Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többször jeleztük, hogy két nap alatt rendezni lehetne a devizahitelesek kérdését. A Budapestet illető törvényjavaslat sürgősségi és kivételes eljárása bizonyítja, hogy ha lenne politikai szándék, a devizahiteles kérdéskör két nap alatt idekerülhetne a plenárisra, és néhány nap vagy egy-két hét alatt meg is szavazhatnánk, rendezhetnénk a kérdést.

Van egy visszatérő vitánk miniszterhelyettes úrral. Ő azt mondja, hogy már nincsenek is devizahitelesek, mindenkinek átváltották, és hogy nagyságrendileg ezer eljárás van. Nagyon sokáig tudnánk vitatkozni arról, hogy sokkal több eljárás van, mert kérdezem én, hogy amikor a forintalapú kölcsön felmondásának a jogellenességéről folyik a jogvita, és ez van kiírva a bíróságon, akkor az devizahiteles ügy, vagy sem. Én azt mondom, hogy egy extrém drágán átváltott, forinthitelre váltott devizahitel ügye, ön azt, hogy nem, de nem is ez a kérdés.

Most elvileg kilakoltatási moratórium van, de amíg a „lex Marczingós” körüli esetkört megvitatjuk ‑ és én állítom, hogy itt előbb-utóbb egy igazságtételi csomagot kell meghozni, amely kötelezi a bankokat a tisztességes elszámolásra ‑, és addig is, amíg moratórium van, hogy van az, hogy szólítgatják fel az embereket az otthonaik elhagyására? Azt tapasztaljuk, hogy az egyik országrészben licitálnak az otthonokra, a másikban, Komárom-Esztergom megyében meg például jönnek az értesítések, hogy a devizás 15 napon belül szíveskedjen elhagyni az otthonát.

És értem én, hogy ön az önkényes lakásfoglalók esetkörére akar kilyukadni, ez már többször előfordult, és én nem védek önkényes lakásfoglalókat, de a devizásokat a saját otthonuk tekintetében mindenképp védem, és úgy gondolom, hogy nem keverhető össze a két kategória.

A kérdésem nagyon-nagyon egyszerű: tudja‑e garantálni a kormány legalább azt ‑ nem kérünk sokat ‑, hogy a saját maga által meghirdetett kilakoltatási moratórium alatt devizásokat vagy volt devizásokat nem raknak elhelyezés nélkül az utcára? Ez egy nagyon egyszerű kérdés, nagyon körülhatárolt esetkörrel és egy körülhatárolt érintetti körrel, értelme ugyanis akkor van a moratóriumnak, ha nem dobálják ki az embereket az utcára. Tudja ezt a kormány vállalni, vagy sem? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)