Vajda Zoltán (MSZP)

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Nagy öröm itt önökkel tölteni az estét. Ha jól számolom, 11 és fél órája tart a parlamenti ülés. Ha egy pici ilyen kulisszatitkot elárulhatok itt mindnyájuknak (Sebők Éva távozik az ülésteremből. ‑ Nacsa Lőrinc: Képviselő asszony elmegy a vita elől? ‑ Az elnök csenget.), néhány órányit nem voltam ma itt. A reggeli ülésen itt voltam, délelőtt néhány órányit itt voltam, majd azoknál a javaslatoknál pedig, amelyeknél nekem nem volt hozzászólásom, távolról követtem a parlament ülését, de végig nyomon követtem, illetve most pedig talán másfél órája jöttem vissza vagy lassan két órája jöttem vissza az ülésterembe.

Amikor beléptem az ülésterembe, itt leültem, akkor Ungár Péter kolléga nagyon kedvesen hátrafordult, nagyon kedvesen köszönt nekem, és megkérdezte, hogy hát, te miért vagy itt. Picit félreértettem, mondtam, hogy én sem tudom, merthogy nem tudom pontosan, miért vagyunk itt ‑ eljátszani, hogy vitatkozunk egy törvényről. Reggel csak azt kérdezte, hogy melyik törvénynél mihez szólok hozzá, csak egy kicsit félreértettem, mert valóban viszonylag friss képviselő vagyok itt, de például ennél a törvénynél teljesen szembesülök azzal, hogy eljátsszuk azt, hogy jogállam van. Bábozzuk el közösen akkor azt, hogy jogállam van!

Normális országokban, ahol normális jogállam van ‑ és már látom, hogy csillog Nacsa képviselő úrnak a szeme, merthogy ő ilyenkor most pillanatok alatt azonosítani akarja majd magát a nemzettel, és azt mondja, hogy én akkor az országot kritizálom, és az országra mondok rosszakat; nem, magára mondok rosszakat, és arra a politikára, amit maga képvisel, szó szerint a jogállamot maguk bontják le. Tehát kérem, hogy ha majd esetleg méltóztatnék válaszolni, akkor nehogy takarózzon azzal, hogy én az országra mondok kritikát.

(20.40)

A jogállammal önöket kritizálom. Tehát ha egy normális jogállam lenne, biztos, hogy egy ilyen törvényt az ellenzékkel közösen alkotna meg a mindenkori kormány egyeztetések sorában, és nem itt báboznánk el a jogállamot. De én partner vagyok ebben, és akkor bábozzuk el közösen a jogállamot. Adnék majd egy tartalmi összefoglalót, hogy szerintem miről szól a törvény, aztán pedig két csoport köré néhány észrevételt fogok tenni a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert akkor játsszuk el, hogy erről van szó.

Mi a tartalmi összefoglalója ennek? Az előterjesztésben nem hallottam államtitkár úrtól, de találtam egy 2018-as EBESZ-zárójelentést, amelynek egy konkrét mondatát felolvasnám. A 30. oldal 11. pontjában van az, hogy „Érdemes megfontolni a jogszabályok módosítását abból a célból, hogy lehetővé tegyék a többpárti részvételt az NVB-ben az új választások bejelentése és az országos listát nyilvántartásba vevő pártok delegált képviselőinek NVB-tagokká válása közötti időszakban is.” Például az ezzel kapcsolatban megkívánt módosításokat tartalmazza elvileg ez az egyes választási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés. Ugyanakkor megint csak komolyan véve ezt a bábozási feladatot, két kategóriába tenném, hogy miket látok még ebben a törvényben.

Szerintem azon túl, hogy egyébként vannak abszolút kiváló szakmai módosítások, én két csoportot látok. Egyrészt vannak olyan dolgok, lényeges kérdéskörök, amelyekkel adós maradt ez a törvény. Erre mondanék pár példát máris. A második csoport pedig, amelyet látok, azok a, ha jóhiszemű vagyok, akkor indokolatlan, ha a valóságot látom, akkor pedig szándékosan tisztességtelen módosítások, amelyeket ez a törvény tartalmaz. Erre is fogok mindjárt példát mondani. Tehát ebben a két csokorban érdemes látni, hogy milyen észrevételeink vannak.

Az első az, hogy melyek azok a lényeges módosítások, amelyekkel adós marad. Először is hadd jelezzem, hogy ’19. december 31-én lejárt egy fontos alkotmánybírósági határidő. A 2019. október 8-án kelt AB-határozatot most nem fogom felolvasni, ugyanakkor egy lényegi mondatot kiragadok belőle, amely arról szól, hogy a politikai hirdetések indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokra az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy 2019. december 31-ig tegyen eleget a módosításnak. Ezzel kapcsolatban nem láttam itt semmit, pedig ez egy AB által jelzett határidő, amely lejárt, tehát ez egy olyan típusú, amely ‑ hogy is mondjam csak ‑ lényeges kérdéskör, és adós maradt ez a törvényjavaslat.

Mondok egy másikat is, illetve három másikat is, mivel ez lényeges kérdéskör, és adós maradt. A ’18-as EBESZ-zárójelentés kiemelt ajánlásaiból három mondatot fogok felolvasni, és nézzük meg, hogy ez vajon benne van-e. Az egyik a 2. pontja ennek az EBESZ-jelentésnek, amely azt mondja, hogy az általános bizalom erősítése érdekében a törvényi szabályozás nyilvános egyeztetést írhatna elő az NVB jelöltjeinek személyével kapcsolatosan. Ezt javasolja az EBESZ nekünk a 2018-as ajánlásában. Idén szeptemberben fog lejárni az Országgyűlés által megválasztott NVB-tagok kilencéves mandátuma, de semmilyen, semmilyen szabályt nem találtam arra, hogy majd kit és miért fog ajánlani a köztársasági elnökünk, Novák Katalin. Azt mondja a választási eljárásról szóló törvény 20. §-a, hogy az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző NVB választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző 90 napon választja kilenc évre, és nem sorolom tovább a törvényi kitételeket. Hogy kit és miért ajánl, erre semmilyen szabályozás nincs, pedig arról beszél az EBESZ, hogy egy nyilvános egyeztetés lenne szükséges.

Miért mondom ezt? Mert már van rossz tapasztalatunk ebben, nem is kevés. A magyar embereknek van már rossz tapasztalata, hogy Nacsa úrnak jelezzem, hogy a magyar emberekre én is tudok hivatkozni. A magyar embereknek például az volt a tapasztalata, hogy mondjuk, Patyi Andrással lehetett volna bővíteni az összeférhetetlenségi szabályokat is, mert az az abszurd helyzet alakult ki Patyi úr esetében, hogy egy állami egyetemnek volt a rektora, aztán az Államreform Bizottságnak lett az elnöke, és aztán azt kellene elhinni a Kúria döntése alapján, hogy ő most aztán irtózatosan függetlenné és pártatlanná tudott válni. A magyar embereket ez például zavarta.

A következő, ami szerintem lehetne benne ebben az anyagban, de nincs benne, megint az EBESZ jelentésére, annak 6. pontjára hivatkozom, egy kibővített mondat. Engedjék meg, hogy felolvassam önöknek. A szerkesztési sokszínűség érdekében meg kell fontolni a közszolgálati műsorszolgáltatók tényleges függetlenségének biztosítékait, ami magában foglalja a menedzsment nyílt és inkluzív kinevezési gyakorlatát, valamint az átlátható és fenntartható finanszírozási rendszert. Nem látok ezzel kapcsolatban bármit, ami megalapozná, hogy ezt teljesíti ez a törvény. A magyar embereket zavarja, hogy a magyar média nem független, a műsorszolgáltatók függetlenségének biztosítékát a magyar emberek keresik.

A következő még mindig a médiánál, a 21. pontja az EBESZ-jelentésnek, az utolsó olyan tételem, amelyet kiemelnék abból, hogy lehetne ebben a törvényben, de valamilyen okból kimaradt. Az EBESZ-jelentés 21. pontja a következő mondatot tartalmazza: a kormányzati hirdetésekkel kapcsolatos szerződéseket átlátható közbeszerzési eljárást követően, egyértelmű kritériumrendszer alapján kell megkötni, oly módon, hogy ne gátolják a tisztességes versenyt, és érvényesüljön egy független szervezet kontrollja. A kormány tájékoztató tevékenységének szigorúan kerülnie kell bármilyen látszatát annak, hogy a választások befolyásolására törekszik. Jelzem, hogy ezekben sem történt semmi 2018 óta, csak azért ’18-at mondok, mert ez az EBESZ-jelentés dátuma. Ez a javaslat sem tartalmaz semmilyen olyan rendelkezést, amely érdemben javítana a magyar választási rendszer legnagyobb problémáján, a maguk kormányzati médiafölényén. Úgyhogy ezt a három plusz egy olyan témát emeltem ki, amely lehetne ebben az anyagban, de nincs.

Most akkor engedjék meg, hogy néhány pontot, ha az órára nézek, akkor csak három pontot emeljek ki azok közül, amelyekben, ha jóhiszeműen mondjuk, akkor indokolatlan, ha pedig a valóságot jelezzük, akkor szándékosan tisztességtelen módosítási javaslatok vannak. Érdemes a részletes indoklását nézni ennek a törvénynek. A 4. §-hoz fűzött indoklás az alábbiakat tartalmazza. Fel is olvasom szó szerint. Az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista jogán továbbra is megmarad a jelölőszervezetek megbízási joga. E tekintetben azonban a javaslat differenciál a megbízott tagok között. A kiemelés most tőlem van: hangsúlyosan a lista jogán delegált NVB-tagok esetében nincs végzettségi követelmény, mint a legjelentősebb társadalmi támogatottsággal bíró, az Országgyűlésben a választási eredmény alapján képviselőcsoportot alakító pártok által megbízottak esetében. Ennélfogva viszont a bizottságban betöltött szerepük is más lesz. Az NVB ülésein megbízatásuk időtartama alatt tanácskozási joggal vehetnek részt, ezért szavazati joguk nincs, a határozatképesség szempontjából sem kell őket figyelembe venni, és tiszteletdíjra sem jogosultak. Folytathatnám tovább, de nem akarom.

Ez az önök javaslatának indoklásában van benne. Ez alapján én nem tudom másként lefordítani, mint hogy a frakcióval nem rendelkező listát állító pártok tulajdonképpen ilyen biodíszlettagokat küldhetnek oda, hogy egyébként ingyen végigülje azt, hogy megbírságolják az őt delegáló pártot. Látványosan retteg szerintem a kormány attól az eshetőségtől, hogy ismét többségbe kerüljenek az ellenzéki delegáltak a nemzetinek hívott választási bizottságban, és ezzel kívánják megakadályozni, hogy ez akár elméletben is előfordulhasson. Ez egyébként a választásokon érvényesülő egyenlőség követelményével nyilvánvalóan ellentétes. Ez még akkor is így van, ha esetleg kontroll az NVB-tagság fölött nem teljesen indokolatlan egyébként, hogy legyen, ehhez azonban egy olyan mindent átfogó módosításra volna szükség, amely például azt a problémakört is orvosolná, amit előbb mondtam, hogy kiket javasol NVB-tagnak a köztársasági elnök.

Szerintem még azt is fontos kiemelni, hogy a fenti rendelkezés a frakcióval rendelkező NVB-delegáltakra a hatályos szabályok megváltoztatása miatt nem fog vonatkozni, mert az ő megbízatásuk meghosszabbítódik, azaz hogy nem jár le pontosabban a választás kitűzésével, és emiatt majd nem kell őket újra delegálni, és a szavazati joguk is megmarad. A célt ennek ellenére a kormánypártok majd elérik, mert ‑ hogy mondjam ‑ a „nem baráti” ellenzéki többség nem alakulhat ki a testületben a választások ideje alatt.

A második ilyen, ami maradjunk abban, hogy vagy tévedés, vagy szándékosan tisztességtelen lenne, tulajdonképpen az, ezt a 31. §-ra vonatkozó indoklásában látom, hogy az NVI-t már opcionálisan sem terheli majd ellenőrzési kötelezettség. Azaz semmilyen garanciális szabály nem zárja majd ki, hogy ad absurdum, mondjuk, egy tíz éve halott személy adataival jogellenesen visszaélve adjanak le érvényes szavazatot külföldön, ami persze nem derül ki, és amit postáznak vagy bevisznek egy határ közeli választási irodába. Egyébként már van egy megállapítása a Kúriának arról, hogy itt mi a probléma ezzel.

(20.50)

És végezetül még egyet azért hadd mondjak, mert szerintem azt is érdemes kiemelni, hogy önök ezzel a javaslattal az NVI elnökének az illetményét is, hát, jó alaposan megemelnék. Nagy Attila elnök úr jelenleg 1,9 millió forintot kap havonta, önök ezt 73 százalékkal tervezik megemelni, ami 1,4 millió forintos fizetésemelést jelent, és így bruttó 3 millió 290 ezer forintnak feleltethető meg. Mivel az országgyűlési képviselőknek a tiszteletdíjához lesz kötve, ezért természetesen majd évről évre emelkedni fog az NVI elnökének a juttatása is. És szerintem érdemes emlékeztetni mindenkit arra, hogy önök egyébként az NVI-elnöknek az illetményét már megemelték 2020 januárjában is, addig egyébként 997 ezer volt a fizetése, és ezt emelték meg egy laza egymillióval havi 1,9 millió forintra.

Végezetül csak Nacsa úrnak szeretném jelezni, mert mindig öröm önt hallgatni, bár ahogy látom, elég hosszú napja volt, mert reggel már irtózatosan égette magát a tévében, de hát, lelke rajta, biztos akkor álmos volt már, most pedig álmos még, vagy talán fordítva is, hadd jelezzem azt, hogy amikor ön azt mondja, hogy a választások akkor tiszták, hogyha… ‑ hogy mi csak azt gondoljuk, hogy akkor helyes egy választás, hogyha a mi oldalunk nyert, hogy én azért emlékszem olyan 2002-es hídfoglalásra, amelyet az előzött meg, hogy mondjuk, nem a maga pártja, hanem a testvérpártjának, a Fidesznek az ifjúsági szervezete újraszámolást követelt, mert azt mondta, hogy csak az a helyes számolás, amit ők újraszámolnak, majd aztán le is zártak egy hidat, és követelték, hogy mik legyenek. Tehát én azt hiszem, hogy itt azért óvatosabban kell fogalmazni, hogy ki milyen választási eredményt ismer el, mert maguk ezt már egyszer megtették 2002-ben, és az én szeretett városomat, a hídjait vagy a hidat is lezárták ‑ ez biztosan nem helyes.

Na, mindegy, hát így elbáboztuk, hogy jogállam van, mert így javaslatokat tettem, meg gondolatokat fogalmaztam meg egy olyan anyaggal kapcsolatosan, amelyet először biztosan nem itt kellett volna tárgyalni, mert egy közös előterjesztés lehetne, mert normális jogállamokban ez így történik, de hát nem baj, báboztunk itt együtt, közösen szeretettel. Ha esetleg nem derült volna ki abból, amit én elmondtam, teljesen nyilvánvaló, hogy a mi frakciónk ezt, ennek a megszavazását nem fogja támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr, hogy beszélhettem. (Taps a DK soraiban.)