Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslatot tárgyalt most az Országgyűlés, amely az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesítése érdekében Magyarország mint tagállam nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítését célozza, biztosítva az összhangot a nemzetközi jog és a magyar jog között. Ezen irányelvben meghatározott követelményeknek hazai végrehajtásához szükséges keretek megállapítása egyben erősíti Magyarországon a felelős, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás rendszerét.

A hatályban lévő vészhelyzeti kormányrendeletek felülvizsgálatának eredményeként a törvényjavaslat az önkormányzatokat érintően rögzít törvényi szinten rendelkezéseket. Célja továbbá, hogy a 2026. évi költségvetés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódóan szükséges egyes eljárási szabályokat pontosítsa és kiegészítse.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió új, modernizált költségvetési keretrendszeréhez való csatlakozásunk tekintetében Magyarországgal mint tagállammal szemben is részletes szabályokat állapít meg az uniós jog a hazai költségvetési keretrendszer jellemzőire vonatkozóan. A kapcsolódó uniós szabályozás hatálybalépése óta szerzett tapasztalatokra épülően a tagállamok költségvetési keretrendszerét meghatározó szabályokra és eljárásokra vonatkozó hazai jogszabályi rendelkezéseket módosítani kell a Tanács irányelvében foglalt központi költségvetés előkészítésére és végrehajtására vonatkozó követelmények tekintetében ezen követelményeknek a hazai jogrendszerbe való átültetésével.

(18.20)

Az éghajlatváltozás, a gazdasági válságok, a pandémiát követő elhúzódó helyreállítási időszak, és nem utolsósorban a háború okán az energiapiacon bekövetkező kihívások is rávilágítottak Európában is arra, hogy a tagállamoknak új alapokra kell helyezniük a költségvetési keretrendszerüket. Ennek során biztosítani kell a hosszú távú fenntarthatóságot, a társadalmi egyensúlyt és a környezeti hatásokat.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat egyik fő célja, hogy a magyar jogrendszerben olyan módosításokat hajtsunk végre, amelyek e nemzetközi kötelezettségek teljesítését biztosítják, ezáltal megerősítve a költségvetés tervezésének átláthatóságát, szakmai megalapozottságát.

A XXI. század egyik legfontosabb kihívása és minden tagállam számára elkerülhetetlen feladat az éghajlatváltozás és a környezetvédelem jelentette közösségi elvárásokhoz való igazodás. Ezek közül elsőként a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt, valamint ezzel összefüggésben az államháztartásról szóló törvényjavaslat módosítására irányuló javaslatokat emelem ki, amelyek a költségvetési tervezés minőségének javítására, a független ellenőrzés megerősítésére, valamint a környezeti és hosszú távú fenntarthatósági szempontok beépítésére irányulnak.

A javaslat bővíti a Költségvetési Tanács hatásköreit, ezzel tovább erősíti a független garanciális szerepét a központi költségvetéssel kapcsolatos eljárásban. Az új szabályozás értelmében a Költségvetési Tanács nemcsak előzetesen véleményezi, hanem utólag is értékeli a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, ezáltal a jövőben tovább erősíti a központi költségvetés pénzügyi és objektív szakmai alapjait is. A törvényjavaslatban foglaltak alapján egyébként a Költségvetési Tanácsnak lehetősége lesz arra, hogy az előrejelzések utólagos, független értékelésekor megállapításokat tegyen, azokat nyilvánosan közzétegye, a kormánynak pedig feladata, hogy ezeket a megállapításokat megfontolja.

A javaslat szerinti módosítás nyomán a központi költségvetés tervezésekor a jövőben nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjanak a környezeti és éghajlati változásokkal összefüggő kötelezettségek. A kormánynak a költségvetés indokolásában külön be kell mutatnia az adóbevételek és a közvetett támogatások hatását, valamint a feltételes kötelezettségvállalásokat, állami kezességek, garanciák és viszontgaranciák állományát, különösen azokat, amelyek a természeti katasztrófák vagy az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez kapcsolódnak.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak az ismertetett módosításokon túl további pontja a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvény módosítására is irányul. Ennek fő oka, hogy a Kúria a szolidaritási hozzájárulás befizetésének módját és eljárását kifogásolta ítéletében. Fontos hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény közteherviselésre vonatkozó szabályai alapján a jogszabályokban előírt fizetési kötelezettségek és közterhek megfizetése mindenki számára kötelező, így a szolidaritási hozzájárulást minden önkormányzat köteles megfizetni. A szabályozás törvényjavaslat szerinti módosítása a bíróság döntésének tesz eleget, így a szolidaritási hozzájárulást az önkormányzatok a továbbiakban nem a nettó finanszírozás keretében teljesítik, azaz 2026. január 1-jétől az állami hozzájárulásból nem kell levonni a szolidaritási hozzájárulás összegét.

Az államháztartásért felelős miniszter a törvény alapján az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét, a teljesítendő részösszegeket, azok teljesítésének határidejét és a határidőben nem teljesített részösszegek tekintetében a Kincstár által benyújtandó hatósági átutalási megbízás benyújtásának időpontját is tartalmazó miniszteri rendeletet ad ki. A módosítással tehát a szolidaritási hozzájárulást az önkormányzat a miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti részletekben, az abban meghatározott határidőig, a Kincstár által megjelölt számlára utalással kell hogy teljesítse. A törvényjavaslatban foglaltak alapján, amennyiben a megjelölt határidőig az önkormányzat az adott részletfizetési kötelezettséget nem teljesíti, az előírt összeg beszedése érdekében a Kincstár havonta hatósági átutalási megbízás benyújtására lesz jogosult.

Tisztelt Országgyűlés! A ’26. évi központi költségvetésről szóló törvény módosítása a szolidaritási hozzájárulással összefüggő rendelkezések mellett további, a költségvetés főszámait nem érintő változást is rögzít. Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megfizetése átütemezésével összefüggésben pontosítást tartalmaz az iparűzésiadó-többlet megállapítása tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a kormány döntése alapján a törvény szabályozásától eltérően a 10 ezer és 30 ezer fő lakosságszám közötti önkormányzatok is emelt összegű hivatali támogatásban részesülnek, a törvénymódosítás kötelezést tartalmaz arra, hogy az emelés összegét az érintett önkormányzatok a köztisztviselők illetményemelésére fordítsák.

Ami pedig az átmeneti otthoni ellátásban részesülő gyermekek ellátását illeti, az ellátás színvonalának emelésével összefüggésben fontos, hogy egy gyermek részére is teljes körű ellátást kell nyújtani, amennyiben szülője nélkül helyezik el. A teljes körű ellátás tartalma a jogszabályok alapján megegyezik a szakellátásban lévő gyermekeknek járó teljes körű ellátással. Tekintettel arra, hogy a gyermek akár egy évig is tartózkodhat átmeneti otthonban, számára ez idő alatt mindent biztosítani kell. A gyermekek átmeneti otthonában ellátott gyermekek mindegyike veszélyeztetett gyermek, ezért indokolt a gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás esetén a szolgáltatás biztosításához kapcsolódó támogatás növelése.

Ahogy ezt az általános vita kezdetekor is kiemeltem, a zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódóan olyan szükségszerű módosításokat is magában foglal, amelyek a közpénzekkel való áttekinthető, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak erősítését, valamint a szigorúbb pénzpolitika betartását szolgálják. A javaslat alapján a rendeleti szint helyett törvényi szinten rögzíti, hogy az önkormányzatok, a kormány előzetes hozzájárulásával, meghatározott feltételek mellett működési célú, hosszabb futamidejű adósságot keletkeztető ügyleteket köthetnek az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal fennálló tartozásaik rendezésére. A rendelkezést természetesen a hatálybalépést megelőzően keletkezett, a hatálybalépéskor már fennálló tartozások kiegyenlítéséhez szükséges adósságot keletkeztető ügyletek megkötése során is alkalmazni kell.

A törvényjavaslatban foglalt további technikai szövegpontosító módosítás célja a jogalkalmazás elősegítése a ’25. október 1-jével bevezetett decentralizált önkormányzati számlavezetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával összefüggésben. Ennek keretében a törvénymódosítás pontosítja a kincstári egységes számlára befizetendő összeg megállapítására irányuló kincstári határozathozatal dátumát akként, hogy a 2025. évet követő tárgyévet megelőző év október 15-éig kell meghozni a határozatot.

(18.30)

Tisztelt Ház! A zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat szerinti javaslatok a kormány költségvetési politikájával összhangban állnak, és a gazdaság stabilitásának és elért eredményeinek védelmét szolgálják. Az érintett államháztartási tárgyú törvényeknek az uniós irányelveknek való megfelelésével összefüggő rendelkezései, mind a 2026. évi központi költségvetési törvény módosítása a stabilitást, a növekedést szolgálja. A külső veszélyekkel szemben a biztonság felé mutató módosítások lehetőséget teremtenek a biztonságra épülő belső gyarapodásra a magyar családok, a társadalom, a gazdaság minden szereplőjének. Mindezek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot a zárószavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)