Vajda Zoltán (MSZP)

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves Kollégák! December 12-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy az Európai Unióban véget ért a jogállamiság. Ha ez nem lenne elég, még azt is hozzátette, hogy ‑ idézem ‑ az európai vezetők a szabályok fölé helyezik magukat. Ezzel szerinte beállt a diktatúra.

A miniszterelnök rendkívül érzékenyen reagált, hogy a jogállamiság nem úgy áll Brüsszelben, ahogy szerinte kell. Ráadásul azt is zokon vette, ha a vezetők úgy döntenek, hogy rájuk a szabályok nem vonatkoznak. Az elmúlt 15 évben finoman szólva nem tapasztaltuk Magyarországon a miniszterelnök részéről ezeket az alkotmányos aggodalmakat. Na de van egy jó hírem: ha az Európai Unióban nem is, de hazánkban tud a miniszterelnök tenni azért, hogy a jogállamiságot megvédjük, és hogy fellépjünk azokkal a vezetőkkel szemben, akik csak úgy kedvük szerint írnának át alkotmányos előírásokat.

Szerencsére van hová nyúlnunk, hiszen még hónapokkal korábban nyújtottam be egy alkotmánymódosító javaslatot, amely biztosította volna, hogy az országgyűlési képviselők választási időszakában se az Országgyűlés, se a leköszönő kormány már ne tudjon csak úgy alkotmányt, alaptörvényt, sarkalatos törvényeket módosítani, köztársasági elnököt vagy alkotmánybírót választani, költségvetést módosítani. Ebben a javaslatomban a miniszterelnök által hangoztatott elvárások érvényesülnek: jogállamiság és olyan szabályok, amelyek a vezetőkre is vonatkoznak. Tegyük tisztába: meccs közben nem változtatunk a szabályokon. Rögzítsük ezt a maguk által elfogadott Alaptörvényben, utána majd teljesen jogosan lehet felháborodni az Európai Unió Tanácsának ülésein.

Szóval, államtitkár úr, azért is interpelláció formájában fordultam önhöz, mert ennek a szövegét előre le kellett adnom, így ön biztos továbbítani tudta kérdésemet a főnökéhez, és biztos vagyok benne, hogy ezért ön most érdemi választ fog adni, és nem valami semmitmondó elkenést. Mert mindent egyszerre nem lehet; nem lehet egyszerre a jogállamiságért aggódni, és közben a magyar államszervezet gyökeres átalakításán álmodozni; nem lehet egyszerre felháborodni a szabályok felett álló vezető politikusokon, és ugyanekkor bejelenteni, hogy továbbra is téma az elnöki rendszer bevezetése Magyarországon. Nemcsak magyar sajtóhírek, sőt nemzetközi újságok írnak ezekről az ambíciókról, maga a miniszterelnökük is ábrándozik ezekről a módosításokról. Szóval tessék választani, mert az emberek ’26 áprilisában így fognak tenni. Önök is tudják, hogy önök bukni fognak, és illik majd tiszteletben tartani a döntésüket.

Szóval, államtitkár úr, tud‑e választ adni és ígéretet tenni a főnöke nevében, hogy nem készülnek az országgyűlési választásokra vonatkozó törvények megváltoztatására; hogy nem fognak Alaptörvényt és más sarkalatos törvényeket módosítani akár a választási kampány alatt, akár a választás napja után; hogy nem lesz elnöki vagy félelnöki rendszer Magyarországon ’26-ban? Ezek egyszerű eldöntendő kérdések, államtitkár úr. Meg tudja‑e ígérni, vagy nem?

Ezért kérdezem öntől végül, hogy támogatják‑e a jogállamiság megerősítését nemcsak Brüsszelben, de Magyarországon is. Köszönöm, várom a válaszát: igen vagy nem? (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(11.30)