Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Érveink jórészt elhangzottak, csupán néhánnyal egészíteném ki valóban. Az előttünk fekvő alaptörvény-módosításnak alapvetően két része van; az egyik a vármegyékre és a főispán elnevezésre vonatkozik. Itt, tisztelt baloldali képviselőtársaim, megtette ezt már Arató Gergely, valószínűleg még csatlakozni fognak hozzá a többiek, azt a kérdést tették föl, hogy miért most változtatjuk meg ezeket az elnevezéseket.

Énszerintem ‑ de persze, nyilván a jog megilleti önt, hogy ezt a kérdést feltegye ‑ ez rossz kérdés. Azt a kérdést kell feltenni, hogy 900 év után miért tették meg azt a kommunisták, hogy ezt a nagy hagyománnyal bíró intézményrendszert átnevezték. Szerintem ez a helyes kérdés. Ha erre a kérdésre válaszolunk, akkor abból a válaszból nem következhet más, mint hogy egyébként a kommunista rombolást, amelynek vannak ilyen szimbolikus eredményei is, mint például a több száz éves hagyománnyal rendelkező intézmények átnevezése, helyre kell rakni. Igen, erre most van lehetőség, ezért meg is fogjuk tenni.

Arról, hogy egyébként ezek az elnevezések a köznyelvben gyökeret fognak‑e verni, nyilvánvalóan egyikünknek sincsen tapasztalata, talán egy, ehhez viszont érdemes visszanyúlni. Hallottuk azokat a szkeptikus megállapításokat, hogy a Moszkva tér mindig Moszkva tér lesz, hiába nevezzük mi át Széll Kálmán térnek, az mindig úgy marad. Én most azt tapasztalom, de ez nyilván személyes megjegyzés csupán, hogy azért a köznyelv elkezdte használni, és a fiatal generáció tagjai, akik már nem ismerik a Moszkva tér elnevezést, elkezdték használni, sőt szinte csak Széll Kálmán térként használják az elnevezést. Tehát én úgy gondolom, hogy a köznyelv magáévá fogja tenni ezt a szép régi hagyományt.

Ráadásul valóban úgy van, ahogy ezt képviselőtársaim elmondták, hogy voltak már ennek a vitának előzményei is, mert 1990-ben visszaállítottuk, visszaállította az akkori Országgyűlés a polgármester és a jegyző nevet is. Ezzel kapcsolatban nem nagyon voltak viták. Nem értem, hogy ha ezek is régi elnevezések, ’49 előtti elnevezések, akkor egyébként, hogyha evvel nem volt bajuk, most a főispánnal és a vármegyével mi a bajuk.

A másik pedig, egyetértve Kósa képviselőtársammal abban, hogy valójában ez stíluskérdés, azt azért még egyszer szeretném megerősíteni, hogy ettől a megyék és a kormánymegbízottak feladata, hatásköre nem változik. Tehát ettől nem lesz jobb a kormánymegbízottak munkája, sem rosszabb, és a megyék hatásköre és feladata sem változik meg. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezek alapján tulajdonképpen nincsen érv amellett, hogy ezt a változtatást, ezt a visszaállítást, a történelmi hagyományokhoz való visszanyúlást ne támogassák.

A másik kérdés a két választás, az európai parlamenti, illetve az önkormányzati választás összehozása. Most arra szeretném felhívni elsősorban a baloldali képviselők figyelmét, hogy nem példa nélküli az Európai Unióban, hogy összehoznak két választást. Dániában például tíz nappal az EP-választás előtt tartották az általános választásokat 2019-ben; ’19. május 24-én egy napon tartották Írországban a helyi önkormányzati és az európai parlamenti választásokat; 2019. május 26-án Görögországban szintén egyszerre tartották az EP-választást és a helyi és regionális választások első fordulóját. De egyébként Finnországban is hasonló rendszer volt, mint nálunk, hogy két különböző időpontban volt a választás, és ők is éppen most dolgoznak azon, hogy ezt megváltoztassák és összehúzzák.

Annak, megmondom őszintén, van azért egy diszkrét bája, amikor a Demokratikus Koalíció a közjogi állandóságért, illetve az Alaptörvény stabilitásáért aggódik, ahogy tette ezt Arató Gergely képviselőtársunk. Ahogy Nacsa képviselőtársam elmondta, valószínűleg mindez azért van, mert ők 30 évig nem voltak képesek ‑ valószínűleg nem is akarták ‑ megváltoztatni a korábbi ’49-es, XX-as kommunista alkotmányt.

Hogy ehhez még hozzátegyek egy szempontot: akkor, amikor erre törvényi kötelezettségük lett volna, ugyanis a Választási Bizottság a budapesti és a Pest megyei választókerületekkel kapcsolatban akkora eltérést és aránytalanságot állapított meg, amely akkor kötelezte volna önöket egyébként kormányzati többséget birtokló pártszövetségként a választókerületi határok megváltoztatására, önök még ezt sem lépték meg. Tehát önök még akkor sem léptek, amikor egyébként erre kötelezettség lett volna, az Alkotmánybíróság akkor konkrétan megállapította a mulasztásos alkotmánysértést az önök esetében. Tehát értem, hogy önök nem szívesen változtatnak, de azt gondolom, hogy ez a változtatás célszerű, ennek van értelme.

Arató képviselő úr vádja úgy szól, hogy akkor így tulajdonképpen lesznek majd olyan évek, ha jól számolom, húszévente, amikor az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választás egyben lesz. Ön ezt egyébként a jelenlegi módosítással kapcsolatos ellenérvként sorolja föl, én meg pró érvként sorolom föl, mert szerintem az, hogy egyébként a választópolgároknak majd akkor egy kampányban kell részt venniük, vagy ‑ ahogy szerintem ők fogalmaznak ‑, egy kampányt kell elszenvedniük, az kifejezetten a jelenlegi változtatás mellett szóló érv, és nem ellene.

(14.40)

És még egy megjegyzés: önök nem először fogalmaznak meg olyan vádat, hogy megszüntetné a Fidesz-KDNP-többség a közvetlen főpolgármester-választást. Ezt legalább annyiszor hallottam, mint ahányszor baloldali elemzők elmondják, hogy a Fidesz most már a jövő hónapban vagy azután előre hozott választásokat akar tartani. Ha ezt nem hallottam az elmúlt 10-15 évben százszor, akkor egyszer sem. Nyilván ezek a baloldali elemzők és politikusok, akik ezeket a vádakat megfogalmazzák akkor, amikor egyébként ezek a jóslások nem következnek be, akkor a hazugságukért soha nem kérnek bocsánatot. Jó lenne, ha ezt végre egyszer megtennék.

Summa summarum, a KDNP, ahogy két képviselőtársam ezt elmondta, mind a két javaslatot jónak tartja, éppen ezért mi támogatni fogjuk. Arra kérem baloldali képviselőtársaimat, hogy tegyék ők is ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)