Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem első ízben tárgyalja az Országgyűlés a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést. Több mint két évvel ezelőtt a tisztelt Ház már tárgyalt egy erre irányuló indítványt, és akkor megállapítottuk, hogy a törvényi feltételek a népcsoporttá nyilvánításhoz nem állnak fenn. Azóta nem változott sem a jogszabályi környezet, sem a vizsgálható tényállás, azonban mégis újfent az Országgyűlés elé került ez a kezdeményezés.

Ha törvényi feltételekről beszélünk, akkor először is érdemes Magyarország Alaptörvényét áttekinteni, amely kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezői.

(10.20)

Ők egyszerre vallják magukat magyar állampolgárnak és az adott nemzetiséghez tartozónak; elfogadják és megbecsülik Magyarország kultúráját, keresztény gyökereit, szokásait és törvényeit, hazánk dolgos és jó polgárai.

Ahogy az Alaptörvény is rendelkezik róla, a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. Ez a törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. A nemzetiségi törvény mint részletszabályt megadja a nemzetiség fogalmát, amely a következő: „Nemzetiség minden olyan ‑ Magyarország területén legalább egy évszázada honos ‑ népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.”

Hazánkban a nemzetiségi törvény rögzíti a 13 őshonos nemzetiséget, amelyek a következők: bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, romák, ruszinok, szerbek, szlovákok és szlovének és ukránok. A velük való együttműködés eredményeképpen mind önkormányzataikban, mind kulturális, civil területen, mind iskoláikban és egyházi életükben külön támogatást kapnak, és ebben nagyszerű eredményeket értünk el.

E közösségek elismerése ezen szigorú törvényi feltételekhez kötött, amelyeknek jelen kezdeményezés nem felel meg.

A kérdésben a szabályozás szerint irányadó a Magyar Tudományos Akadémia elnökének hivatalos állásfoglalása, amely a következő volt: „Nem állnak fenn sem fizikai, sem pedig törvényes feltételei annak, hogy több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat ‑ mely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel ‑ ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehetne elismerni Magyarországon.”

Itt egy gondolatot még hadd tegyek hozzá, hogy az előterjesztő egy mondatával, mely a bizottságban elhangzott, egyetértek: a világnak megújulásra és teremtésvédelemre van szüksége. Azonban a folytatással nem tudok egyetérteni személy szerint én sem, hogy mindehhez kell a szkíták nemzetiséggé válása.

Tisztelt Országgyűlés! Megfontolandó, hogy az ilyen kezdeményezések elsődleges elbírálása ne az Országgyűlés teljes körű feladata legyen, hanem szakmai fórum dönthessen arról. E körben különösen a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása bírhat meghatározó jelentőséggel.

A fentieket figyelembe véve a kormány egyetért az Igazságügyi Bizottság javaslatával, miszerint nem támogatja ezt a kezdeményezést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)