Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt csütörtökön egy fontos megállapodásra került sor: a munkaadói, munkavállalói és érdekképviseleti oldal egyetértésével a kormány nevében a miniszterelnök úr aláírta a jövő évi béremelésekről szóló megállapodást.

A bértárgyalások ‑ ahol egyébként a kormány mindig csak közvetítő szerepet játszik ‑ eredményeképpen a minimálbér jövő évben 11 százalékkal, havi bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, havi bruttó 373 200 forintra emelkedik jövő év január 1-jétől. Ez közvetlenül és direkt módon 700 ezer családot érint, így január 1-jétől összesen 700 ezer család jövedelme nő egész biztosan legalább 11 százalékkal, hiszen legtöbbjüknek gyermeke is van, ezért a családi adókedvezmény révén még ennél is magasabb mértékben fog emelkedni a bérük.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi emeléssel 2026. január 1-jétől már több mint négyszeresére fog nőni a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2010-hez képest. Magyarország ezzel az elmúlt 15 évben az EU-átlag háromszorosát hozta minimálbér-növekedés tekintetében. Tehát háromszor olyan gyorsan nőtt a minimálbér Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan.

Mindehhez képest a baloldal a teljes nyolcéves kormányzása alatt mindössze 23 500 forintnyi minimálbér-emelést tudott felmutatni. Tehát ha százalékosan akarom mondani, akkor ez azt jelenti, hogy 2002-2008 között a baloldali kormányok 47 százalékkal tudták megemelni a minimálbért, 2010-2026 között ezzel szemben 440 százalékkal emelkedett meg a minimálbér összege. De ez a múlt.

Mit látunk ma? Azt látjuk, hogy a kormány ezt a bérmegállapodást aláírta, és a legnagyobb ellenzéki párt viszont egy 600 oldalas megszorító csomagot készített. Ez egy radikális, baloldali megszorító csomag, amelyet Bokros Lajos is megirigyelne. Mit tartalmaz? Progresszív személyi jövedelemadót vezetnének be, 22 százalékos kulcsot a bruttó 416 ezer forint felett keresőknek ‑ ez ma már kevesebb mint az átlagbér ‑, 33 százalékot az 1,25 millió forint feletti fizetésekre. Magyar emberek százezrei, sőt milliói vinnének haza kevesebbet a TISZA megszorító csomagja okán.

A családi adókedvezményeket 30-50 százalékkal vágnák vissza, megszüntetnék a gyedet, és a gyerekellátás sem lenne ingyenes. Az állami egészségbiztosítást eltörölnék, és egy kötelező magánbiztosítói rendszert vezetnének be, akár 30-35 százalékos többletteherrel.

De nemcsak a személyeknek lenne rosszabb, hanem a társaságoknak, a vállalkozásoknak is, hiszen a társasági adó mindenkinek emelkedne: a legkisebbeknek 5-8 százalékkal, a nagyvállalatoknak 9 százalék helyett 21,5, a multiknak pedig 9 százalék helyett 25 százalékos társasági nyereségadót kellene fizetniük. Megszűnne számos kedvezményes adózási lehetőség, mint a kiva, az ekho, a kata pedig csak a diákoknak és a nyugdíjasoknak maradna.

A tőkejövedelmeket is megadóztatnák 20, 30, illetve 40 százalékkal, és bevezetnének új típusú adókat. Ahogy egyébként a Gyurcsány-kormány is tervezte a vagyonadót, ezt a TISZA is bevezetné: évi 6,5 százalékos vagyonadót vezetne be minden 500 millió forint feletti vagyonra. Megemelnék egyes termékek áfáját, és például 50-60 százalékkal megdrágítanák a sört az áfaemeléssel. Ha mindez nem lenne elég, a TISZA Párt még az ebtartást és a macskatartást is megadóztatná: évi 18 ezer forintot kellene fizetni minden egyes házi kedvenc után ‑ igen, jól hallották, tisztelt képviselőtársaim.

(10.00)

Egy biztos: ez a program mindenkinek fájna, dolgozónak, családoknak, időseknek, vállalkozásoknak. Ezzel szemben a kormány adókedvezményeket vezet be, adómentességet vezet be, növeli a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez a különbség kettőnk között. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)