Bedő Dávid (Momentum)

BEDŐ DÁVID, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Na, hát, elérkeztünk a sziklaszilárd Alaptörvényünk tizenegyedik módosításához, újabb módosításához. Már tényleg nagyon-nagyon nehéz követni, hogy hánynál járunk, hiszen minden egyes alkalommal, amikor az önök politikai érdeke úgy kívánja, akkor módosítanak egyet az Alaptörvényünkön.

Előrebocsátom, hogy a főispánokról és a vármegyékről nem fogok beszélni, hiszen azt gondolom, hogy az elmúlt 12 év legnagyobb bohóckodása, amit ezzel kapcsolatban csinálnak.

Beszéljünk inkább a másik lényeges részéről ennek az alaptörvény-módosításnak, a választás elmozdításáról. Azt gondolom, hogy az elnyomás nem egy lépésben érkezik, a szabadság lépésről lépésre, apró adagokban, szinte észrevétlenül szűnik meg. A történelem legravaszabb gonosztevői, mint békát a fazékban, lassan főzték meg a társadalmat, amit a hatalmukba kerítettek. Mire észrevették volna, már nem tudtak kiugrani abból a bizonyos fazékból. Miközben a rendszer mindig kivétel nélkül a saját gyermekeit is felfalta, a társadalom kettészakítása győztesekre és vesztesekre mindig odavezet, hogy a végén csak vesztesek maradnak. Láttunk már erre példákat a magyar történelemben, de az elmúlt 12 évben sajnos már nem kell a törvénykönyveket lapozgatnunk ezért, itt van az önök kormánya és az önök kormányzása: lopakodó elnyomás, mindig valamilyen ürügy, valamilyen magyarázat, fennkölt indok mögé bújtatva.

2013. március 25. ‑ Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása: a házasságban nem élő élettársak, az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy az azonos nemű párok innentől nem tekinthetők családnak. Legalábbis önök annyira nem tekintik őket annak, hogy kilenc éve fontosnak tartották az Alaptörvényben rögzíteni mindezt.

2016. június 14. ‑ Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása: a kormány terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az önök rendeleti kormányzását megalapozó, a demokráciát zárójelbe tevő első intézkedés.

2020. december 22. ‑ Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása: az anya nő, az apa férfi. Ekkor ezt tartották annyira fontosnak, hogy ezt az Alaptörvényben közöljék az országgal. Továbbá azt is, hogy Magyarország biztosítsa a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést. Tették ezt úgy, hogy előtte is, utána is a kormánypárti képviselők számtalan alkalommal tiportak keresztül a tízparancsolat vagy éppen az Újszövetség tanításain. Például azzal, amit pont ezzel az alaptörvény-módosítással elértek. Innentől azonos nemű párok gyakorlatilag nem fogadhatnak örökbe gyermeket Magyarországon. Rendkívül keresztényi cselekedet, mondhatom, gonosz húzás a gyermekekkel, gonosz húzás az azonos nemű párokkal szemben, de legalább politikailag jól jött önöknek.

Ugyanezzel az alaptörvény-módosítással kimondták, hogy a kormány 30 napra veszélyhelyzetet hirdethet, és a veszélyhelyzet okának fennállása alatt azt akárhányszor meghosszabbíthatja. Veszélyhelyzet esetén pedig ugyebár a kormány a parlament bevonása nélkül rendeletekkel kormányozhat. Ekkor már nem voltak olyan szégyenlősek, mint pár évvel korábban, rögtön be is vezették a veszélyhelyzetet, ezt folyamatosan hosszabbítgatták, és nekiláttak a rendeleti kormányzásnak. Lopakodó elnyomás ugyebár.

2022. május 24. ‑ Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása: innentől a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet miatt is hirdethet veszélyhelyzetet és vezethet be rendeleti kormányzást. Nem hivatkozhattak már járványhelyzetre, találtak hát más ürügyet, amivel a veszélyérzetet fenntarthatták, a teljhatalmat pedig megtarthatták, mert a zsarnokoknak soha semmilyen hatalom nem elég. Önöknek a kétharmad sem elég, a parlament nyűgjétől is szabadulnának.

Így érkeztünk el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik, tervezett módosításához, melyben önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársak, összevonnák az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Az utóbbit 2024 októbere helyett 2024 áprilisa és júniusa között tartanák, az EP-választásokkal egy napon. Ürügyet persze e mögé is tettek: spórolnának. Óvatosan mondom ezeket a szavakat, mert még a végén ránk szakad ennek az egykor szebb napokat látott épületnek a mennyezete. Spórolnának, önök, akik a gazdasági válság idején is 110 milliárd forintot terveznek költeni propagandamédiára, akik 130 milliárd forintot szórnának szét sporttámogatásra, akik sok száz milliárd forintért húztak fel fényűző stadionokat, sok ezer milliárd forintot csorgattak szét barátaik között, és ha nincs a Momentum, akkor most épp egy 5000 milliárd forintos olimpiarendezés költségeit nyögnénk a 2000 milliárdos megszorító csomag felett. S önök szeretnének 10, azaz tízmilliárd forintot spórolni két év múlva azzal, hogy két egymáshoz semmilyen módon nem kapcsolódó választást összevonnak.

Már csak azt nem értem, tisztelt kormánypárti képviselőtársak, hogy ha ennyire bátrak és magabiztosak, akkor miért nem beszélnek nyíltan, miért nem állnak ki a magyarok elé, és mondják el nekik, hogy kizárólag azért akarják összevonni a teljesen más elvek alapján működő két választást, hogy káoszt szítsanak és ezzel apátiát keltsenek a szavazókban? Vagy miért nem bátrabbak még egy kicsit? Miért nem vonják össze egyből a 2024-es EP-, önkormányzati választásokat és a 2026-os országgyűlési választásokat? Azzal még többet tudnának spórolni, nem igaz? De hát, miért is állnánk meg itt? Akár összevonhatnánk a 2030-as és a 2034-es választásokat. Három az egyben, így a legolcsóbb, nem? Egyet fizet, hármat kap! Akciós a választás Magyarországon!

Önök egyetlenegy dologgal szeretnek spórolni: az a demokrácia, azzal szeretnek spórolni. Láthatóan rém kényelmetlen önöknek ezzel az elvileg népuralommal meg joguralommal járó berendezkedés, melyre utolsóként már csak mi, ellenzéki képviselők emlékeztetjük önöket ebben az országban. Szabadulnának hát tőlünk is, és szabadulnának a demokrácia utolsó kellékétől, a szabad választásoktól.

Káoszt, zavart és apátiát kelteni a demokrácia legfontosabb intézménye, a szabad választás kapcsán ‑ ez az elnyomó rendszerek egyik kedvenc eszköze. Az elnyomás pedig, ahogy a történelem már megtanított minket, nem egy lépésben érkezik; a szabadság lépésről lépésre, apró adagokban, szinte észrevétlenül szűnik meg körülöttünk. A történelem legravaszabb gonosztevői, mint békát a fazékban, lassan főzik meg a társadalmat, amit a hatalmukba kerítenek. Mire észrevennék, már nem tudnak kiugrani a fazékból, miközben a rendszer mindig kivétel nélkül a saját gyermekeit is felfalja. A társadalom kettészakítása győztesekre és vesztesekre mindig odavezet, hogy a végén csak vesztesek maradnak. És ha ezen az úton haladnak tovább, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök is ott lesznek majd a vesztesek oldalán, efelől ne legyen kétségük, és egy nemzet előtt kell majd elszámolniuk ezzel.

(15.00)

Ezért kérem, most az egyszer kivételesen hallgassanak a szívükre, az erkölcsi ítélőképességükre és a józan eszükre, ha még maradt valamennyi, és szavazzanak nemmel az alaptörvény tizenegyedik módosítási kísérletére. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán: Taps.)