Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Emlékszik rá, hogy egy egész hosszú vitanapot szentelt az Országgyűlés ennek a kérdésnek. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy április 30-ig kilakoltatási moratórium van. Ez a kormány vezette be, hogy november 15-étől április 30-ig senkit nem lehet a lakásából kilakoltatni, még akkor sem, ha egyébként jogerős bírósági ítélet kötelezi őt a lakás elhagyására. Ez nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra vagy azokra, akik a végrehajtás ellen valamilyen módon felléptek. Tehát nagyon fontos az, szögezzük le: senki nincs abban a veszélyben, hogy őt az utcára tegyék ebben a hideg időben.

Ami az egykori devizahitelesek kérdését illeti: képviselő úr, már egyszer átbeszéltük az egész devizahitel-válság történetét. Ott kezdődik, hogy 2010-ben, amikor a baloldali kormányzás utolsó éve volt, a baloldali kormányzás utolsó évében 7300 milliárd forintnyi devizahitel-adóssága volt közel egymillió adósnak, egymillió családnak, tehát egymillió család devizában adósodott el 2010-ben. Őket a nemzeti kormány 2010-től ’15-ig fokozatosan kimentette a devizahitel csapdájából, több lépésben számoltuk fel a devizahitelezést, több lépésben akadályoztuk meg, hogy magyar emberek tízezrei, százezrei az adósság csapdájában, a devizahitel-adósság csapdájában maradjanak.

Ehhez az első lépés volt a kilakoltatási moratórium, amiről beszéltem, hogy most is kilakoltatási moratórium van, de az első lépés volt, hogy a devizahitelesekre bevezetett a kormány egy kilakoltatási moratóriumot. Majd utána lehetővé tette az egyösszegű végtörlesztést, majd utána lehetővé tette, hogy átváltsák a devizahiteleket forinthitelekre. Ezzel a lehetőséggel egyébként 750 ezer adós élt. Nem volt kötelező, félreértés ne essék, ez nem volt kötelező; csak néhányan gondolták úgy, hogy maradnak a devizahitelezésben, és valójában a 99 százalékuk átváltotta forintra a devizahitelét. Ez 2015-ig megtörtént, tehát már tizenegy évvel ezelőtt a devizahitelek forinthitellé alakultak át, azóta forintban tartoznak az egykori devizahitelesek. És ugyanazokkal a feltételekkel tartoznak, mint a forinthitelesek. Emlékszünk rá, hogy azért vettek fel devizahitelt annak idején, mert alacsonyabb volt a kamata, a teljes hiteldíjmutatója, mint a forinthitelnek, de 2015-től gyakorlatilag megszűnt ez a különbség és a teljes hiteldíjmutató szempontjából egyformák a változó kamatozású hitelek.

Mit csinált a kormány még az adósok érdekében? Bevezettük a kamatstopot, 2022-ben egy kamatstopot hirdetett a kormány; ahogyan a rezsire is rezsistopot vezettünk be, így a lakáshitelek tartozására is kamatstopot vezettünk be. A mai napig is, ha valaki megkapja majd az éves elszámoló értesítést a banktól, a bank tájékoztatja arról, hogy a teljes hiteldíjmutatója, a kamatmutatók milyen alacsonyan maradtak, és mennyi lenne a törlesztőrészlet, ha nem lenne ez a kamatstop. Ez a kamatstop egészen június 30-ig meghosszabbításra került a kormány döntése értelmében. 400-500 milliárd forintnyi hiteltartozástól menti meg a kamatstop az adósokat. Körülbelül 200-250 ezer adóst érint ez a kamatstop-intézkedés.

Aki tehát úgy gondolja, hogy segíteni akar a lakáshiteleseknek, a lakáskölcsönt felvevőknek ‑ túl azon, amit a kormány bevezetett, a 3 százalékos új hitel felvételét ‑ a folyamatban lévő hitelek biztonsága érdekében, hogy ne szálljanak el a törlesztőrészletek, gondoljon arra, hogy ez csak ennek a kormánynak a döntése következtében, e kormány munkájának a folytatásával garantálható. Csak a Fidesz, amely biztosítja a választóknak azt, hogy nem fognak adósságcsapdába kerülni, és ha adósságba kerülnek, akkor pedig a kormány segíteni fog mind a kamatstoppal, mind pedig az olcsó hitelek támogatásával. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)