Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarországon élő emberek társadalmi és gazdasági viszonyainak megismeréséhez elengedhetetlenek a népszámlálások és a mikrocenzusok. Népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 2022-ben végzett, és a következő jelentős lakossági adatfelvétel az öt év múlva, 2027 őszére tervezett mikrocenzus lesz.

Hazánkban a mikrocenzusoknak hosszú hagyománya van. Az 1960-as évektől több alkalommal is sor került ilyen kisebb felmérésekre. Az első mikrocenzust 1963-ban, a legutóbbit pedig 2016-ban hajtották végre. Az adatgyűjtés célja a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett változások mérése, amelyek segítik a kormányzatot abban, hogy a magyar emberek érdekeinek legkedvezőbb döntéseket hozzon.

A kis népszámlálásnak is nevezett mikrocenzust a két népszámlálás közötti időszakban hajtja végre mindig a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek keretében reprezentatív mintavételes módszerrel vizsgálja a lakosságot. A felmérés megbízható, statisztikailag reprezentatív adatokat szolgáltat, többek között a népesség kor, nem, iskolázottság, foglalkoztatottság szerinti összetételéről, a családszerkezetek, háztartástípusok változásáról, a lakáskörülményekről, a mobilitásról, valamint a vándorlásról is.

Ez a felmérés egyrészt rugalmasabb, mint egy országos, teljes körű népszámlálás, több új kérdést lehet bevonni az adatfelvétel során. Másrészt érzékenyebb társadalmi jelenségeket ‑ mint például a gazdasági helyzetet ‑ is meg lehet ismerni belőle. Egyéb társadalomtudományi felmérésekhez képest a nagy mintanagyság, illetve a nagyobb válaszadási arány miatt megbízhatóbb adatok állíthatók elő.

A 2027. évi mikrocenzus adatai ahhoz a fejlesztéshez is szükségesek, amelynek célja, hogy a következő, 2031-es népszámlálás a tervek szerint már a lakosság teljes körű megkérdezése nélkül, elsősorban adminisztratív nyilvántartási adatokon alapulva valósuljon meg.

2022 februárjában az Európai Bizottság közös kutatóközpontja vizsgálta, hogy van‑e alternatívája ezeknek a felméréseknek. Több száz cikket és tudományos jelentést tekintett át, amelyek azt vizsgálták, hogy egyes népesedési események ‑ például a halandóság vagy a termékenység ‑, a migráció és a mobilitás mérésére használt alternatív adatforrások ‑ mobiltelefon-adatok, a közösségi média használata során keletkező adatok feltérképezése ‑, valamint a műholdképek adatai alkalmasak‑e kiváltani a hagyományos statisztikai módszereket.

Az intézet azonban arra a következtetésre jutott, hogy bár az innovatív adatok többsége nagyon alacsony lehet, a hagyományos adatokkal ellentétben ezek jellemzően nem esnek át semmilyen minőség-ellenőrzésen. A kulcsfogalmak definíciói nem feltétlenül felelnek meg a statisztikai definícióknak, és emellett etikai és adatvédelmi problémákat is felvetnek. Így az intézet megerősítette, hogy az innovatív adatokban rejlő lehetőségek ellenére a hivatalos statisztikák, mint amilyen a mikrocenzus is, a jövőben is a fő referenciaként szolgáló alapinformációk maradnak.

A mikrocenzus a népszámláláshoz hasonlóan személyes adatokat gyűjt és tárol, ezért azt törvénynek kell elrendelnie. A törvény rendelkezik az adatfelvétel részletes tematikájáról, a megvalósítás módjának részleteiről és a résztvevők feladatairól is.

A mikrocenzus a Magyarország területén lévő lakások és lakhatást szolgáló közösségi intézmények 3 százalékát és az azokban lakó természetes személyeket érinti. A mintába bekerülők számára az adatszolgáltatás kötelező.

Az adatszolgáltatás a következő adatkörök összeírására terjed ki. 1. A természetes személyekre vonatkozóan: családi- és utónév, anyja születési neve, születési nem, születési hely és idő, állampolgárság, lakcím, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma és születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, digitális jártasság, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, egészségi állapot. Ez a legutóbbi önkéntes döntés alapján adható meg. 2. A lakásokra vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés vagy típus, tulajdoni jelleg, helyiségeinek száma, alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, építési év, falazat és felújítottság. 3. Az intézetekre vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés és a férőhelyek száma.

Ami az adatvédelmet illeti, az adatvédelem megfelelő garanciájának biztosítása alapvető fontosságú itt is, a mikrocenzus végrehajtása kapcsán, különös tekintettel a személyes adatok gyűjtésére és a több adatforrás felhasználására.

Az internetes adatgyűjtő alkalmazás az adatrögzítés pillanatában automatikus módon elvégzi az adatok álnevesítését. Ez a megoldás minimálisra csökkenti az adatfelvételi szakaszban bekövetkező incidensek kockázatát, tehát az adatok biztonságban vannak.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtak alapján a KSH adatvédelmi hatásvizsgálatot készített, ezt benyújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé. Azt a hatóság rendben találta. A KSH az adatvédelmi hatásvizsgálatot az adatkezeléssel kapcsolatos műveletek részleteinek kidolgozása, a mikrocenzusra való felkészülés folyamata során folyamatosan aktualizálja, kiegészíti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal való folyamatos konzultáció eredményeinek a felhasználásával.

(8.10)

Az adatfelvétel lezárását követően a KSH belső, elkülönített informatikai környezetében, a feldolgozás ideje alatt az adatok kezelése álnevesítve történik. Az adatok kapcsolata a természetes személyekkel kizárólag a mikrocenzusadatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból, a cél eléréséig szükséges mértékben és annyi ideig állítható helyre.

Ami a végrehajtás folyamatát illeti, a 2027. évi mikrocenzus október 1-jei tervezett időpontja pontosan öt évvel követi a 2022-es legutóbbi népszámlálásét abból a célból, hogy a társadalmi jellemzőkben az elmúlt öt évben bekövetkezett változások pontosan mérhetők legyenek. Az adatfelvételt 2027. október 1-je és 2027. november 7‑e között kell végrehajtani. Az adat-előkészítési, adatfeldolgozási folyamat 2028. november 7-éig tart.

A mikrocenzust internetes önkitöltéses, telefonos, valamint személyes interjús módszerrel kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módjáról a kérdezett szabadon dönthet.

Ami az adminisztratív adatok felhasználását illeti, a 2027. évi mikrocenzus a 2022. évi népszámláláshoz hasonlóan a hagyományos adatgyűjtés mellett fokozottan kívánja felhasználni a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, és a különböző adatforrásokból származó adatokat integrálva széles körű elemzési és ezáltal döntés-előkészítési lehetőségeket biztosít. Ilyenek például az oktatási, szociális, egészségügyi, adó- és ingatlan-nyilvántartási adatokat tároló adatbázisok.

Az adminisztratív adatállományokat ‑ az adatminimalizálás elvével összhangban ‑ a KSH ugyanakkor nem teljeskörűen, csupán a mikrocenzus adatköreinek megfelelő adattartalommal veszi át az adatgazda-szervezetektől, és ezeket a gyűjtött adatokat az adat előkészítése, illetve feldolgozása, kiemelten a hiányzó adatok pótlása, valamint a teljeskörűsítés folyamán a minél teljesebb körű és jobb minőségű adatállomány összeállítása céljából használja.

A mikrocenzus forrásigénye megegyezik a 2016. évi hasonló mikrocenzusra biztosított támogatás összegével. Ennek megfelelően a feladat forrásigénye a 2027. évre 3,1 milliárd forint, a 2028. évre 162,3 millió forint, összesen tehát 3,3 milliárd forint.

A népszámlálástól eltérően a mikrocenzus végrehajtására nincs nemzetközi EU-kötelezettség, de számos országban végeznek ilyen adatgyűjtést különböző tartalommal és különböző gyakorisággal. Magyarország mellett Németország és Ausztria is rendszeresen végeznek mikrocenzust. Az északi országok ‑ Hollandia és Belgium ‑ folyamatos regiszteralapú adatgyűjtést végeznek, Franciaországban pedig sajátos statisztikai módszertan szerint végzik a népesség-összeírásokat.

A legutóbbi, 2022-es népszámlálás óta eltelt időszakban az egész világon ‑ és így hazánkban is ‑ soha nem tapasztalt mértékű társadalmi, gazdasági átalakulási folyamat zajlott, ezeknek a változásoknak a feltérképezése pedig rendkívül fontos. A mikrocenzus adatai segítik a társadalmi folyamatok jobb megértését, tükrözik a társadalom valós állapotát, és megágyaznak a szükséges intézkedések kidolgozásának. Hosszú távra nyújt segítséget a kormányzati tervezéshez nemcsak országos, hanem helyi szinten is. Segíti a gyors reagálást és az aktuális kihívásokra adott válaszok megtalálását.

Ezenfelül a mikrocenzus a demokrácia fontos eszköze is, mivel a kormány független forrásból származó tényszerű, nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készült adatokra alapozza politikai döntéseit. A mikrocenzus végrehajtását a mostani törvényjavaslat szabályozza.

Kérem képviselőtársaimat, hogy konstruktív hozzászólásokkal, észrevételekkel segítsék a kormány munkáját annak érdekében, hogy a mikrocenzus révén hozzájuthassunk a kormányzati politika megalapozásához szükséges pontos és megbízható adatokhoz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)