Kanász-Nagy Máté (független)

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hát, nekem az jutott eszembe, hogy ha valaki tragédiának nézné ezt a vitát, akkor nézze legott komédiának, és mulattatni fogja. De itt az a szomorú helyzet áll fenn, hogy ez nem Az ember tragédiája, hanem a fővárosiak tragédiája, azt gondolom, ami itt zajlik, vagy amilyen helyzet előállt.

Szeretnék ezúton is elnézést kérni ezért az irodalmi párhuzamért, de a helyzet mégiscsak az, mintha a szerepek itt le lennének osztva, és hát, elég régóta látjuk ezeknek a szerepeknek a leosztását, ahol a kormány valóban egy kicsit agresszív, kicsit bántalmazó szerepbe helyezi magát, már ami a fővárost illeti, hogy hogyan kezeli a fővárost szabályozással, költségvetési forrásokkal. De egyébként ez a hozzáállás az egész önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán érződik, és nem az elmúlt években alakult ki, nem a 2019-es főpolgármester- vagy önkormányzati választással indult el, hanem 2010 óta nyilván látjuk ennek a szakaszait.

De a másik oldalról egyébként szerintem az is igaz, hogy lehet, hogy van egy jogos sértettsége a fővárosnak, de ebből a sértettségből meg a fővárosnak a jelenlegi vezetése vagy a 2019 óta fennálló vezetése valóban egy olyan politikai tőkét próbál kovácsolni, amit ki-ki a maga politikai szempontjai alapján szeretne felhasználni, és mintha ezeket a szerepeket erősítenék egymással kapcsolatban a szereplők. Tehát az, ami itt az elmúlt hetekben zajlott a különböző kormányrendeletekkel ‑ ezek mintha egyébként fordított sorrendben jöttek volna ki ‑ , hogy a fővárosi önkormányzat vezetése hogyan reagál erre, az mintha egy meghatározott színdarab szerint lett volna megrendezve és konstruálva.

És egyébként valóban, itt, a vitában is elhangzott, hogy egy nagyon fontos lépés vagy bejelentés történt a mai napon, ha ezt hivatalos bejelentésnek lehet venni, miszerint a kormány valóban kifizet 20,8 milliárd forintot. Tehát kifizeti, át fogja utalni ezt a pénzt, gondolom én, napokon belül, még a decemberi hónapban. Ez úgy áll össze, hogy ebben 8,8 milliárd forintot jelent a trolik beszerzése, a közösségi közlekedés támogatása, az ehhez való hozzájárulás pedig 12 milliárd forintot. Ez valóban a hiányzó, kicsit több mint 30 milliárd forintnak a kétharmada.

Tehát úgy néz ki, hogy ez a veszélyhelyzet vagy csődközeli helyzet az itt tárgyalt törvénytől függetlenül is megoldódik, hála és köszönet ‑ most ezt kicsit idézőjelben mondom ‑ a kormánynak is. De nyilván ez egy felelős döntés, hogy amivel a kormány tartozik, hiszen ‑ bírósági eljárások is vannak ezzel kapcsolatban vagy jogi döntések ‑ valós ez a tartozás, ezek kifizetésre kerülnek, még akkor is, ha nyilván a kormány ezt részben vitatja, de mégis, a bejelentés alapján ezt kifizeti.

De alapvetően mégis oda kanyarodnék vissza, hogy itt van egy sokkal súlyosabb problémánk, ami, még egyszer, tehát az önkormányzati fenntartási és finanszírozási modellel kapcsolatos. És nemhiába, kormánypárti politikusok is ‑ önkormányzati vezetők, akár Kaposvár polgármestere, Szita Károly, akár Cser-Palkovics polgármester úr Székesfehérvárról vagy a baloldali elhajlással nem vádolható Gémesi György polgármester úr Gödöllőről és sokan mások is ‑ kritizálják ezt a rendszert, amiben élniük és működniük kell az önkormányzatoknak.

És talán nem hiába történt az is, hogy Navracsics miniszter úr kapott egy megbízást, hogy valamiféle egyeztetést vagy konzultációt folytasson le az önkormányzati vezetőkkel, önkormányzatokkal ‑ nagyon helyesen ‑ , ami talán egy újfajta önkormányzati finanszírozási rendszer előkészítését jelenti ‑ vagy legalábbis remélem, hogy ezt fogja jelenteni. Hogy a következő ciklusban ‑ mert nyilván ez oda fog már áttolódni az idő előrehaladtával ‑ ki és hogyan fogja megvalósítani, az természetesen kérdés. Tehát át kéne gondolni ezt a finanszírozási rendszert, amiben nagyon súlyos problémák keletkeztek.

Ezeket a problémákat egyébként tetézi a szolidaritási adónak a jelenlegi rendszere, és a viták részben ekörül zajlanak, mert valóban nem átlátható ez a rendszer, hogy mi alapján, hogyan szedik be a szolidaritási adót, illetve pontosan az nem átlátható, hogy mire költik. Mert valóban nem az történik, hogy a nagyobbaktól, a tehetősebbektől elveszik, mint egyfajta baloldali szolidaritáselvet megvalósító politika mentén, és odaadják a gyengébbnek, a kisebbeknek, a kistelepüléseknek valamiféle felzárkóztató vagy fejlesztő célzattal, hanem így a költségvetésben elvesznek ezek a források, tehát ezek nem címkézett vagy nem dedikált források a kistelepülések részére.

És az is igaz, persze, hogy a főváros működésével kapcsolatban fel lehet vetni kritikákat, de igazából az, ami a vita során itt előjött, akár Hollik, akár Nacsa képviselő úr hozta elő ezeket a parkolási pénzeket a Kempinski Hotelben, vagy a főpolgármester úr 400 millió forintos kommunikációs stábját, nyilván ez első ránézésre soknak tűnik, a maga nemében sok is, lehet ezzel kapcsolatban kritikát megfogalmazni. De azért mégis, ezek nagyságrendekkel kisebb összegek ahhoz képest, amely összegek hiányoznak a főváros kasszájából, azért, mert a kormány ‑ legalábbis, hogy ilyen finoman fejezzem ki magam ‑ ütemezve utalja azokat a pénzeket, amelyeket utalnia kéne.

És valóban ott van, igen, a Fővárosi Önkormányzat káoszos működése. Látjuk azt is, hogy számos döntést egyébként meghoznak, akár bizottsági szinten, akár testületi szinten, ezek szerintem nagyon jó döntések többnyire, vagy vannak köztük nagyon jó döntések, amelyek aztán nincsenek végrehajtva. Tehát mintha ott valahol a bürokrácia útvesztőiben eltűnnének ezek a döntések, és sokszor azért kell verni az asztalt, hogy a végrehajtás megtörténjen. De egyébként a legapróbb ügyekről is beszélünk itt, tehát olyan kérdésekről is, amelyek nem feltétlenül igényelnek jelentős költségvetési forrásokat, tehát igenis lehet kritikát megfogalmazni a főváros működésével kapcsolatban.

És hát volt itt egy nagyon érdekes adalék az elmúlt napokban, talán tegnap vagy tegnapelőtt, amikor előkerült egy Excel-tábla, valamiféle likviditási kimutatás, amiben hirtelen egy plusz 30 milliárd forintos összeg jelent meg, nem pedig a hiányzó 30 milliárd. Tehát ott valami képletezés elcsúszott az Excelben. Azt gondolom, ez is mutatja, hogy valóban vannak azért ott működési anomáliák, amiket javítani kéne.

De igazából ez a törvény, amit tárgyalunk ‑ és szerintem ebben a helyzetben még nem teljesen világos, hogy erre a hitelkonstrukcióra szükség lesz‑e, vagy milyen formában lesz szükség, már a 20 milliárdos költségvetési támogatás átutalása után ‑ tehát ez a hiteltörvény is, amit sokan uzsoratörvénynek neveztek, szerintem egyébként elfogadhatatlan. Tehát a fővárosi kritikák mellett azért tegyük ezt is hozzá, mert nem további eladósításra van szükség, hanem a pénzek átutalására. Nem olyan lépésekre van szükség, ami ebben a törvényben benne van, az önkormányzat mozgásterének szűkítése. Vagy nem tudom, az alkotmányosság próbáját mennyire állja ki például az, hogy egyébként demokratikus felhatalmazással nem rendelkező szervek döntéseinek következtében is el lehet adósítani a fővárost és annak a vagyonát. Ugye, itt arra utalok, amikor különböző cégek vagy szervezetek is egyfajta kezdeményezéssel élhetnek az eladósítás ügyében.

Tehát amire szükség van rövid távon és napokon belül, az nem a hitel, hanem ennek a támogatásnak, a fővárosnak jogosan járó támogatásnak az átutalása. Középtávon, de minél hamarabb, hogy ne egyfajta politikai csatatér alakuljon ki a fővárosban, ahol, még egyszer, nekem az az állításom és meggyőződésem, hogy itt igazából akár a fővárosi vezetés, akár a kormánypárt egyfajta szerepet játszik, leosztott szerepeket, amiből mind a ketten politikailag profitálnak, eljátsszák ezt a fővárosi dolgozókkal, eljátsszák ezt a fővárosi lakosokkal, majd egyébként a nap végén ‑ pontosabban most, a hónap végén ‑ mégiscsak átutalnak valamiféle forrást.

(18.40)

Tehát azért szerintem egy ilyen bizonytalansági, kockázati játékot sem lenne szabad játszani a fővárosban, ez finoman szólva nem elegáns, és hosszú távon ‑ reméljük, ez is minél hamarabb bekövetkezik ‑ egy új önkormányzati fenntartási és finanszírozási rendszer lesz, de még egyszer, hogy ez mikor és ki által lesz megvalósítva, az nagy kérdés.

Én majd arra várom államtitkár úr válaszát a vitában, hogy a mai bejelentés mellett akkor ez a hitelkonstrukció mire fog szolgálni. A mai bejelentés a 20,8 milliárd átutalásáról valós‑e, hivatalos-e? Ez hogyan viszonyul ehhez a hiteltörvényhez, amit viszont a mai napon itt tárgyalunk? Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek padsoraiból.)