Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Rengeteg mindent elmondtak képviselőtársaim előttem, ezért indokolt lesz ezekre reagálni, néhány hozzászólásra reagálni, ugyanakkor én is először végigszaladnék ezen a két törvényjavaslaton, amit így összevont vita keretében tárgyalunk.

Azzal teljesen egyetértünk, azt gondolom, hogy ez nem is lehet vita tárgya, hogy a válságok korában éltünk, tehát látható, hogy a koronavírus-világjárvány, illetve a nyomán kialakult gazdasági válság után most egy súlyos háborús konfliktus mellett folyamatosan itt van a klímaválság, az éghajlatváltozás hatásai, a környezetpusztítás hatásai. Látható, hogy ezek olyan válságok, amik, mondhatjuk, hogy váltják egymást, és nem is igazán számíthatunk arra, hogy a következő évtizedekben akár mentesülni tudunk ezen kihívások alól. Nyilván azért küzdünk mindannyian, és reménykedünk, hogy nem lesznek ilyen súlyos válságjelenségek, és nyilván nem lesznek háborúk itt a közvetlen közelünkben és általában sehol. Tehát egyértelmű, hogy a válságok korában erre reagálni kell, és azzal is egyetértünk, hogy ahol lehet, csökkenteni kell az indokolatlan vagy indokolhatatlan kiadásokat, és azzal is teljesen egyetértünk, hogy mindenkinek ki kell venni a részét a közteherviselésből, vagy nagyobb mértékben kell kivenni a részét a közteherviselésből egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben.

Azzal is egyetértünk természetesen, hogy a pártoknak is ezt meg kell tenni. Amikor a Covid alatt volt ezzel kapcsolatban indítvány, mi azzal egyetértettünk, én magam itt felszólaltam és támogattam, és nyilván azzal is egyetértünk, hogy önmagában az Országgyűlés működésére is kevesebbet kell költeni, és kevesebb forrásból is kell tudni gazdálkodni és kell tudni működni a frakcióknak.

Ugyanakkor az a baj, hogy önök mégsem ezen elveknek kívánnak megfelelni. Bizonyos területeken belenyúlnak a szabályozásokba, más területeken érdekelteket, adott esetben fideszes oligarchákat pedig önök mindig megvédenek és mentesítenek, hogy bármilyen módon részt kelljen venniük a közteherviselésben, adott esetben még olyan szereplőket is, akiket önök az elmúlt bő egy évtizedben az állami megrendelésekkel elképesztő mértékben kitömtek, illetve az ő holdudvaraikat támogatták.

Az is problémás, hogy önök az ilyen módon elvont forrásokat miként használják fel, abból valóban a legnehezebb helyzetbe került családokat, a magyar embereket támogatják‑e, vagy esetleg olyan beruházásokat, amelyek megint csak nem a magyar emberek érdekeiben indulnak el. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy már nagyon-nagyon kevés az egyetértési pont.

Önöknek volt egy állítása itt az elmúlt hetekben, hogy önmagukon kezdik a spórolást. Ez sokszorosan, szinte mindennap megdől. Muszáj néhány példát említeni konkrétan ezzel kapcsolatban. Épp egy mai hír, hogy a megszűnt EMMI egykori államtitkárai, korábbi államtitkárai fejenként többmilliós jutalmat kapnak, annak ellenére, hogy a legtöbben közülük jelenleg is kiemelt fizetéssel akár államtitkári vagy más magas közigazgatási pozíciót töltenek be. Tehát ezzel is bizonyítják, hogy ebben a helyzetben is és súlyos válság idején, amikor egy háborús konfliktus van a szomszédban, akkor is a saját politikusaiknak, a saját komisszárjaiknak bármikor készek milliós jutalmakat osztani, úgy is, hogy teljesen indokolatlan, hiszen nem munkanélküliek lettek ezekből az egykori államtitkárokból, hanem a legtöbben államtitkári pozíciót töltenek be.

De látható volt az is, hogy így egy válság közepén behoztak egy olyan rendelkezést, ami eltörli az államtitkároknak, az önök államtitkárainak és minisztereinek a fizetési plafonját, és megadták a miniszterelnöknek a lehetőséget, hogy akár a csillagos égig emelje ezeket a fizetéseket; arról nem is beszélve, hogy a miniszterelnök fizetését is megduplázták.

De látható, hogy önök ciklusról ciklusra egyre jobban hizlalják a kormányzati apparátust. 14 miniszter, 67 államtitkár és 108 helyettes államtitkár ‑ mondhatjuk, hogy ez minden szempontból rekordnak számít. Ilyen sokat kormányra még nem költöttek, mint önök egyébként egy válságos időszakban, amikor konkrétan megélhetési válság és egy elképesztő infláció van, ilyen időszakban önök mennyit költenek önmagukra.

Hogy még egy példát hozzak: a Köztársasági Elnöki Hivatal költségkerete a múlt évi 3,5 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra nő. Tehát látható, hogy önök sokkal többet költenek a politikára, mint akár az előző ciklusban, és sokkal-sokkal többet költenek, mint ciklusokkal ezelőtt. Tehát azonnal megbukott az önök hazug állítása, miszerint önmagukon kezdik a spórolást ‑ ez nem igaz.

Láthattuk már a Covid okozta gazdasági válság nyomán is, hogy önök milyen módon gondolták kivitelezni az úgynevezett gazdaságvédelmet. Az egyik első intézkedésük volt, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonali projektre, amit önök titkosítottak, és a kínai nagyhatalmi érdekeknek megfelelően végrehajtottak, illetve végrehajtanak, oda költötték el az elvont pénzeket, például az önkormányzatoktól elvont forrásokat, és ezt a titkosított projektet gazdaságfejlesztésnek nevezték el, miközben pontosan tudjuk, hogy 175 ezer új magyar munkahely megteremtését áldozták fel, hogy ezt a projektet végre tudják hajtani.

De az is egy eklatáns példa az önök által értelmezett közös közteherviselésre, hogy amikor a legsúlyosabb megszorítások és a válság megtörtént, akkor önök Mészáros Lőrinc szállodaláncának 18 milliárdos támogatást adtak úgy, hogy közben Mészáros Lőrinc a saját építőipari cégeiből tízmilliárdos szintű osztalékot vett fel. Tehát önök még ilyen nehéz időszakban is fenntartják a saját oligarcháik gazdagodását.

Látható most is, ha megnézzük a jövő évi költségvetést, megnézzük a most futó projekteket és az önök kiadásait, akkor látható, hogy szó sincs arról, hogy a legnehezebb helyzetbe került családokat támogatnák, vagy olyan fontos feladatokra költenének, amik meghatározzák a magyar emberek mindennapjait. Nem látjuk adott esetben a víziközműszektor fenntartására azokat a forrásokat, amelyek szükségesek lennének. Elmaradtak a különböző rendvédelmi szervezetek bérfejlesztésére vonatkozó, egyébként sok évet késő javaslatok mögötti finanszírozás tételei a költségvetésben. Úgy általában elmondhatjuk, hogy megalázóan alacsonyan keresnek a közszférában dolgozók, és önöknek eszük ágában sincs az ő bérfejlesztésükre, tisztességes bérekre költségvetési forrásokat elkülöníteni.

De hasonlóképpen, amikor mi olyan javaslatokat nyújtunk be, amik egyébként, mondjuk, a fenntarthatóság kérdéseit ugyanúgy segítenék, mint a munkahelyteremtést például, hogy egy 300 milliárdos épületenergetikai korszerűsítési alapot hozzanak létre, amivel évente százezer lakásnál is többet lehetne korszerűsíteni, akkor ezt sem támogatják.

Tehát sajnos azt tudjuk mondani, hogy azzal ugyan egyetérthetünk, hogy mindenkinek részt kell vennie ezekből a közteherviselésekből, ugyanakkor önök ezt nem érvényesítik, és a politikát és a saját holdudvarukat mentesítik.

Akkor áttérve arra a vitapontra, amiről talán ma itt a legtöbb szó esett, a vagyonnyilatkozatok rendszerének az átalakítása, ahogy önök ezt beharangozták: az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt nem átalakítják a vagyonnyilatkozatok rendszerét, hanem kivezetik, megszüntetik. Tehát 2022-ben önök úgy érzik, hogy eljött az ideje, hogy kivezessék a vagyonnyilatkozatok rendszerét.

Amit önök példaként hoznak, az Európa Parlamentben az ott valamiféle pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat, amit meg kell tenni egyébként sok más nyilatkozat mellett, de ott nincs vagyonnyilatkozati kötelezettség. Magyarországon eddig volt, sok sebből vérző, de eddig volt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Ezt önök megszüntetik, és ezzel az egyébként teljesen rossz és hiányos európai parlamenti egyik beszámolási kötelezettséggel próbálják egyfajta ilyen politikai hivatkozási alapként pótolni. Arról beszélnek, tisztelt képviselőtársaim, hogy miért vezetik ki, miért szüntetik meg Magyarországon a vagyonnyilatkozatok rendszerét.

Egyébként az LMP 2010 után, én úgy tudom, az egyetlen frakció, amely nemcsak megtette mindig a vagyonnyilatkozatait, de nyilvánosságra hoztuk folyamatosan, ezt most is megtettük, a házastársak, illetve a családtagok vagyonnyilatkozatait, és minden évben megtettük azokat a javaslatainkat, hogy milyen módon tartjuk fontosnak, hogy szigorítsuk ezeket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeket, hogy az állampolgároknak valóban legyen lehetősége, legyen esélye nyomon követni a különböző politikai szerepben megválasztott, adott esetben képviselők vagyoni helyzetének változását, tehát a vagyonosodását. Önök most nemhogy javítanák a rendszert, ami nagyon sok sebből vérzik, hanem egyszerűen kivezetik, megszüntetik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

Ezzel azt is elérik, hogy most az Országgyűlésben dolgozó vagy más, egyébként vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel terhelt vagy ilyen kötelezettségnek kitett pozícióban lévő embereknek a vagyonosodását ezek után a változások után egyszerűen majd nem lehet nyomon követni, mert milyen módon lehetne egyébként akár a most megválasztott képviselők vagyoni helyzetének változását követni, hogyha önök így menet közben, egy választás után megváltoztatják, kivezetik a vagyonnyilatkozat-tételi lehetőségeket. Ez egészen elképesztő!

Itt kérdésként merül föl, Hargitai képviselő úr igen részletesen beszélt a különböző ajándékok rendszeréről. Amiket egyébként személyes példaként hozott, a különböző megbeszéléseken, akár egy faluban ilyen udvariasságként átadott ajándékokra vonatkozó tapasztalatait én tudom osztani, tehát valóban ez egy életszerű példa. Ugyanakkor azért láthatunk olyat, hogy például Szijjártó Péter miniszter úr egy elképesztő, kimondhatatlanul drága jachton vett részt egy nyaraláson, amiről úgy számolt be, hogy az egy magánnyaralás volt. Ugyanakkor egy olyan gazdasági szereplőnek a jachtja volt, aminek a hatalmas, csillagászati vagyona jelentős részben állami megrendelésekből származik.

Tehát kifejezetten kérdezném Hargitai képviselő urat, hogy ha valaki egy milliárdos gazdasági szereplő jachtján tölti a szabadidejét, mondjuk, miniszterként, és ez nyilvánosságra kerül, akkor ez ajándéknak minősül-e. Tehát például egy lekvárhoz képest, mondjuk, be kell‑e írni egy ilyen jachtos nyaralást a vagyonnyilatkozatba? Vagy itt felmerült már az is, hogy ha valaki különböző oligarchák magánrepülőin utazik valahova, az ajándéknak számít‑e, tehát bekerül‑e majd ezekbe az úgynevezett érdekeltségi nyilatkozatokba vagy vagyonnyilatkozatokba ez az ajándék, amely egyébként akár több száz milliós értékű is lehet.

(12.30)

Tehát messze kimeríti azt a kategóriát, több száz millió egy-egy ilyen… (Nacsa Lőrinc közbeszólására:) Nem, hogyha összességében valaki, mondjuk, egy ciklus alatt magánrepülőkkel röpköd meg különböző jachtos utazásokon vesz részt, az elképesztő tételeket tesz ki. Kérdezem a képviselő urat, Hargitai képviselő urat, hogy az ilyen jachtos nyaraltatásokról, repülőzésekről, s a többi, be kell‑e pályafutásuk során számolniuk majd a különböző politikai szereplőknek, tehát ez része lesz‑e ennek a szabályozásnak.

Még néhány dologról szeretnék beszélni. Most nincs itt… ‑ itt van egyébként Zsigó Róbert képviselő úr (Zsigó Róbert bólint.), ön tett a Fidesz-frakció szónokaként, vezérszónokaként néhány utalást a pártomra, engedje meg, hogy erre röviden reagáljak, illetve ön nagyon hangsúlyosan beszélt az Országgyűlés tekintélyéről. Itt az imént volt a kormánypadsorokból egy felszólalás, ami valahogy úgy szólt, hogy ti csak a lóvéért jártok ide. Én azt gondolom, hogy az azért méltatlan, hogyha ilyen stílusban folytatunk vitát, még akkor is, ha ezek ilyen odaszólások alapján történnek, de én azt gondolom, hogy 2010-től kezdve ‑ én, ugye, 2018-tól vagyok parlamenti képviselő, de 2010-től kezdve ‑ az LMP frakciója és az LMP mindig bizonyította azt, hogy mi megtiszteljük az Országgyűlés méltóságát, mi nem fizetésért járunk ide, hanem dolgozni jövünk ide.

Mi meggyőződésünk szerint igyekszünk aktívan részt venni az Országgyűlés munkájában, ezt tesszük most is a magyar emberek és a magyar nemzet érdekében, tehát így járunk el, és én 2018-tól kezdve, követve azt, ahogy előtte két cikluson keresztül önkormányzati képviselőként igyekeztem aktívan dolgozni, ezt most is így teszem, úgyhogy én nem érzem méltónak az ilyen jellegű kiszólásokat.

És azt sem érzem méltónak, hogyha az Országgyűlés tekintélye kapcsán, mondjuk, nem beszél a Fidesz frakciója azokról a képviselőkről, akik adott esetben ciklusokon keresztül egyetlenegy felszólalást sem tesznek meg, egyetlenegy vagy néhány indítványt tesznek, egyszerűen látványosan nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában, csak valóban felveszik a fizetésüket. Én nem tudom, hogy Rogán Antal miniszter úr, képviselő úr ebben a ciklusban már felszólalt‑e, de azt tudom, hogy körülbelül nyolc-kilenc éve nem volt neki véleménye semmiről, tehát nem szólalt fel az Országgyűlés plenáris ülésén hét-nyolc éven keresztül ‑ lehet, hogy most már volt felszólalása. Ez nem sérti az Országgyűlés tekintélyét, tisztelt képviselő úr?

Vagy az nem sérti‑e az Országgyűlés tekintélyét, amikor mi megadjuk a tiszteletet önöknek, megadjuk a tiszteletet az államtitkároknak, minisztereknek, kérdést fogalmazunk meg azért, hogy tájékoztatni tudjuk a magyar választópolgárokat, és önök látványosan semmibe veszik a kérdést, elővesznek valami, nem tudom, sokadik helyre eldugott papírt, és felolvasnak egy teljesen oda nem illő, valaki által megírt propagandaszöveget, és még a legalapvetőbb törekvés sem figyelhető meg, hogy valamilyen szinten is válaszoljanak a képviselőknek? Vagy nem az Országgyűlés méltóságának a tökéletes semmibe vétele az, hogy én benyújtok hivatalosan egy írásbeli kérdést, konkrétan leírva, megadva a tiszteletet a célzott miniszternek, hogy milyen információkat szeretnék megtudni, és egy teljesen oda nem illő, irreleváns, adott esetben gyurcsányozó vagy nem tudom, valamiféle fideszes propagandát szajkózó szöveget kapok vissza? Ez nem sérti az Országgyűlés méltóságát?

Én kérdezem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy nem érzik‑e, hogy nagyon-nagyon elment ilyen irányba az Országgyűlés kiüresítése, tehát nem kellene‑e olyan jellegű szabályozásokat hozni, amelyek rásegítik a tisztelt képviselőket, hogy elvégezzék a munkájukat, valóban dolgozni járjanak az Országgyűlésbe, és valóban megfeleljenek a saját, törvényben szabályozott kötelezettségeiknek például egyébként a miniszterek, akik kötelesek válaszolni a képviselői kérdésekre. Én teljesen hiányolom az erre való törekvéseket.

És még egy dolog, tisztelt Zsigó képviselő úr arra, amikor ön az LMP-ről beszélt. Ugye, azt már említették képviselőtársaim, hogy önök ‑ nem három hónappal egyébként, azt Brenner Koloman képviselő úr tévesen mondta, hanem ‑ körülbelül másfél évvel a választások előtt belenyúltak a választási törvénybe, tehát valamikor 2020 végén, és önök hoztak egy olyan rendelkezést, hogy ne 27 egyéni jelölt állításával lehessen országos listát állítani, hanem talán 71-re módosították ezt a szabályt. Tehát önök pontosan tudták azt, hogy az ellenzéki pártok közös jelölteket szeretnének állítani, és önök hoztak egy ilyen döntést a saját hatalomtechnikai megfontolásaik alapján, hogy ezt csak úgy tudják megtenni, hogyha közös listán indulnak. Tehát gyakorlatilag önök hoztak egy döntést a közös lista állításáról, majd az önök által egyébként korábban, kizárólag önök által megszabott frakciófinanszírozási rendszerre hivatkozva azt mondják, hogy ezzel az ellenzéki frakciók élnek vissza. Hát, ez elképzelhetetlen és teljesen irreális, amit önök beszélnek.

És még egy utalás, tisztelt képviselő úr. Ugye, volt a hat párt között egyfajta megegyezés, amelynek része volt az, hogy az LMP-nek is megadatott a frakcióalakítás garanciája, cserébe az LMP nagyon sok mindenről lemondott, például egyéni körzetekben való indulásról, tehát egyszerűen nem felel meg a valóságnak az ‑ nem felel meg a valóságnak az! ‑, hogy itt egyik vagy másik párt jó szándékán múlott a frakciónk, vagy kölcsönadtak volna mandátumot. Nem, az LMP-frakciójában az LMP öt képviselője foglal helyet ‑ és egy későbbi hozzászólásban majd folytatom. Köszönöm az elnök asszony türelmét. (Nacsa Lőrinc: 30 perc van!)