{"cycle": 42, "id": "184-253", "date": "2025-12-17", "ulnap": 184, "seq": 253, "speaker": "Dr. Varga Zs. András", "p_azon": "v024", "faction": null, "kind": "Előadói válasz", "role": "a Kúria elnöke", "event": "Általános vita lefolytatása B/11452 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2024. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében H/12746 A Kúria elnökének a Kúria 2024. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolója elfogadásáról", "iromany": "B/11452 · H/12746", "duration_s": 1264, "position": "a Kúria elnöke", "chars": 16354, "paragraphs": ["DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkísérlek röviden válaszolni azokra a kérdésekre, amelyekre lehet válaszolni. Az egyszerűség kedvéért így sorban haladnék. Köszönöm szépen Vejkey elnök úrnak a bizottság nevében kifejtett támogatását. Mivel a bizottság megvitatta, ezért elnök úr részleteiben nyilván már másodszor hallotta ezeket a felvetéseket, nyilván azt is, amit segélykiáltásnak nevezett.", "Ez nem segélykiáltás, tisztelt Országgyűlés, ez a jogalkalmazás területén megjelenő, abból szintetizálható helyzet. Természetesen az ember elmondja, és azért mondhattam ezt itt el, mivel érinti a jogegységet. A jogegység és a Kúria jogegységesítő tevékenységének szabályozása egy nagyon-nagyon komoly eszköz; ha szabad ilyet mondani, reform, ha szabad ilyet mondani, a magyar jogrendszer védelmére kialakított eszköz volt 1998-ban is ‑ akkor még ezt nem láttuk előre ‑, de 2019-ben mindenképpen az, és a finomításai ’21-22-ben. Ezek azt a célt szolgálták, hogy a magyar jogrendszernek legyen valamilyen védelme, és mivel a jogrendszert elsősorban a jogalkalmazás útján lehet megvédeni, ezért a bíróságoknak legyen egy eszközük, tudniillik ezek előrelátható folyamatok voltak. Köszönöm szépen éppen ezért azt, hogy meghallgatták, és hogy értő fülekre talált.", "Pajtók képviselő úrnak is köszönöm, hogy a számunkra nagyon-nagyon kedves kerek évszámokat említette. Ezek valóban azért lényegesek ‑ és ez egy nagyon-nagyon komoly probléma olyankor, amikor a tevékenységünket az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéli meg ‑, mert más az idődimenzió, amelyben egyes jogintézmények alapjait vizsgálják, és amelyhez a tagállamok joggyakorlatát vagy jogrendszerét és a jogrendszerén alapuló bírósági joggyakorlatát viszonyítják. Nem beszélve arról, hogy soha nem magyarul viszonyítják ezt, hanem mindig valamilyen fordításban. Ilyenkor szükséges azért azt hangsúlyozni, hogy a magyar jogrendszer és a magyar jogrendszer bizonyos jogintézményei nagyon-nagyon régiek, és az ezen alapuló gyakorlat és a magyar jogrendszer védelmében kifejtett bírói gyakorlat, különösen a kúriai gyakorlat, hát, az igazán ősinek tekinthető. Köszönöm szépen. Nyilván választási ítélkezésben is próbálunk ehhez a 125 évhez igazodni. Jövőre újra ilyen év lesz.", "Apáti István képviselő úrnak köszönöm szépen, hogy dogmatikailag igényesnek találta nagyobbrészt azt, amit csinálunk. Igyekeztünk természetesen. Azzal viszont, ha nem is vitatkoznom kell, de kénytelen vagyok egy picit finomítani ezt a kérdést a tárgyalótermi rendbontások ügyében, tudniillik amíg a tárgyalóteremben a tárgyalás zajlik, addig a bíró vagy a tanács elnöke a rendfenntartó, tehát itt azért az egy eléggé furcsa helyzet lenne, ha egyszer csak a rendőrség jelenne meg. Viszont ez mindkét oldalról mutatja a korlátokat. Tehát azért voltunk kénytelenek ezt beleírni a beszámolóba, és voltam kénytelen aláírni meg itt elmondani, mert az egy nagyon komoly kérdés vagy helyzet, amikor egy ügyvéd folyamatosan provokálja a bíróságot és megpróbálja azt elérni, hogy a bíróság kezdje el alkalmazni azokat az eszközöket, amely eszközök a rendelkezésére állnak.", "De arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szólna Magyarország, ha egy ügyvédet ki kellene vezetni a tárgyalóteremből, vagy ‑ és nyilván van itt egy joghézag is, nem is joghézag, bocsánat, időbeli hézag, tehát pontosítom a joghézagot, rendfenntartási hézag ‑ mit lehet csinálni akkor, amikor a határozat kihirdetése, rövidítem, az ítélethirdetés befejeződik, de a Bírói Tanács még a tárgyalóteremben van, és a hallgatóság elkezd randalírozni. Hát, ugye, akkor vége van a tárgyalásnak, abban a pillanatban a bíró, a tanács elnöke már nem nagyon tud mit csinálni, a jegyzőkönyv le van zárva, mennek kifelé. Akkor, amikor showműsor kezdődik ‑ merthogy ezt szoktuk meg a napi világban, hogy mindenhol showműsor van, és akkor kamerázgatjuk, hogy jaj, milyen nagyszerű, amit mi itt csinálunk ‑, ezzel nincs mit tenni.", "Én azért hívtam itt fel egyrészt az Országgyűlés figyelmét erre, mert léteznek ezzel kapcsolatban külföldön bevált eszközök, ha szükséges, akkor az Igazságügyi Bizottság valamelyik ülésén ezt el is mondjuk, hogy milyen eszközök vannak, nyilván erősíteni lehet a hazai eszközöket. De leginkább azért mondtam ezt itt el, mert itt nem az eszközöket kellene erősíteni, hanem azt tudomásul kellene venni, hogy a tárgyalótermet arra találtuk ki, hogy a vitákat, a családi vitákat, a kereskedelmi vitákat, adott esetben a politikai vitákat jogvitává szelídítsük, és a jogászok ‑ ugyanabban az iskolában végzett egyik oldal, másik oldal jogászai ‑ és a bíróság ezt tárgyalótermi hangnemben próbálják megvitatni.", "Na most, ha ez nem történik meg, akkor ezt valahol szóvá kell tenni, és ha már ez a helyzet állt elő, hogy az Országgyűlés előtt be kell számolnom, akkor az Országgyűlésben tudom ezt szóvá tenni. De mindezt azért mondtam el, mert itt nem az a kérdés, hogy a rendőrség be tudna‑e avatkozni. Hát, be, persze! Ha a tanács elnöke behívja a rendőrséget, akkor ki fogják onnan vinni az embereket, és ország-világ nézi majd, hogy Magyarországon mi történik. Ezt azért jobb lenne megelőzni.", "Na, a többi kérdés ennél sokkal egyszerűbb és rövidebb lesz, mert itt vannak olyan felvetések, amelyekre azt tudom mondani, hogy a Kúria jogegységi tevékenységével vagy önkormányzati tevékenységével összefüggésben én erre nem tudok válaszolni, így a sérelemdíjak mértéke is egy ilyen kérdés. Erre azért nem tudok válaszolni, mert a sérelemdíjak mértéke ismereteim szerint nem volt jogegységi eljárás tárgya, de még arra sem emlékszem igazán, hogy felülvizsgálati eljárásokban ilyennel találkoztam volna.", "Márpedig ‑ és ez a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozat ‑ a Kúria akkor jogegységesít, ha van jogegységi helyzet. Elnézést kérek, hogy egyszerűsítem, tehát nincs önindítója már a Kúriának, mert ezt egyébként az Európa Tanács és a Velencei Bizottság nyomására el kellett engedni. Elvi kérdésben saját magától, még egyszer mondom, önindítóval ‑ azért, mert változtatni szeretne a joggyakorlaton – a Kúria sem teheti ezt meg. Ezt le tudom egyszerűsíteni: a közzétett határozat úgy szól, hogy amíg nincs eltérő joggyakorlat, addig azok az ítéletek hordozzák a jogegységet, amit az alsóbb fokú bíróságok hoznak, tehát ezért erről nem is nagyon szól a beszámoló.", "A helyi adó kérdésére pedig azt tudom mondani ‑ ez még ennél is rövidebb lesz ‑, hogy az önkormányzati rendeletek tekintetében osztott hatáskör alapján működik a magyar igazságszolgáltatás. A Kúria az önkormányzati rendeletek törvényességét ‑ tehát más jogszabályba ütközését ‑ vizsgálja, az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az Alkotmánybíróság vizsgálja. A kettő között éppenséggel természetesen van átjárás, de a Kúriára is vonatkozik az, hogy indítvány keretei között tehet valamit; ha az indítványok nem vonatkoznak arra, hogy a Kúria indítványozza az Alkotmánybíróságnál a helyi adó kivetését lehetővé tevő törvényi szabály alkotmányosságának vizsgálatát, akkor ezt nem tehetjük meg.", "(17.40)", "Hadd zárjam ezt a részt azzal, képviselő úr, hogy kérem, mindenkinek lehet véleménye ‑ nekem is lehet véleményem ‑, de azért a bírói függetlenségnek és a bíróság döntési hatalmának vannak korlátai. Le fogom egyszerűsíteni: nem mi kormányozzuk az országot; parlamentáris berendezkedés keretei között az országot a kormány és az Országgyűlés együtt kormányozza. Mi a törvények végrehajtásában, illetőleg a törvények végrehajtása során felmerült problémákból kialakuló jogvitákban vagyunk kompetensek, ezt jelenti a bírói szerep.", "Nyilván van pár olyan kérdés, amiről viszont lehet beszélni. Abban nem vagyok biztos, hogy most kell nekem róla beszélni, mert az Európai Unió Bíróságának C-630/2023 ítélete nyomán keletkezett Kúria jogegységi határozat 2025-ös, és kizárólag azért nem mondom most azt, hogy a beszámoló 2024-ről szól, mert nem szeretném, ha a képviselő urak úgy éreznék, hogy most valami kibúvót keresek. Ettől függetlenül azért arról tudok egy parlamenti beszámoló keretében beszélni, amiről a beszámoló szól; ami azon kívül esik, ott minimum improvizálnom kell, de a problémát értem, éppen ezért megpróbálok nagyon-nagyon általános jelleggel mondani néhány dolgot.", "Az Európai Unió Bírósága C-630/2023 döntésének van egy része, amit mindenki el szokott felejteni idézni. Abban szerepel az ‑ emlékeim szerint, mert most nincs itt előttem ‑, hogy mivel ez egy irányelvet, konkrétan a fogyasztóvédelmi irányelvet értelmezte, nincs olyan európai szabály, amit alkalmazni kellene, amit az ebben az ügyben az Európai Unióval nem összhangban álló érvényessé nyilvánítás helyett kellene alkalmazni. Ez egy általános kérdés. És ha már képviselő urak feltették ezt a kérdést, akkor azért hadd mondjam el ezt lassan, még egyszer: abban az esetben, ha az Európai Unió Bírósága nem egy európai rendeletet, tehát nem a Tanács rendeletét, hanem egy irányelvet értelmez, akkor az esetek nagyobb részében jellemzően ‑ ezért mondom, hogy jellemzően ‑ nincs olyan európai uniós szabály, amit alkalmazni lehetne a hazai, a tagállami, jelen esetben a magyar törvény szerint.", "Na most, mindenki, aki ennek az ellenkezőjét állítja, megteheti, szabad ország vagyunk, mindenki mondhat, amit akar. Természetesen, ha ügyvédként mondja a bíróság előtt, akkor ennek adott esetben meglesz a következménye, de attól még a jogi helyzet ez: ha nincs olyan európai szabály, amit alkalmazni lehetne az Európai Unió jogával nem összhangban állónak tekintett tagállami szabály helyett, akkor ezt meg kell keresni. Na most, attól függetlenül, hogy itt elterjedt ez a nézet, és ezt a napi sajtófigyelőben elolvashatom naponta 10-15-ször, a YouTube-on pedig megnézhetem bárhányszor, hogy a Kúria nem volt jogosult az Európai Unió ítéletét értelmezni vagy újraértelmezni, erre kénytelen vagyok azt mondani, hogy ez nem így van. Tudniillik az Európai Unió Bíróságának ítélete is szöveg, jogi szöveg, és ha egy jogi szöveget értelmezni kell, mert jelenlegi világképünk szerint szavaknak és mondatoknak, így a jogszabályi rendelkezéseknek nincs egységes értelme ‑ most nem szeretnék példát hozni, mert késő van hozzá és elviccelni se szeretném a helyzetet ‑, tehát ha törvényeket értelmezni kell, akkor vajon bírósági ítéletet miért ne kellene értelmezni? Nyilván értelmezni kell az Alkotmánybíróság határozatát, ha valamilyen alkotmányos követelményt fogalmaz meg, hogy azt hogy alkalmazzuk. Nyilván az alsóbb bíróságnak értelmezni kell a Kúria ítéletét, a Kúria jogegységi határozatát, tudniillik ezek jogi szövegek, és sajnos, tetszik, nem tetszik, meglehetősen absztrakt jogi szövegek, és jellemzően nagyon kevés olyan részük van, ami teljesen ‑ ha szabad ilyet mondani annak ellenére, amit eddig mondtam ‑ világos.", "A konkrét esetben, a C-630-ban az világos volt, hogy azt mondta, hogy az érvényessé nyilvánítás nem felel meg az európai jognak, és azt mondta, hogy nincs olyan európai szabály, amit alkalmazni kellene. Ebben az esetben azért valamit mondani kell. Mit lehet ilyenkor mondani? Erre nagyon régen kialakult gyakorlata van az Európai Unió Bíróságának: erre azt mondja, hogy ilyenkor az Európai Unió Bíróságának értelmezéséhez legközelebb álló értelmezését kell adni a hazai jognak, de ami még nem contra legem. Azaz ilyen esetben nincs szó arról, hogy a hazai jog félretehető, éppen ellenkezőleg: a hazai jogot alkalmazva ‑ ha úgy tetszik, addig értelmezve, míg a lehető legközelebb kerül az európai joghoz ‑ kell eljárni. Most pontosan ezt tette a Kúria is: igyekezett ezt eléggé gyorsan, soron kívüli eljárásban megtenni.", "Most itt elhangzottak azért mindenféle minősítések, amelyek nagyobbrészt nem a Kúriát érintették, úgyhogy ezekre nem válaszolnék. Azt viszont azért el kell mondanom, hogy egy másik oka is van annak, hogy miért kell az Európai Unió Bíróságának ítéletét értelmezni. Ezt két éve mondtam itt el: tagállami bíróságok, tagállami felsőbb bíróságok és az Európai Unió Bírósága között mindig is ‑ akkor is, amikor mi még nem voltunk az Európai Unió tagja, sőt az Európai Közösségeké sem, ez közösségi idő óta így van ‑ léteztek bizonyos értelmezési viták. Az Európai Unió Bíróságának az ezzel kapcsolatos alapeszköze az úgynevezett competence-competence. Ezt még Ausztriától tanulták el, hogy egy bíróság, amelyik jogosult a jog határait és mások hatáskörét eldönteni, a jogértelmezés körében a saját hatáskörét is jogosult értelmezni, ez a competence-competence, tehát kompetenciám van arra, hogy a saját kompetenciámról döntsek. Ennek alkalmazásával fordul elő újra meg újra, hogy az Európai Unió Bírósága olyan jogértelmezéseket mond, vagy olyan területekre terjeszti ki a korábbi jogértelmezését, ami legalábbis nem kézenfekvő, a szerződésekben nincs benne. A tagállami bíróságoknak pedig, ideértve az alkotmánybíróságokat is, a saját eszköze ezzel szemben az ultra vires elv, annak a kijelentése, hogy az Európai Unió túllépte az értelmezési kereteit.", "Na most, ha másért nem, akkor ezért is kell a Kúriának vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának ítéletét, hogy az nem ultra vires ítélet‑e, mert ha véletlenül kiderül, hogy ultra vires ítélet, akkor a Kúriának meg kell kérdeznie az Alkotmánybíróságot, hogy egy ultra vires európai uniós bírósági ítéletet alkalmazhat-e. Tudniillik a 22/2016. alkotmánybírósági határozat és a 32/2021. alkotmánybírósági határozat szerint Magyarország Alkotmánybíróságának van hatásköre arra, hogy adott esetben a saját hatáskörei gyakorlása során indítványra megvizsgálja az Európai Unió aktusának ultra vires vagy nem ultra vires jellegét. Ennek során két tesztet végezhet el, a szuverenitás-, illetőleg az identitástesztet, a német alkotmánybíróságtól tanultuk ‑ Identitätskontrolle, Souveränität Kontrolle ‑, és ennek keretei között adott esetben kimondhatná azt, hogy egy európai uniós bírósági ítélet Magyarországon nem hajtható végre. Nem volt még erre példa; nyilván kellő ok van arra, hogy ezt az eszközt sem a Kúria, sem más bíróság ne alkalmazza.", "De ami miatt ezt elmondtam: ismételten az, hogy igen, meg kell vizsgálnunk az Európai Bíróság ítéleteit, és meg kell néznünk azt, hogy ez Magyarországon hogyan hajtható végre. Ezekben az ügyekben is ez történt, és a szóban forgó C-630/2023 európai uniós bírósági ítéletet követően megalkotott jogegységi határozatról a következő év beszámolója nyilván szólni fog, nyilván részletesen fog szólni, és ha akkor ez még mindig vita tárgya lesz, nyilván ennek bizonyos részleteiről is lehet beszélgetni.", "Ami pedig Simicskó képviselő úr ‑ elnézést, itt összevontam ezt a kettőt, és nem sorrendben mondtam, mert így egyszerűbb ‑ felszólalását illeti, köszönöm szépen, hogy úgy találja, hogy a Kúria képes alkalmazkodni a kihívásokhoz. A Kúria sokat látott, és megpróbál alkalmazkodni. A gyorsaság ügyében viszont azt tudom mondani, hogy annak nagyon örülök, hogy ez látható volt.", "(17.50)", "Pillanatnyilag, több év erőfeszítése után ‑ ami miatt a Kúria összes bírájának és összes munkatársának köszönetet mondok itt is ‑ azt értük el, hogy körülbelül három-, négyhavi érkezésnek megfelelő, folyamatban lévő ügy van a Kúrián. Most ez nyilván azt jelenti, hogy átlagosan három-négy hónapnál nem tart feltétlenül tovább egy ügy. Ez értelemszerűen változik ügyszakonként, és amit itt elmondtam, vannak olyan ügyek, amelyek viszont nagyon elhúzódnak, de például pont azért, amiről beszélünk.", "Tehát akár alkotmánybírósági eljárást kell folytatni, vagy kezdeményezi egy bíró a Kúriáról, a Bírói Tanács, akár az Európai Unió Bíróságához fordul, akár nekünk kell jogegységi eljárást lefolytatni, azalatt fel kell függeszteni a felülvizsgálati eljárást, de az idő telik. Tehát attól még, hogy mi különböző összetételben fogjuk több lépcsőben elbírálni ezt az ügyet, attól az idő telik. Tehát emiatt az elhúzódások, sajnos, olyanok, hogy hiába gyors az ügyek többsége, ha elkezd elhúzódni, akkor van probléma, és egy másik változatát ennek el is mondtam.", "(Folytatás 184/2-ben!)", "2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2025. december 17. szerda 184/2. szám", "Országgyűlési Napló", "Úgyhogy természetesen megköszönöm még egyszer, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen a támogatási szándék előrejelzését, és remélem, hogy a válaszaim alapján azért támogathatónak bizonyul a kritikát megfogalmazó képviselő urak részéről is. A kritikát egyebekben nyilván elfogadom, mert ha nem fogadnám el, akkor nem lenne értelme beszélgetni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}