{"cycle": 42, "id": "179-12", "date": "2025-11-24", "ulnap": 179, "seq": 12, "speaker": "Dr. Répássy Róbert", "p_azon": "u002", "faction": null, "kind": "napirend előttihez hozzászólás", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 309, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 4039, "paragraphs": ["DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ahogyan ön utalt rá, ma délután egy többórás parlamenti vita áll a rendelkezésünkre, hogy részletesen beszéljünk ezekről a kérdésekről. Tehát azt javaslom mindenkinek, hogy azon a vitán fejtse ki az álláspontját.", "Most csak meg tudom ismételni, amit eddig már minden esetben elmondtam: az egykori devizahitelesek tíz évvel ezelőtt átváltották forinthitelre a hiteleiket egy forintosítási törvény következtében, és 2015-től mindenki, aki devizahiteles volt, forintban tartozik, a forinthitel-szerződése pedig pontosan ugyanolyan, mint azoknak a szerződése, akik eredetileg is forintban vették fel a hiteleiket. Tehát több mint tíz éve már nem beszélhetünk devizahitelekről, hanem forinthitelek vannak.", "Ebből az következik, hogy minden olyan rendelkezés, minden olyan intézkedés, amelyet a kormány segítségként bevezetett a lakáskölcsönt felvevők érdekében, minden olyan intézkedés kiterjed a forintosított hitelekre is. Tehát jelenleg a kamatstop-intézkedés az, amellyel erőteljesen meg tudja védeni a kormány azokat, akiknek lakáskölcsön-szerződésük van. Ez a kamatstop-intézkedés a bevezetésekor, 2022-ben 300 ezer szerződést, 300 ezer családot védett meg. Most körülbelül 280 ezer ilyen szerződés van, amelyre kiterjed a kamatstop, és ez a kamatstop lényegesen csökkenti az adósok terheit. A számok nyelvén ez azt jelenti, mint az előbb mondtam, hogy 300 ezer ilyen szerződés volt, ezzel szemben a jogviták száma az én számításaim szerint, amelyek egyébként az OBH adatközlésén, valamint a végrehajtói kar honlapján közzétett információkon alapulnak, alig több mint ezer. Alig több mint ezer jogvitás ügy van, ezek egy része bírósági szakaszban van, egy másik része már végrehajtási szakaszban. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a végrehajtók kilakoltatási cselekménye, amely ingatlannal kapcsolatos végrehajtás, évről évre csökken, és most jelenleg az első félévben olyan hétszáz kilakoltatási cselekmény volt, az mondható, hogy az év végéig nem fogja meghaladni az ezer kilakoltatást.", "Természetesen egyáltalán nem vagyunk közömbösek azokkal szemben, akik ilyen bajba kerülnek, de azt tudni kell, hogy a kilakoltatás mindig a bíróság döntésén alapul, és mindig a végső eszköz. Amiről ön beszélt, hogy most kapnak felszólításokat, hogy önként távozzanak a lakásból, azok a kilakoltatás előtti döntések. Tehát tulajdonképpen, amikor a végrehajtó megpróbálja végrehajtani a bíróság döntését, és itt mindig hangsúlyozom, hogy a bíróság döntését, akkor a végrehajtó fokozatos intézkedéseket vezet be, és ennek egyik lépése az, amikor felszólítják arra, hogy önként távozzon a lakásból.", "Hozzáteszem, hogy az önkényes lakásfoglalások esetén nem érvényes a kilakoltatási moratórium. Tehát az önkényes lakásfoglalókra nincs téli kilakoltatási moratórium, nekik el kell hagyniuk a lakást, már régóta el kellett volna hagyniuk a lakásokat. Tehát ne keverjük össze azokat, akik például hiteltartozás miatt kerültek ilyen helyzetbe, azokkal, akik teljesen törvénytelenül elfoglaltak üres lakásokat. Kérem, ezt is mérlegeljék, amikor a kilakoltatásokat figyelembe veszik, hogy a kilakoltatások egy része az önkényes lakásfoglalók ellen irányul.", "Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg inkább délután folytassuk ezt a vitát. Azt kérem öntől is, képviselő úr, hogy ne csináljanak úgy, mintha nem tudnák, hogy a végrehajtások egy része teljesen jogos követelésre irányul, és a jogos követelések végrehajtásának elmaradása azt jelentené, hogy nem hajtják végre a bíróság ítéleteit. A bíróság döntéseket hozott, az igazságszolgáltatás kimondta azt, hogy kinek van igaza ezekben az ügyekben. Mindenféle jogorvoslatokat lehetővé tesznek a törvények, a bíróság lezárja, jogerős ítéleteket hoz, majd ezek után a kötelezettnek végre kell hajtani a bírósági ítéletet. Ha ez így nem működik, ha ez nem működik, akkor nem működik a jogállam, ezért kell végül a végrehajtóknak beavatkozniuk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)"]}