Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat, amit a kezükben tartanak, két fő részből áll. Egyrészt a polgári törvénykönyv, másrészt az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosításait tartalmazza. Közös bennük, hogy mindkét törvénynek a jogalkalmazói visszajelzések miatt indokolt a módosítása.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Igazságügyi Minisztérium a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-ei hatálybalépése óta figyelemmel kíséri a civiljogi kódex hatályosulását, valamint gyűjti a törvénnyel kapcsolatban felmerült jogalkalmazási tapasztalatokat. Folyamatosan érkeznek megkeresések a tárcához a törvény értelmezésével és alkalmazásával összefüggésben. Éppen ezért az elmúlt években az Igazságügyi Minisztériumban a jogi hivatásrendek képviselőiből álló polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport működött. A munkacsoport ülésein egyrészről ezeknek a javaslatoknak a megvitatására, másrészről a jogi hivatásrendek által tapasztalt jogalkalmazási problémák, általuk megfogalmazott észrevételek, javaslatok tárgyalására került sor.

A munkacsoport tevékenységének elsődleges célja az volt, hogy mind az eljárási jog, mind az anyagi jog esetében azonosítsa azokat a gyakorlati problémákat, ahol a felmerülő kérdések jogértelmezéssel megfelelően kezelhetők. A munkacsoport feltárta azokat a joggyakorlatokat, ahol a jogalkotói szándékkal ellentétes jogalkalmazói gyakorlat alakult ki, és ezáltal meghatározta azokat a beavatkozási pontokat, amelyek jogalkotást igényelnek. A kezükben lévő törvényjavaslat a Ptk. esetében főként ezeket a módosításokat tartalmazza.

Engedjék meg, hogy a kódex könyveinek sorrendjében részletesebben is szóljak a polgári törvénykönyvet érintő tervezett változtatásokról! A kormány számára kiemelten fontos a gondnokság alá helyezett személyek jogainak védelme. Ezzel összefüggésben a Ptk. második könyvét érintő módosítás egyértelművé teszi, hogy a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személy nevében a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatokat, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Hangsúlyozandó, hogy ez a rendelkezés a kiskorúakról szóló szabályozásnál már szerepel.

A polgári törvénykönyvnek a jogi személyekről szóló harmadik könyvét érintő módosítások a törvényszöveg pontosítását, a jelenleginél egyértelműbb, világosabb megfogalmazását szolgálják. Ilyen érdemi változást nem hozó korrekció az átalakulással változó tagi felelősség előírásainak kiegészítése. Más rendelkezéseknél a módosítás a normavilágosság és ezzel összefüggésben a jogbiztonság követelményét tartotta szem előtt annak érdekében, hogy a tervezett módosításokkal az egységes jogalkalmazást és a normaszöveg megfelelő értelmezését, valamint az eredeti jogalkotói szándék érvényesülését elősegítse.

A módosítás ennek érdekében a tényleges vállalatcsoporti működés megállapításának szabályait úgy pontosítja, hogy abból világosan következzen: nem bármilyen jogi érdekelt, hanem csak olyan személy terjeszthet elő kérelmet a bírósághoz, akivel szemben az uralkodó tag helytállási kötelezettséggel tartozik.

A polgári törvénykönyv harmadik könyvének koherenciáját, észszerűbb szerkezeti felépítését biztosítja, hogy a törvényjavaslat a pótbefizetés általános érvényű szabályait kiemeli a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó normák közül, és azokat a gazdasági társaságok közös szabályai között helyezi el. Egyúttal a pótbefizetés alkalmazásával kapcsolatos esetleges visszaélésszerű joggyakorlási törekvések megelőzése érdekében a javaslat új rendelkezést vezet be a zártkörűen működő részvénytársaságokra nézve.

(13.10)

Az üzletrész végrehajtási árveréséről a polgári törvénykönyv jelenleg egyetlen utaló szabályt tartalmaz, a részletes előírásokat a végrehajtási törvény speciális szabályai határozzák meg.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy e tárgykörnek vannak olyan vonzatai, amelyek a polgári törvénykönyvben kifejezett társasági jogi rendezést igényelnek. Ilyennek tekintendő annak deklarálása, hogy az árverési vevő a sikeres árverés tényével mint eredeti szerzési jogcímmel válik az üzletrész tulajdonosává és így a társaság tagjává. Ennek a tagjegyzéken és a cégjegyzéken történő hivatalbóli átvezetése az árverési vevő kérése, nyilatkozata nélkül, a végrehajtó elektronikus értesítése nyomán következik be, leegyszerűsítve a folyamatot és csökkentve az adminisztratív terheket.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A magánjogi kódex kötelmi jogi könyvét érintő módosítások az engedményezés, a jogátruházás, illetve az elővásárlási jog jogintézményeivel kapcsolatosak. Az engedményezéssel kapcsolatos módosításra a jogalkalmazó szervek visszajelzései alapján kerül sor. Ez a szabályozás bizonyos értelemben összefügg a kötelmi jogi rendelkezéseket érintő azon további módosítással, amely korlátozza a jogátruházás tárgyául szolgáló jogok körét. E jogok ‑ céljuk és jellegük folytán ‑ szükségszerűen szűkebb körűek, mint a követelésátruházás által érintett követeléseké. Ezért a módosítás a jogok tekintetében csak korlátozott körben engedné meg az átruházás lehetőségét.

Végül a módosítás egyszerűsíti és az esetleges jogvitáktól mentesíti a több személyt azonos rangsorban megillető elővásárlási jog gyakorlásának módját és jogkövetkezményeit, ha az e jogukkal élni kívánó jogosultak a tulajdonszerzésük arányában nem tudnak megállapodni. Ebben az esetben a szerző fél személyét korábbi polgári jogunk szabályainak megfelelően a tulajdonos választhatná meg.

A Ptk. öröklési jogról szóló hetedik könyve kapcsán a javaslat a jogalkalmazási tapasztalatok alapján csak kisebb jelentőségű módosításokat tartalmaz. A javaslat a szerzőképesség hiányát az öröklésből való kiesési okká minősíti, valamint pontosítja az öröklési szerződés esetén alkalmazandó szabályokat, továbbá kifejezett felmentést ad a közjegyzőnél letétbe helyezett, több lapból álló végrendeletek tekintetében a tanúk alkalmazásának kötelezettsége alól.

A javaslat egyértelművé kívánja tenni azt is, hogy ági öröklésre csak akkor kerül sor, ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója. Ha tehát az örökhagyó leszármazója akár csak részben is törvényes örökös, úgy ági öröklésnek nincs helye.

Végül a polgári törvénykönyv értelmező rendelkezéseinek módosítása kiterjeszti a vagyontárgy fogalmát a jogi személyben fennálló vagyoni részesedésre is.

Tisztelt Ház! Köztudott, hogy sokan ülnek önök között ügyvédek vagy olyanok, akik korábban ügyvédek voltak vagy esetleg a jövőben ügyvédi tevékenységet kívánnak folytatni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat részét képező, az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozás módosításának célja a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák további erősítése. Az Alkotmánybíróság a 17/2004. (VII. 23.) AB határozatában az ügyvédi letétek kifizetésének garantálása körében jogszabályalkotás elmulasztásában megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta a jogalkotót, hogy azt szüntesse meg a szükséges törvényi garanciák megteremtése útján.

A törvényalkotás több egymásra épülő lépésben valósítja meg az ügyvédi letétkezelés reformját, és építi ki azt a garanciarendszert, amely biztosítja az Alkotmánybíróság által is támasztott követelmények érvényesülését. Ezt a célt szolgálja, hogy a módosítás kötelezővé teszi letétenként az elkülönült alszámlás letétkezelést annak érdekében, hogy a letéti rendszer átláthatóságát növelje. A letétkezelés felügyeletét ellátó területi ügyvédi kamarák esetében ez az ellenőrzések hatékonyságát, az alszámla egyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfelek számára pedig a rendszer megbízhatóságát növeli.

Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján indokolttá vált az ügyvédi letét törvényi fogalmának pontosítása is, figyelemmel arra, hogy az ott lefektetett elvárások csak az ügyvédi letétnek minősülő ügyletek esetében érvényesülnek. A módosítás az őrzési letét esetében megköveteli, hogy a megbízással összefüggésben az ügyvéd által letétbe vett összeg egyedileg azonosítható ügylethez kapcsolódjon.

A szabályozás nem szünteti meg a teljesítési és az őrzési letét közötti különbséget. Az őrzési letét esetében a teljesítés pontos, jogügylet szerinti meghatározása nem indokolt, mivel az már teljesítési letétet jelentene, azonban az ügyvédi letétbe vétel a megbízással összefüggésben is csak egyedileg azonosítható, jövőbeli ügylet céljára történhet.

Elismerve a jelenlegi gyakorlatban erre mutatkozó igényt, a módosítás fenntartja annak lehetőségét, hogy az ügyvéd a letéti szerződés alapján a letétbe vett összeget a letétkezelés céljára szolgáló betéti számláján kezelje és azt leköthesse. Ezzel összefüggésben a szabályozás ‑ szintén a bizalom erősítése érdekében ‑ kötelezővé teszi az ügyfél és a letét jogosultjának tájékoztatását a betéti számlán való kezelés banki kockázatairól és az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított kártalanítási fedezetről.

A módosítás a fentieken túl a letét céljával nem ellentétes hasznosításnak minősíti az állampapír vásárlását abban az esetben, ha a letéti szerződés így rendelkezik, és ez a letéti szerződés teljesítését sem veszélyezteti.

Az állampapírban kezelés garantálja a névérték visszafizetését, vagyis a letét tőkeösszegét az állampapír vásárlása és visszaváltása nem érinti. A letét céljával összhangban ugyanakkor a letett összeg terhére a tranzakcióval kapcsolatos költség ‑ például visszaváltási díj ‑ nem számolható el, annak fedezetét külön szükséges biztosítani.

Az állampapír-vásárlást megelőzően az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges, amely tartalmazza az állampapír azonosításához szükséges adatokat.

Az ügyvédi törvény ezenfelüli módosítása iránt a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke tett javaslatokat. Ez alapján többek között kiegészül az ügyvédi tevékenység törvényi fogalma, valamint a kiegészítő és nem összeférhetetlen tevékenységek listája. Az ügyvédnek lehetősége nyílik további jogászi szakértelemmel végezhető tevékenységek ellátására, mindezt úgy, hogy közben a függetlenségüket garantáló összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek.

A korábbi kamarai választások tapasztalataira építve mindezeken felül módosulnak a kamarai választási eljárás részletszabályai.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Zárásként, engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja a magánjogi kódexünk, valamint ahhoz kapcsolódóan az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni, a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. Az ügyvédi letétkezelés reformjával pedig kiépíti azt a garanciarendszert, amely biztosítja az Alkotmánybíróság által támasztott követelmények érvényesülését. Kérem, a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)