{"cycle": 42, "id": "179-300", "date": "2025-11-24", "ulnap": 179, "seq": 300, "speaker": "Dr. Komáromi Zoltán (DK)", "p_azon": "k171", "faction": "DK", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 344, "position": null, "chars": 4543, "paragraphs": ["DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Bayer Construct Bosnyák téri termálvizes geotermikus projektje súlyos környezeti és közérdekű kockázatokat vet fel, ezért indokolt napirend utáni felszólalásban ezt az ügyet az Országgyűlés elé hozni.", "A legfőbb probléma, hogy egy érzékeny, a budapesti termálkarsztrendszerből akarnak nagy mennyiségű vizet kivenni egy magánberuházású irodaház fűtésére, miközben ez a vízbázis a fővárosi gyógyfürdők, köztük a Széchenyi és a Paskál fürdők stratégiai erőforrása.", "Zugló és egész Budapest szempontjából kiemelt jelentőségű, a Bosnyák tér környékét érintő geotermikus beruházásról szeretnék szólni. A beruházó termálvízre épülő fűtési rendszert tervez egy óriási irodakomplexum számára, és a legutóbbi kérelmében már évi mintegy hárommillió köbméter termálvíz kitermelésére kért engedélyt, ami a korábbi, jóval kisebb mennyiséget is többször meghaladja. A szakértők évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy a budapesti termálkarszt rendkívül összetett és sérülékeny hidrogeológiai rendszer, amelyből egy-egy nagyobb vízkivétel nehezen kiszámítható következményekkel járhat. Egy tanulmány kifejezetten rögzíti azt, hogy az érintett, az úgynevezett piros zónában lévő kutak lemélyítése vagy a kitermelt vízmennyiség növelése beláthatatlan károkat okoz a már meglévő termálkutakra, azaz épp a világszerte híres fővárosi gyógyfürdők vízellátására. A fővárosi fürdőcéget működtető cég is jelezte: ez a vízbázis táplálja többek között a Széchenyi és Paskál fürdőt, ezért minden nagy volumenű pluszvízkivétel és a lehűlt víz visszasajtolása vízhozam- és hőmérséklet-változást, végső soron a fürdők működésének kockázatát hordozza. A budapesti gyógyfürdők nemcsak helyi szolgáltatások, hanem országos jelentőségű gyógyászati és turisztikai értékek, amelyek kiesése egész Magyarország számára gazdasági és egészségügyi veszteséget jelent.", "A beruházó azzal érvel, hogy zárt rendszerű, visszasajtolásos geotermikus technológiát alkalmaz, amely ‑ idézem ‑ csak a hőt vonja ki, a vizet visszajuttatja ugyanabba a rétegbe. Ez elméletben valóban csökkentheti a vízhozam hosszú távú hatásait, de a budapesti termálkarszt sajátosságai miatt a vízügyi szakemberek szerint még így is jelentős modellezési bizonytalanságok maradnak a hidrodinamikai és főleg a hőtranszportfolyamatok előrejelzésében.", "Fontos, hogy a hatóságok által kijelölt piros zóna szakmai iránymutatásként már most is azt mondja: ebben a térségben további nagy kapacitású termálvízkivétel engedélyezése nem javasolt. Ha a jelenlegi mintegy egymillió köbméter/év lekötött vízmennyiségről akar az az egyetlen nagy magánberuházás hárommillió köbméter/évre ugrani, az a teljes rendszer terhelésének drámai növelését jelenti az amúgy is esékeny víztestben.", "Fel kell tenni a kérdést, hogy arányos‑e ez, hogy egy magánberuházású irodaház energetikai igényei miatt akár a budapesti gyógyfürdők, gyógyturizmus és egészségügyi szolgáltatások jövőjét kockáztassuk. A fürdők által használt termálvíz közjó, gyógyászati erőforrás, melyet a fővárosnak és az államnak közösen kellene megvédenie, míg a Bosnyák téri komplexum döntően irodai és kereskedelmi funkciókat szolgál ki, melyek számára kell hogy létezzenek más, ennél kevésbé kockázatos energetikai megoldások. A budapesti termálkincs hosszú távú megőrzése nemcsak környezetvédelmi, gazdaságpolitikai kérdés is, hiszen a gyógyfürdők bevétele, munkahelyei és a vonzott turisztikai forgalom mind veszélybe kerülhet, ha a vízfolyam vagy a -hőmérséklet tartósan csökken. Itt tehát egy klasszikus konfliktus áll fenn a rövid távú magánérdek és a hosszú távú közérdek között.", "Ezért a következőket kérdezem a kormánytól és az illetékes hatóságoktól. Első: tegyék nyilvánossá a zuglói termálkúttal kapcsolatos összes engedélyezési dokumentumot, modellezési eredményt és szakhatósági véleményt, hogy a szakma és a lakosság is átláthassa a kockázatokat. Erre vonatkozóan közérdekű adatigénylést nyújtok be. Másodszor: a piros zónára vonatkozó szakmai iránymutatást emeljék be kötelező erejű jogszabályba, világosan kimondva, hogy Budapest belső területein új, nagy kapacitású termálvízkivétel nem engedélyezhető. Harmadszor: vizsgálják felül azt az energiapolitikai gyakorlatot, amely stratégiai jelentőségű gyógyvízbázisokra akarja nagy ipari vagy kereskedelmi beruházások fűtését alapozni, és dolgozzanak ki külön garanciarendszert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a gyógyfürdők vízellátásának védelmére. Köszönöm a figyelmet, és köszönöm a türelmet. (Taps a DK soraiból.)"]}