Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az idei év a jegybanki beszámoló tekintetében egy átmeneti év, hiszen a Magyar Nemzeti Banknak 2025. március 4‑e óta új vezetése van. Erre való tekintettel, engedjék meg, hogy a 2024. évre vonatkozó beszámoló sarokszámait ismertessem, azzal, hogy maga a beszámoló teljes terjedelmében mindenki számára szabadon hozzáférhető. Meglátásom szerint a sarokszámok jelölik ki azt az értelmezési keretet, amelyben a további részleteket elemezni érdemes.

Először a jegybank elsődleges mandátumának fő mutatójáról, az inflációról szólok. A pénzromlás üteme a 2024-es évben a 2023-as szinthez képest előbb számottevő mértékben csökkent, majd az év nagy részében a jegybanki toleranciasáv felső részében alakult. A harmadik negyedév végére az infláció a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos szintre csökkent, decemberre viszont ‑ a globális trendekhez hasonlóan ‑ kisebb mértékben ismét emelkedett, 4,6 százalékig. Így a fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az előző évi értékeket.

Emellett a 2024-es évben a Magyar Nemzeti Bank teljesítette a további mandátumával a pénzügyi stabilitás fenntartásával összefüggő feladatait, valamint biztosította a pénzügyi infrastruktúra zavartalan működtetésének feltételeit. Ezzel azonos irányba mutat a bankrendszer 2024-es év során tapasztalt stabilitása is, amelyet minden idevonatkozó mutató egyöntetűen tükröz.

A Magyar Nemzeti Bank sajáttőke-állományának egyenlege 2024. december 31-én a 2023-as év végéhez képest 189,4 milliárd forinttal mutatott kedvezőbb állapotot, azaz mínusz 1665,2 milliárd forinton állt. A hatályos jegybanki törvény és a Költségvetési Tanács állásfoglalása alapján 2024-ben a jegybanki tőkehelyzet miatt a költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége.

(24.00)

Az MNB eredménye 2024-ben 788,7 milliárd forint veszteség volt, ami a 2023. évi veszteségnél 974,5 milliárd forinttal kisebb. A devizaárfolyam-változásból származó realizált nyereség 2024-ben 393,4 milliárd forintot ért el, ami 302,8 milliárd forinttal haladta meg a 2023. évi realizált árfolyamnyereséget. Ehhez a változáshoz az akkor gyengébb forintárfolyam és a magasabb konverziós mennyiség is hozzájárult. 2024-ben az egyéb eredménytényezőkből adódó nettó ráfordítások 151,2 milliárd forintot tettek ki. Az előző évhez képest a változás nagyrészt céltartalék- és értékvesztés-elszámolásra vezethető vissza.

Tisztelt Országgyűlés! A korábbi tapasztalatokból kiindulva célszerűnek tűnt a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi fókuszának módosítása, gazdálkodásában pedig a takarékosabb működés felé történő elmozdulás. Ez összhangban állt azzal az általános jövőképpel, amelyet Varga Mihály jegybankelnök úr már tavaly decemberben, az elnökjelölti meghallgatásán megfogalmazott az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése az első perctől elkötelezett a törvényi alapmandátum fókuszba állítása, az átlátható működés megvalósítása, valamint az erőforrások alapfeladatok köré rendezése mellett. Ahogyan az elmúlt hónapok során mindannyian láthatták, az új vezetés a hivatalba lépése után azonnal hozzálátott az egyéb tevékenységek racionalizálásához, részben megszüntetéséhez.

Mindemellett a Magyar Nemzeti Banknál az alapfeladatok ellátása során olyan tudás, illetve adat is felhalmozódik, ami a reálgazdaság támogatása terén is hasznosítható. A decemberi meghallgatáson elnök úr azt is jelezte, hogy erősíteni kívánja a Magyar Nemzeti Bank ez irányú hasznosságát. Később kitérek majd azokra az együttműködésekre, amelyeket a jegybank az idei év során ennek érdekében indított el a gazdaság egyes szereplőivel.

Tisztelt Ház! A jegybank törvényben szabályozott elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezt a célt a jegybank stabilitásorientált monetáris politikával, kiszámítható befektetői környezet fenntartásával képes megvalósítani. Ennek megfelelően a Monetáris Tanács a jegybanki irányadó kamatot az idei év során változatlanul 6,5 százalékon tartotta. A szigorú monetáris politika pozitív reálkamattal járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban álló horgonyzásához és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez. Az idei számadatok visszaigazolják az új jegybanki vezetés stabilitásorientált megközelítését, így a hiteles jegybanki politika a teljes magyar gazdaság számára kifizetődő. Az elmúlt immár kilenc hónap monetáris politikája elősegítette az infláció fokozatos közeledését a 2 és 4 százalékos jegybanki toleranciasávhoz, novemberben így a pénzromlás mértéke 3,8 százalék volt.

Ugyanakkor a globális és a hazai folyamatok egyaránt indokolják az óvatosság fenntartását. Az infláció elleni határozott fellépést tehát folytatnunk kell. Az inflációt befolyásoló egyik legfontosabb tényező a forint árfolyama, ezért az árfolyam erősebb szinten történő stabilizálása meghatározó jelentőségű. Ezen a téren jelentős javulást sikerült elérni, hiszen míg a tavalyi év decemberében a forinttal szemben az euró árfolyama a 410 forintos szint körül ingadozott, addig az elmúlt napokban jóval alacsonyabb szinten, 380-390 forint környékén alakult.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését. Ezen feladat végrehajtása érdekében pénzügyi felügyeletet is ellát, együttműködik a pénzügyi szektor szereplőivel úgy, hogy az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartja. Felszólalásom elején azt is említettem, a jegybank új vezetése számára fontos, hogy a bankban felhalmozódó tudás közvetlenebb módokon is hasznosuljon, lehetőség szerint segítse mind a reálgazdaság versenyképességét, mind a lakosság helyzetét. Ez utóbbi célt a leghatékonyabban a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság egyes meghatározó szereplői közötti együttműködéseken keresztül lehet elérni.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése március óta immár négy olyan együttműködési lehetőséget azonosított, amelyektől az említett közvetlenebb haszon várható. Március óta ennek megfelelően négy jelentős megállapodást kötöttünk. Először is a Magyar Nemzeti Bank együttműködési megállapodást kötött a Magyar Bankszövetséggel. Ennek az ötpontos megállapodásnak a célja a lakossági számlák banki díjainak csökkentése, valamint a bankok közötti verseny élénkítése volt. Ehhez hozzátartozik, hogy a díjak csökkentése a jegybank rendelkezésére álló adatok alapján egyértelműen lehetséges is volt.

A bankok vállalták, hogy az alapszámla vezetését egészen addig díjmentessé teszik, amíg az infláció tartósan a jegybanki toleranciasáv 4 százalékos felső határa alá nem süllyed. Ezenfelül a bankok azt is vállalták, hogy minden ügyfelet értesítenek a számára esetleg kedvezőbb díjcsomagokról. A gyorsabb számlaváltás érdekében pedig a régi számlát a megállapodás következtében már online is felmondhatják az ügyfelek.

A második együttműködési megállapodást a jegybank a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötötte. A kamara és a jegybank is végzett a vállalatok körében konjunktúrakutatásokat, hiszen ilyen adatokra a hatékony döntésekhez mind makroszinten, mind a vállalatok szintjén szükség van. A korábban külön elvégzett kutatások összekapcsolásával, egyesítésével már az első megkereséseknél is sikerült növelni a válaszadási hajlandóságot, miközben a vállalatok adminisztratív terhei is csökkennek. Ezek a kutatások figyelemmel kísérik a vállalatok exporttevékenységét, a munkaerőpiaci folyamatokat, illetve a vállalati konjunktúraindex alakulását, valamint az innovatív kkv-bajnokokat is azonosítják. Tehát a döntéshozók számára több vonatkozásban is értékes adatokat eredményeznek.

Ez az együttműködés mindkét szervezet alapműködéséhez jól illeszkedik, hiszen a kamara folyamatosan kapcsolatban áll a reálgazdaságot alakító vállalkozásokkal, a Magyar Nemzeti Bank pedig rendkívül hasznos információkat kap a vállalatok tevékenységét meghatározó tényezőkről, ideértve az esetleges finanszírozási vagy az infláció által befolyásolt költségelemeket, akár korlátokat.

Kiemelem továbbá, hogy ez egy olyan együttműködés, amely egyik szervezetre sem ró jelentős többletterhet, miközben az adatot szolgáltató vállalatok terhei még csökkennek is. Pusztán szervezéssel, az együttműködés megteremtésével, erősítésével így összességében jobb minőségű és hasznosabb adathoz jutunk. Ez a gyakorlatra lefordítva hatékonyságnövekedést jelent.

A harmadik egy kevésbé látványos, ám biztonsági szempontból lényeges megállapodás, ezt a jegybank a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával kötötte meg. A megállapodás több részterületet érint: többek között mérsékli a vállalkozások úgynevezett ESG-adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheit, emellett erősíti a jogkövető magatartást a szerencsejáték-szervezés terén, és egy viszonylag új pénzügyi területet is támogat azáltal, hogy egy kontrollált hazai kriptopiac működését biztosítja.

Végezetül pedig a negyedik együttműködési megállapodás éppen a héten született meg a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság között. A megállapodás célja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény következetes érvényesítésének erősítése. Az együttműködés különösen a szervezetek jogalkalmazási gyakorlatának kölcsönös megismerését, az anyagi és az eljárásjogi szabályok egységes alkalmazását, a hatásköri összeütközések elkerülését, illetve az esetleges hatásköri viták rendezésének előmozdítását szolgálja. A Magyar Nemzeti Bank szempontjából talán elég, ha annyit mondok, a nagyobb verseny alacsonyabb árakat, így mérséklődő inflációt is eredményezhet.

Tisztelt Ház! Ahol a gazdaság hatékonyabb működése szempontjából a Magyar Nemzeti Bank szükségesnek, illetve lehetségesnek látja, ott saját programokat is indít a maga rendelkezésre álló eszközeivel. Két ilyen területet külön is kiemelek. Az egyik terület, ahol ösztönzőleg kell fellépni, a vállalati hitelezés területe. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások tekintetében a hitelezési szint elmarad a kívánatostól, miközben a bankoknak jelentős szabad forrásuk van a bővebb hitelezéshez. A hitelezés korlátja tehát alapvetően nem a források rendelkezésre állása.

Ugyanakkor a hitelpiac élénkítése, a bankok közötti verseny erősítése céljából az MNB 2025 szeptemberében létrehozta a „minősített vállalati hitel” termékkategóriát. E minősítés a forintalapú, beruházási célú vállalati hiteltermékekre vonatkozik, melyet az adott bank akkor használhat, ha teljesíteni tudja az átláthatóságra, az egyszerű és gyors ügyintézésre, valamint a kedvező árazásra vonatkozó feltételeket. A jegybank ezen a hitelminősítésen keresztül úgy tudja támogatni a hosszú távon is fenntartható, egészséges vállalati hitelezést, hogy a bankrendszerben egyébként is meglévő forrásokat mobilizálja.

(0.10)

Ahogyan előzetesen vártuk, egyre több bank csatlakozik, a minősített vállalati hitelek így ma már nyolc nagybanknál vehetők igénybe.

A másik terület, ahol gyors fellépésre volt szükség, a kibercsalások területe. A technológiai fejlődés egyik hátulütője ugyanis a pénzügyi csalások világszerte jellemző gyors terjedése. A tavalyi évben Magyarországon is több mint 226 ezer azonosított esetről van tudomásunk. A Magyar Nemzeti Bank ezért a pénzügyi kibercsalások kivédése érdekében idén júliusban meghirdette az „Öt csapás” programot. A technológia a védekezés terén is új távlatokat nyitott, ennek megfelelően a program egyik eleme a mesterséges intelligenciára épülő központi visszaélésszűrő rendszer, amely a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki átutalásokat célzó csalásokat. A rendszer éles működésének első három hónapjában több mint 1200 potenciális visszaélést jelzett, ami egyértelműen mutatja a beavatkozás szükségességét.

Tisztelt Országgyűlés! Természetesen egy jegybank életét is befolyásolják mindazok a folyamatok, amelyek a tágabb külső környezetében, a világgazdaságban zajlanak. Ha csak egy gyors pillantást vetünk ezek mai alakulására, akkor nem nehéz belátni, hogy olyan változások vannak folyamatban, amelyekre szervezeti szinten is célszerű reagálni.

A világgazdaságot ma számos bizonytalan kimenetelű folyamat övezi. Gondolhatunk a technológiai forradalomra, a mesterséges intelligenciára, a gazdasági pólusok átrendeződésére vagy épp a szomszédban zajló háborúra is. Márpedig minél nagyobb a nemzetközi környezetben a bizonytalanság, annál fontosabbak a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések, amelyek elősegítik a gyors információáramlást, vagy akár csökkenteni tudják egy-egy ország külső folyamatoknak való kitettségét.

Mindezek miatt a Magyar Nemzeti Banknál egy új nemzetközi alelnökséget hoztunk létre. A Magyar Nemzeti Bank a korábbiakban is aktív résztvevője volt a nemzetközi szakmai, pénzügyi életnek, ideértve a konferenciákon való jelenlétet, saját konferenciák szervezését és több mint 320 nemzetközi testület munkájában való szakértői részvételt. Egy önálló alelnökséggel ezt a tetemes munkát és kapcsolatrendszert hatékonyabban lehet becsatornázni a hazai monetáris politikába. A nemzetközi alelnökség létrehozásának célja tehát a nemzetközi jelenlét, az együttműködések és az információcsere megerősítése.

Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi hónapok során több lépést is tett saját működése hatékonyságának és átláthatóságának növelése érdekében, amelyeket az említett nemzetközi ügyekért felelős alelnökség létrehozásán túlmutató, új szervezeti és működési szabályzat elfogadásával készített elő.

Az MNB igazgatósága júniusban elfogadta a 2025-ös pénzügyi terv módosítását. Ennek kapcsán változott a működési költségek, a beruházási kiadások és a tervezett ráfordítások előirányzata. A módosítás következtében a 2025. évre eredetileg jóváhagyott 107,6 milliárd forintos költségterv 96,8 milliárd forintra csökkent, ami 10 százalékos, vagyis 10,8 milliárd forintos megtakarításnak felel meg. Ezt tehát az intézmény ‑ ha úgy tetszik ‑ saját magán takarítja meg.

Megtörtént a bankhoz tartozó épületállomány racionalizálása is. Ennek kapcsán az MNB nagy költségű korábbi bérleti szerződéseket mondott fel, megszűnt többek között a Bölcs Vár nevű ingatlan bérlése. Mindezek mellett pedig sor került a rendezvények költségeinek mérséklésére is.

Az alapfeladatok ellátásának középpontba állítása, a különféle tevékenységi területek összevonása, valamint az egyéb tevékenységek mérséklése következtében a Magyar Nemzeti Bank munkavállalói létszáma 15 százalékkal csökkent, ami további megtakarítást eredményez.

Végezetül: a Magyar Nemzeti Bank új vezetése márciusban késlekedés nélkül hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához. Az alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, amely azóta megtette a szükséges feljelentéseket. Jelenleg az ügyészségnél zajlik az eljárás. E tárgykörben említhetem továbbá azt az újabb feljelentést, amelyet az MNB a közelmúltban a Szabadság téri székház felújításához kapcsolódóan nyújtott be.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az elmondottakból látható, a Magyar Nemzeti Bank vezetése az elmúlt kilenc hónap során az elsődleges törvényi mandátum fókuszba állítása és a hatékonyság világos céljai mentén haladt. Ez az az út, amelyen a jövőben is járni kívánunk az infláció csökkentése, az árstabilitás biztosítása, valamint a magyar gazdaság fenntartható fejlődésének támogatása érdekében. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)