Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma még sokat fogunk vitatkozni a devizahitel-károsultak helyzetéről, és kérem miniszterhelyettes urat, ne mondja el még egyszer, hogy értelmezése szerint már nincsenek devizahitelesek, mert ezt hallottam, és nem értünk egyet ebben.

De mielőtt elkezdjük a vitanapot ‑ az ugye, kevésbé párbeszédes műfaj ‑, fel kell tennem egy olyan kérdést, ami viszont egyértelműen az ön válaszáért kiált. Azt látjuk, hogy amikor kérdeztem a kormány vezetőit arról, hogy legalább azokat az embereket hagyják nyugodtan szabadulni, akiktől már elvették az otthonukat, ne követeljenek tőlük újabb milliókat, tízmilliókat, akkor bár nyitottság mutatkozott a politikai térfélen, a módszertan és a technikai megoldás tekintetében viszont még nem látunk tisztán azt illetően, hogy hogyan lehet mindezt megvalósítani.

Az én célom, szögezzük le, az, hogy ha valakivel bekövetkezett az egyik legrosszabb, tehát elvesztette a házát vagy a lakását, akkor onnantól ne követelőzhessenek, ne kérhessenek tőle milliókat, tízmilliókat, mert minimális esélye marad az élete újrarendezésére. Én ezt úgy képzeltem el, hogy egy országosan lekérhető adatbázison keresztül nyilván lekérdezhető az, hogy devizás vagy volt devizás‑e az ügy, ilyen esetben a végrehajtás is szűnjön meg, és engedjék az embert szabadulni, ha mégis bekövetkezik a legrosszabb. De a helyzet az, hogy önök mindenképpen a magáncsőd intézményét erőltetik a jelek szerint, tehát ezt kívánnák módosítani. Én nagyon távolságtartó voltam ezzel kapcsolatban, de nekem az is jó, ha az önök által favorizált intézményen keresztül szabadulnak ezek az emberek, csak szabadulhassanak végre.

Kérdésem a következő: ha az érintett polgárok hosszú évekig törlesztettek, ezzel akár kimerítik azt az ötéves periódust is, ami most a magáncsődbe bele van írva, tehát a magáncsőd intézményével való leszerződés pillanatában ha legalább öt évig tisztességgel törlesztettek, engedik‑e őket szabadon elvonulni ettől az egésztől, engedik‑e őket legalább megpróbálni újrarendezni az életüket? Magyarán, ha megvan a törlesztési hajlandóság ‑ és itt a többség nagyon keményen próbálkozott ‑, hagyják‑e végre szabadon távozni azokat, akiktől már elvették életük egyik legnagyobb értékét? Én elkötelezett vagyok amellett, hogy hagyják ezeket az embereket legalább megpróbálni újrarendezni az életüket. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)