Dr. Juhász Imre

DR. JUHÁSZ IMRE, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megtiszteltetés számomra, hogy az alapvető jogok biztosaként szólhatok önökhöz, különös tekintettel arra, hogy e tisztségemben ez az első hivatalos megszólalás.

Alkotmányos kötelezettségemnek sajátos helyzetben teszek eleget, hiszen egy olyan évről, a 2024-es esztendőről kell önöknek számot adnom, mely időszakban folytatott tevékenység szakmai és szervezeti irányítását hivatali elődöm látta el. 2025. szeptember 22-én választott meg az Országgyűlés e tisztségre, és szeptember 26-án léptem hivatalba, így a számadás, ez a beszámoló egyszerre visszatekintés és egy kicsit előremutatás is.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Az alapvető jogi biztosi intézmény sajátos, kettős viszonyban áll az Országgyűléssel: egyfelől az Alaptörvény és a vonatkozó törvény világosan rögzíti a szakmai és jogi autonómiát, másfelől a mindenkori alapvető jogi biztos munkája elképzelhetetlen a parlament részéről biztosított bizalom, illetve támogatás nélkül.

Az elmúlt években az alapvető jogi biztosi tevékenységi kör jelentősen kibővült. Három nagy jogvédelmi terület került az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörébe: a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok vizsgálata, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek hatósági elbírálása, valamint a fogyatékosságügyi független mechanizmus működtetése. Egyfajta negyedik új területként biztosítja az alapvető jogok biztosa a közérdekűbejelentő-védelem rendszere mellett a visszaélés-bejelentési rendszer működtetését is.

(21.40)

Az Alaptörvény az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, melynek keretében az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek felelős, a végrehajtó hatalomtól független intézményként az emberi jogok lehető legszélesebb védelmét látja el. Az ombudsmani intézmény olyan alkotmányos pillér, mely reagál az állampolgárok mindennapi problémáira, és egyúttal szakmai kontrollt gyakorol a közszolgáltatások, hatósági eljárások és közhatalmi döntések felett is. Ez a központi pozíció teremt lehetőséget arra, hogy az alapvető jogok biztosa érdemben hozzájáruljon az alapjogi garanciák színvonalának folyamatos emeléséhez, a visszásságok feltárásához és orvoslásához, valamint ahhoz, hogy a jogállamiság mindennapi működésében ténylegesen érvényesüljenek az Alaptörvényben biztosított jogok.

Fontos, hogy az alapvető jogi biztos működésének minden elemét, a panaszügyektől a hatósági eljárásokig, a hivatalból indított vizsgálattól a jogalkotási véleményezésig áthassa az a tudat, hogy munkánk nem csupán lehetőség, hanem mindennapi alkotmányos súlyú felelősség is. Eközben pedig biztosítani kell azt, hogy a hivatal elérhető, megközelíthető maradjon minden, az alapvető jogok biztosához forduló személy vagy intézmény számára. Erre tekintettel a hivatal a folyamatos vidéki jelenlét biztosítása érdekében állandó telephelyen hat területi irodát működtet, mégpedig Szegeden, Debrecenben, Győrben, Székesfehérváron, Miskolcon és Pécsett, ahol rendszeresen, heti több alkalommal személyes és telefonos ügyfélfogadás keretében fogadják munkatársaink a panaszosokat és segítik tájékozódásukat.

A 2024. évi számok azt mutatják, hogy az állampolgárok érdeklődése a területi irodák iránt töretlen, és egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. 2023-ban 3323 alkalommal fordultak a hivatalhoz a területi irodákon keresztül, 2024-ben pedig már 3851 ügyfélkapcsolatot regisztráltak ezen a csatornán. Ez közel 16 százalékos növekedés egyetlen év alatt.

Az állandó területi irodák mellett a hivatal munkatársai a cselekvés és az aktív szolidaritás jegyében az orosz-ukrán háború nyomán kialakult humanitárius válsághelyzetben menekülőket, kiszolgáltatott helyzetben lévőket esetenként a határszakasz közelében nyitott ideiglenes területi irodákban segítették szükség szerint. A hivatal honlapján magyar, ukrán és angol nyelven megjelenő információk napjainkban is a tájékozódását szolgálják a rászorultaknak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A beszámoló első fejezete részletesen tartalmazza a hivatal működését, tevékenységét érintő információkat, melynek most csak a főszámait kívánom ismertetni. 12 704 állampolgári megkeresés, 5683 új ügy, 4647 befejezett ügy, 268 kiadott jelentés, 259 hatósági ügy, ebből 178 eljárást lezáró döntés, amelyben 98 végzés és 80 határozat volt található, szankcióként pedig négy esetben bírság kiszabására is sor került e határozatokban. 117 címzettje volt a jelentéseknek. Összesen 98 ajánlást fogalmazott meg a hivatal, melyek közül 102 elfogadta a kezdeményezést, és mindössze 15 esetben fordult elő, hogy a címzett érdemben nem értett egyet a javaslatokkal. Ez a magas elfogadási arány talán jelzésértékű, és mutatja, hogy az ombudsmani ajánlások szakmai súlya valódi.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az ügyek mögött azonban mindig emberi történetek állnak, minden beadvány mögött egy család, egy gyermek, egy fogyatékkal élő személy, egy egészségügyi ellátást igénybe venni kívánó beteg, egy nemzetiségi közösség, egy kiszolgáltatott hajléktalan ember vagy épp egy rendőri intézkedéssel érintett állampolgár áll.

Engedjék meg, hogy az ombudsmani tevékenység mennyiségi adatai után röviden tartalmi kérdésekről is szóljak.

Az ombudsmani jogvédelem egyik állandó, kiemelt területe a gyermekek jogainak a védelme. 2024-ben is több olyan jelentés született, melyek középpontjában gyermekvédelmi, oktatási, gyámhatósági ügyek álltak.

A gyermekvédelem ügye, és szeretném ezt itt hangsúlyozottan megjegyezni, az utóbbi hónapokban a korábban elkövetett súlyos bűncselekmények okán erőteljesen a fókuszba került. Érthető tehát, ha a politika foglalkozik a kérdéssel. Az azonban már nem a gyermekvédelem ügyét szolgálja, ha a politikai élet egyes szereplői önérdekből, kizárólag politikai haszonszerzés céljából foglalkoznak ezzel a témával. Más ugyanis ráirányítani a figyelmet a gyermekvédelem ügyére, és megint más a politikusi ismertséget növelő eszközként tekinteni rá. (Barkóczi Balázs: Az irányítja rá!) Ez bizonyosan nem a gyermekek érdeke.

Én azt gondolom, hogy nem feledkezhetünk meg azoknak az embereknek az önfeláldozó munkájáról sem, akik mintegy általánosításképpen jelenleg inkább szégyenkezni kényszerülnek azért az áldozatos tevékenységért, amit végeznek, hiszen ez a tevékenység rájuk nem vet különösebben jó fényt, és azt gondolom, hogy a gyermekek érdeke sem azt kívánja, hogy ezek az emberek rosszabbul érezzék magukat abban a tevékenységben, abban a mindennapi, embert próbáló tevékenységben, amely környezetben ők dolgoznak. Remélem, ezt a meggondolást figyelembe veszi mindenki, aki ehhez a témához nyúl, és egy pillanatra sem felejti el, hogy a fókuszban a gyermekeknek kell állnia.

A szűken vett gyermekvédelmi fókusz mellett 2024-ben is több jelentés foglalkozott a közoktatás területén a szülői panaszok iskolai, fenntartói kezelésének és érdemi vizsgálatának hiányosságaival, törvényi garanciák figyelmen kívül hagyásával az egyedi mulasztásoktól egészen a rendszerszintű szabályozási problémákig.

A kiemelten védendő, sérülékeny csoportok jogvédelmének fontos területét képezte a hajléktalan emberek helyzete. Mint ahogy minden évben, 2024-ben is hivatalbóli vizsgálat keretében került áttekintésre a fővárosi hajléktalanellátás állapota a 2023-24-es téli krízisidőszakban. A vizsgálat megállapította, hogy az ellátórendszernek továbbra is fokozott szakmai elvárásoknak kell megfelelnie, különösen az idős, beteg, speciális szükségletű hajléktalan emberek számának növekedése miatt. Hasonló problémák jelentkeztek a vidéki régiókban is, ahol az éjjeli menedékhelyek, nappali ellátások, átmeneti szállások terheltsége a lakhatásbiztonság hiányát tükrözi.

2024-ben is több olyan vizsgálat került lezárásra, mely az idős emberek intézményi ellátását, egyes otthonok működését vagy annak valamely aspektusát érintette. A nem állami fenntartású idősotthonokban végzett vizsgálatok hiányos tárgyi feltételeket, nem megfelelő gondozási gyakorlatot, az emberi méltóságot sértő körülményeket tártak fel több esetben. Ezek alapján az alapvető jogok biztosa javasolta a magánszolgáltatók fokozottabb ellenőrzését és a szakmai minimumfeltételek következetes betartatását.

Átfogó vizsgálat indult a betegjogok területén az egészségügyi szolgáltatók panaszkivizsgálási kötelezettségével kapcsolatban is. Több szolgáltató téves jogértelmezésre hivatkozva nem vizsgálta ki a hozzá benyújtott panaszokat, azzal érvelve, hogy az az államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy ez sérti a panaszosok tisztességes eljáráshoz való jogát, a jogállamiság elvét, az egészégügyi szolgáltatók pedig kötelesek a panaszokról saját eljárásuk keretében dönteni.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak az alapvető jogok biztosa további hatáskörében végzett tevékenységének néhány aspektusáról és néhány statisztikai mutatószámról is.

Elsőként a Rendészeti Főigazgatóság tevékenységéről, a rendőri intézkedések elleni panaszok vizsgálatának főbb megállapításairól szeretnék szólni. Elsőként a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban az alábbiakra hívnám föl a figyelmet. A panaszeljárás rendszere átalakításra került, a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok vizsgálata kiemelt hangsúllyal bír az ombudsmani tevékenység során, a hatáskörbővítés a panaszeljárást sokkal ügyfélközpontúbbá tette.

Az ombudsman rendőri intézkedéssel szembeni panaszeljárásban való szerepe sajátos. A rendőrségi törvény magát a rendőrség hatósági eljárását egészíti ki az ombudsmani vizsgálat lehetőségével. Különösen jelentős lehet az ombudsmani tevékenység hatása annak fényében, hogy a jelentések címzettjei kifejezetten a legfőbb rendőri vezetők, akiknek a jelentésben foglaltakra reagálva kell végleges hatósági döntést hozniuk a panaszos ügyében.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata nem automatikus, a panaszosnak minden esetben választani kell, hogy a közvetlenül illetékes rendőri szervhez fordul, vagy kéri, hogy panaszát az alapvető jogok biztosa bírálja el. A párhuzamos döntés lehetősége így kizárt.

2024-ben ezen a területen minden korábbinál több jelentés került kiadásra. Az alapvető jogok biztosának megállapításaira figyelemmel 114 esetben az országos rendőrfőkapitány, egy esetben a Terrorelhárítási Központ főigazgatója folytatta le a rendőrségi törvény szerinti hatóságipanasz-eljárást. Minden érdemben vizsgált rendőri intézkedéssel szembeni panaszról született jelentés, függetlenül attól, hogy történt‑e alapjogsérelem. Ez lehetővé teszi, hogy a rendőrség folyamatos visszajelzést kapjon intézkedései alapjogi minőségéről, és olyan kérdések is felszínre kerülnek, melyek nem feltétlenül jelentenek jogsértést, de érintik az intézkedés alá vontak rendőrségbe vetett bizalmát.

(21.50)

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Rendészeti Főigazgatósága tárgyévben is folytatta az iskolaőrök tevékenységének hivatalbóli monitorozását annak érdekében, hogy az iskolaőri tevékenység betöltse a jogalkotó által szándékolt célt, elősegítve ezzel a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesülését. A Rendészeti Főigazgatóság munkatársai ennek megfelelően 2024-ben Veszprém és Nógrád vármegyében valamennyi érintett tanintézményt felkeresték. Minden látogatásról nyilvános jelentés készült. Itt zárójelben szeretném megemlíteni, hogy hivatalba lépésemet követően a múlt hónapban magam is részt vettem Heves vármegyében iskolaőri monitoringlátogatáson, melynek kapcsán ezen intézmény működését illetően is különböző tapasztalatokat szereztem. Megfontolásra remélhetőleg érdemes megállapítások természetesen majd a 2025-ös beszámolóban jelennek meg.

Ezt követően a büntetés-végrehajtással kapcsolatos kérdésekről szeretnék szólni. Mint az közismert, az elítéltek alapvető szabadságjogait szigorúan törvényi keretek között érintheti a szabadságvesztés ténye. Szemben a rendőri intézkedés elleni panaszeljárással, a büntetés-végrehajtási panaszok vizsgálatára nincs sajátos eljárásrend, így az idetartozó panaszok vizsgálatára az általános szabályok az irányadók. A leggyakrabban előforduló panaszok a fogva tartás és az elhelyezés körülményeit, a fogvatartottak egészségügyi ellátását és a kapcsolattartás akadályozását sérelmezik.

Kiemelt figyelmet kapott a 2024. március 1-jén hatályba lépett, a fogvatartottak előmeneteli rendszerében bevezetett új kategória- és kreditrendszerrel kapcsolatos panaszok kezelése, a kialakult gyakorlat vizsgálata. Az alapvető jogok biztosa részt vett a jogszabály-előkészítés folyamatában is, az észrevételek többségét az előterjesztő figyelembe vette.

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve, az úgynevezett OPCAT alapján az alapvető jogok biztosa jár el nemzeti megelőző mechanizmusként. A járványhelyzet enyhülésével a nemzeti megelőző mechanizmus vizsgálatainak fő célja a fogvatartottak, ellátottak napi elfoglaltságának, a személyes látogatófogadás újraindulásának monitorozása, korábbi jelentések kapcsán ígért intézkedések ellenőrzése, illetve a nyári-téli fogvatartási körülmények megfigyelése volt.

A megelőző mechanizmus vizsgálati helyszíneinek kiválasztásánál figyelemmel volt a Civil Konzultációs Testület jelzéseire, illetve a sajtóban megjelent hírekre, valamint az általános hatáskörben kapott panaszokra és azok számára. A megelőző mechanizmus keretein belül 2024-ben 20 fogvatartási helyszínt látogattak meg a hivatal munkatársai, és ennek nyomán 15 jelentés készült. A látogatások a büntetés-végrehajtási intézmények mellett érintettek rendőrségi fogvatartási helyszíneket, népszerűbb nevükön fogdákat, valamint több bentlakásos szociális intézményt is.

Néhány szót a fogyatékosságügyről. 2023. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa a civil társadalom, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek bevonásával biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 33. cikkének 2. pontja szerinti független mechanizmus feladatainak teljesítését. A fogyatékosságügyi független mechanizmusként eljáró alapvető jogok biztosának kiemelt feladatává vált, hogy még hatékonyabb módon lássa el a fogyatékossággal élő személyek alapvető jogainak védelmét, bevonva a civil társadalom szereplőit, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre és az őket képviselő szervezetekre. Ennek érdekében hozta létre az alapvető jogok biztosa a fogyatékossággal élő személyek jogait érintően kiemelkedő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szaktekintélyekből, valamint a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek delegáltjaiból álló, a civil társadalmat reprezentáló, 28 taggal működő Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testületet.

Ahogyan azt a beszámoló is részletesen bemutatja, a független mechanizmus feladatait hivatalon belül a debreceni telephelyen működő Fogyatékosságügyi Főigazgatóság látja el. 2024-ben e főigazgatóság 189 ügyet kezelt, ebből 127-et egyéni panasz alapján, 62-t pedig hivatalból indult eljárás alapján. Két egyedi ügyben és 14 hivatalbóli vizsgálatban összesen 69 ajánlás készült el, további 7 jogszabálytervezet pedig véleményezésre került fogyatékosságügyi szempontból.

A beadványok jelentős része a szociális intézményi elhelyezés, a szociális ellátás, az akadálymentesítés hiányosságai, a sérelmes hatósági eljárások és jogszabályi környezet kritikája köré csoportosult. Számos panasz érkezett továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók oktatáshoz való jogának érvényesülése kapcsán a megfelelő szakértői bizottság által javasolt intézmény hiányáról vagy éppen a nem megfelelő iskola kijelöléséről.

Az egyenlő bánásmód védelmével kapcsolatos tevékenységről a következőkben szeretnék szólni. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésével kapcsolatos hatósági hatáskör eltér a klasszikus ombudsmani modelltől. A hagyományos ombudsmani típusú, valamint a független mechanizmusok keretében végzett vizsgálatokkal szemben az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásban az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása esetén kötelező erővel bíró közigazgatási határozatot hozhat az alapvető jogok biztosa, mellyel egy időben több szankció is megállapítható. Amennyiben a határozatban foglaltaknak a kötelezett nem tesz eleget, úgy az végrehajthatóvá válik. 2024-ben az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság 449 üggyel foglalkozott, ebből 259 volt hatósági ügy; 178 döntés született, 98 esetben végzéssel, 73 ügyben érdemi határozattal, 7 alkalommal egyezséget jóváhagyó határozattal zárva az eljárást. Az érdemi határozatok közül 22-ben állapított meg a főigazgatóság jogsértést, 4 esetben szabott ki bírságot. A jelentések a legtöbb jogsértést az egészségügyi ellátás területén fogyatékossággal mint védett tulajdonsággal összefüggésben tártak fel, jellemzően az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása miatt.

Az alapvető jogok biztosa közigazgatási döntéseit az eljárásban érintettek keresete alapján a Fővárosi Törvényszék közigazgatási perben vizsgálhatja felül. A bíróság jogerős határozatával szemben pedig a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel egy rendkívüli perorvoslat keretében. 2024-ben az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározott tevékenység kapcsán 24 ügyben volt folyamatban ilyen közigazgatási per, 4 ügyben pedig kúriai felülvizsgálati eljárás. E pereknek, különösen a kúriai felülvizsgálati eljárásnak kiemelt jelentősége van, hiszen ezek mikénti kimenetele határozhatja meg a főigazgatóság joggyakorlatának jövőbeli alakulását.

Nem tartozik a 2024-es esztendőről szóló beszámolóhoz szorosan, de itt kell megemlítenem, hogy a jövőt illetően tervbe vettem egy olyan, mind az alkotmányos követelményeket, mind a közigazgatási peres eljárás szabályait a jelenleginél hangsúlyosabban figyelembe vevő szervezeti változtatási javaslat előkészítését, mely ezt a hatósági területet az ombudsman égisze alatt, de jobban elkülönítetten szabályozná.

Néhány szót a közérdekű bejelentésekről. A közérdekű bejelentők védelme területén a korábbi évekhez viszonyítva növekvő számokkal találkozhatunk: 2024-ben 599 beadvány érkezett, amely 16 százalékos emelkedést eredményezett. A bejelentők számára a rendszer által biztosított kiemelten fontos lehetőség, hogy a bejelentést kivizsgáló szerv felé névtelen, anonim maradhat. Erre tekintettel a bejelentők több mint 85 százaléka kérte, hogy személyes adataik kizárólag a hivatal részére legyenek hozzáférhetők. A lezárt ügyek közel 60 százaléka minősült tényleges bejelentésnek, és nagyjából minden második alkalommal megalapozottnak találta az alapvető jogok biztosa a hivatkozott visszásságot. Ezen ügyekben az eljáró szervek gondoskodnak az adott körülmény orvoslásáról a veszélyeztetett társadalmi érdek érvényesítése és védelme érdekében.

A tárgyév során ‑ a korábbi évekhez hasonlóan ‑ a legváltozatosabb témákban érkeztek bejelentések az adatvédelemtől, illetve az önkormányzati működéstől kezdve az adózási, illetve építési tevékenységet kifogásoló ügyeken keresztül egészen a közlekedési, szociális és környezetvédelmi ügyekig.

Az alapvető jogok biztosa további jogosítványokkal rendelkezik a bejelentések területén, amikor a bejelentő azért fordul az ombudsmanhoz a vizsgálatát kérve, mert véleménye szerint az eljáró szervek nem vizsgálták ki teljeskörűen bejelentését, vagy a vizsgálat eredményével nem ért egyet, illetve a bejelentését megalapozatlannak tartották. Közérdekű bejelentések intézésének felülvizsgálatát 65 esetben kérték, melyből 10 ügyben az alapvető jogok biztosa jelentésben állapította meg, hogy a vizsgált hatóság eljárása nem felelt meg mindenben a vonatkozó jogszabályok előírásainak, ezáltal sérült a petíciós jog, a jogbiztonság és a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez való jog. Több alkalommal a felülvizsgálati eljárás megindítását követően az eljárásra jogosult szerv pótolta a kifogásolt hiányosságokat.

(22.00)

Az alapvető jogok biztosa az alkotmányos funkciójára, illetve hatáskörére tekintettel kifejezett kodifikációs munkában kivételesen vesz részt, jogalkotási javaslatok megfogalmazása, jogszabálytervezetek alapjogi szempontú véleményezése révén ugyanakkor lehetősége van érdemben befolyásolni a jogszabályok előkészítését. 2024-ben összesen 56 jogszabálytervezetet küldtek meg véleményezésre, ezek közül 48-at a Belügyminisztérium. A szűk határidők ellenére 17 tervezet kapcsán fogalmazott meg az alapvető jogok biztosa érdemi, alapjogi szempontú véleményt. A véleményezett területek között kiemelt helyen szerepeltek az adatvédelem és a közhitelesség, a büntetőjogi tárgyú reformok, az online csalások elleni fellépés és a nyilvántartások rendszere.

A jogalkotó által figyelembe vett érdemi vélemények között említendő a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló törvény kapcsán megfogalmazott jelzés. Emellett az online csalások elleni további hatékony fellépése érdekében szükséges és egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán ugyancsak részletes javaslatokat fogalmazott meg a biztosi észrevétel. A cél minden esetben az volt, hogy a jogalkotási folyamat során az alapjogok érvényesülése ne sérüljön.

A statisztikai adatok közül kiemelendő, hogy az alapvető jogok biztosa 2024-ben kiadott 10 jelentésben kezdeményezte valamely jogszabály módosítását, jogi környezet átfogó áttekintését, illetve további 5 ügyben alapjogi visszásság hiányában olyan figyelemfelhívással élt, melynek megvalósítása jogalkotói mérlegelést igényel.

Néhány szót a nemzetközi szerepvállalásról. Az alapjogok védelme ma már ugyanis nemzetközi, sokszor globális összefüggések között zajlik, és a közös gondolkodásból származó tudás közvetlenül épülhet be hazai munkánkba is. Továbbra is alapvetés, hogy az ombudsmani tevékenység nem nélkülözheti a nemzetközi együttműködést. Az alapjogvédelem határokon átnyúló globális kérdés is, szükségünk van partnerekre, válaszkeresés során pedig nem nélkülözhető az a tudás és tapasztalat, amit a közös gondolkodás során megszerezhetünk.

Ugyanakkor itt kell röviden kitérnem arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok során sok esetben személyesen általam is megtapasztalt az a jelenség, miszerint az európai emberi jogi és alapjogvédelmi feladatokat ellátó szervek és testületek igen gyakran kettős mércét alkalmazva bírálják ‑ sajátosan értelmezett jogállamisági kritériumokra hivatkozva ‑ egyes nemzeti intézményeinket. Az alapjogi biztos és hivatala nemzetközi kapcsolatrendszerének nyilván nem válik az előnyére, hogy 2022-ben a korábbi A kategóriából B-be sorolta át a magyar ombudsmant a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége. Ez a helyzet sajnos 2024-ben is fennállt, hátrányos helyzetbe szorítva az alapvető jogok biztosát, aki így nem rendelkezik szavazati joggal, nem viselhet tisztséget a világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában. Az átsorolás okai között számos olyan vád is megfogalmazódott, mint például, hogy nem foglalkozik megfelelően a számos emberi jogi problémával, sérülékeny etnikai kisebbségekkel, LMBTQ-emberekkel, menekülőkkel, bevándorlókkal, nem védelmezte a civileket, a sajtószabadságot, a bíróságok függetlenségét, illetve politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Ezen okok némelyike politikai vitát sejtet a háttérben, de ettől függetlenül ebben a kérdésben ugyan nehéz vállalást tenni erre a helyzetre is tekintettel, de azt gondolom, hogy középtávú célként megfogalmazható, hogy a nemzetközi státusz kérdésében változtatást érjünk el.

Az alapvető jogok biztosának törvényi feladata és kötelezettsége, hogy a vizsgálatokon és jelentéseken túl is elősegítse az emberi jogok érvényesülését, védelmét. Ennek során társadalmi tudatformáló, felvilágosító tevékenységet is végez, együttműködik, párbeszédet folytat azon szervezetekkel és nemzeti intézményekkel, melyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása. 2024 végétől működtet a hivatal Európában is egyedülállónak számító gyermekjogi mobil edukációs pontot, mely az ország különböző pontjain játékos formában, életkorukhoz igazítva segíti a gyerekek és fiatalok jogtudatosságának erősítését.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Röviden szólnék két biztoshelyettes munkájának főbb számairól és irányairól is. Elsőként a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettesről, aki 2024-ben 253 ügyet kezelt. Az egyedi panaszok száma a korábbi években csökkent, de ezzel párhuzamosan egyre több átfogóbb jellegű, rendszerszintű ügy került a biztoshelyettes elé. A nemzetiségi törvény működésének tapasztalatai azt mutatják, a nemzetiségi közösségek kulturális autonómiájának fenntartása nemcsak a közösségek belső ügye, hanem az egész társadalom érdeke.

A beszámolóban külön fejezet foglalkozik a klasszikus nemzetiségi jogok és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panaszok egyedi és átfogó tapasztalataival. Látható például, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésével, jogaik gyakorlásával összefüggő ügyek milyen jelentős számban és mennyiségben érkeztek a biztoshelyetteshez, és ennek nyomán ‑ a több évtizedes tapasztalatok ellenére ‑ milyen új dogmatikai, jogértelmezési kérdések merültek fel.

A biztoshelyettes a hozzá érkező beadványok mennyiségében és típusában is lassú átstrukturálódást tapasztalt az elmúlt években. A beadványok 75 százaléka a cigánysághoz kapcsolódó egyedi ügy volt, míg átfogó nemzetiségi jogi visszásságot 13 százalék, egyedi ügyeket pedig csupán 12 százalék panaszolt. 2024-ben a nemzetiségi biztoshelyettes titkársága nemzetiségi érintettségű ügyeinek ‑ a panaszbeadványok és hivatalból észlelt visszásságok együtt – száma 253 volt, ami 22 százalékos csökkenést jelent az előző évi adatokhoz képest.

A biztoshelyettes intenzív kapcsolattartó és helyi közösségeket célzó tevékenységet folytatott, munkatársaival az év 251 munkanapján 141 szakmai eseményen és találkozón vett részt, kapcsolódott be a nemzetiségi közösségek kulturális rendezvényeibe, és a biztoshelyettes az Országgyűlés nemzetiségekkel foglalkozó bizottságával, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokkal is folyamatosan együttműködött.

A nemzetiségi biztoshelyettes titkársága egy, az alapvető jogok biztosával közös jelentést, négy saját, a hivatal keretében végzett munkásságának tekinthető úgynevezett elvi állásfoglalást és hat jogalkalmazási javaslatot készített, szerteágazó témákat érintve.

Most néhány szót a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes tevékenységéről. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes 2024-ben 323 üggyel foglalkozott. 11 stratégiai jelentőségű dokumentumot adott ki, ebből 6 az alapvető jogok biztosával közös jelentés volt, ezenkívül 5 figyelemfelhívás, jogi összefoglaló, jogalkotást és jogalkalmazást támogató javaslat, amelyeket kiadott. A közös jelentések között szerepeltek többek között zajpanaszok művelődési házakban tartott rendezvények kapcsán, fakivágásokkal járó eljárások vizsgálata lakóövezetekben, hulladéklerakók bűzterhelésére vonatkozó panaszok és a közlekedési eredetű zaj- és rezgésvédelmi ügyek.

Több ügyben az alapjogi visszásság eredőjeként feltárt problémakör az alapjogi kereteknek megfelelő gyakorlattal és ennek úgy a jelen, mint a jövő nemzedékek életminőségében játszott szerepére való felhívással orvosolható volt, mindössze szemléletbeli és ehhez igazodó gyakorlati alkalmazásbeli változtatásokat igényelt. A jelentésekben megfogalmazott intézkedési javaslatok nyomán több alkalommal érkezett pozitív eredményről visszajelzés, akár jogalkalmazási, akár jogalkotói tárgykörben. Ezt példázza a felsorolásban már említett hulladéklerakó több települést érintő panasza kapcsán kiadott jelentés is, ahol a több éve fennálló panaszolt élethelyzetet végül a megfelelő technika alkalmazásával, illetőleg a problémát okozó gyakorlat felszámolásával lehetett megszüntetni.

Az alapvető jogok biztosával közösen vagy a biztoshelyettes önállóan 9 alkalommal adott ki tematikus közleményt, jellemzően jeles napokhoz kötődően.

A biztoshelyettes által kezelt panaszok jelentős része az energiával, bányászattal kapcsolatos beruházásra, a területhasználatra, vízügyekre, erdőgazdálkodásra, fakivágásokra és levegőtisztaság védelmére vonatkozott. A korábbi gyakorlatnak megfelelően az alapvető jogok biztosa és a biztoshelyettes 2024-ben látogatást tett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságán, ahol szakmai egyeztetést folytattak az igazgatóság és a szlovákiai barlangok igazgatósága vezetőivel. A megbeszélés természetvédelmi feladatokra, fejlesztésekre, működési tapasztalatokra és a szlovák-magyar együttműködés eredményeire is kiterjedt, melyet egy világörökségi barlang bejárása egészített ki.

A nemzetközi együttműködés keretében 2024 végén a biztoshelyettes konferenciát is rendezett a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkozó ombudsmani intézmények számára. A tanácskozás a környezeti jogok, az egészséges környezethez való alapvető jog, valamint a klímaváltozással összefüggő panaszügyek ombudsmani kezelését tekintette át.

Végezetül, ahogy a bevezetőben is utaltam rá, az a tény, hogy ma én mutathatom be a ’24-es év tevékenységét, miközben annak vizsgálatai még elődöm hivatali ciklusában zajlottak, egyrészt megtisztelő, mert képviselhetem az intézményt, másrészt szokatlan, hiszen elődöm sikereit nyilván nem vindikálhatom magamnak, míg az esetleges hibákat illetően legfeljebb azok kijavítására vállalkozhatok.

Az alapvető jogok biztosa nem végrehajtó hatalom, nem jogalkotó, nem bíróság és nem bűnüldöző hatóság és nem is civil érdekképviseleti szervezet.

(22.10)

Az alapvető jogok biztosa akkor működik jól, ha eleget tesz híd szerepének az állampolgár és az állam között megbízható közvetítőként. Az alapvető jogok biztosa és hivatala munkájához a tárgyi és jogszabályi feltételeket az Országgyűlés biztosítja, és ez a 2024. évben is így volt. Ezért köszönet illeti a törvényhozás minden tagját, aki ehhez cselekvően hozzájárult.

Kérem, hogy e körben az Országgyűlés a jövőben is fordítson figyelmet arra, hogy a tárgyi feltételek biztosításán túlmenően a hivatal munkatársainak anyagi megbecsülése se szenvedjen olyan hiányosságokban, amelyek fenyegetnék megfelelő számú és minőségű munkatárs alkalmazását és megtartását a munkaerőpiaci kihívások közepette.

Kétségtelen tény, miként arra már utaltam, hogy a jelentések és statisztikák, az összesített adatok mögött emberi sorsok, egyéni tragédiák, társadalmi feszültségek húzódnak. Az ombudsmani jogvédelem minden tevékenységét, valamennyi feladatkörét átható zsinórmérték a mindenkit egyenlően megillető emberi méltósághoz való jog. Ebből az aspektusból pedig nincsenek kis ügyek, a minket megtisztelő panaszosnak ugyanis a megírt, elmondott problémája, a feltett kérdés személyesen fontos, talán a legnagyobb jelentőségű az adott pillanatban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Az időkeretem a végéhez ért. Mindössze annyit szeretnék még elmondani, hogy az alapvető jogok biztosának alapvető feladata nem az ítélkezés, hanem a pártatlan segítség, és ennek fényében az alapjogvédelem pilléreként a társadalmi változások közepette is működőképes és hiteles kíván maradni, és úgy vélem, ez a feladat teljesült a 2024. esztendőben is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy támogassák jelen beszámoló elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)