Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosító csomagban 17 törvény kerül módosításra, amelyből az alábbiakat emelem ki.

A termőföld védelméről szóló törvény javasolt módosítása szerint a termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai létesítése vagy fenntartása céljából veszik igénybe. Ugyanígy a sípályára való konkrét hivatkozás jelenik meg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénymódosításnál is, amely a törvény alóli mentességet határozza meg. Mivel mindkét esetben kizárólag a sípálya került a javaslatba, ezért felmerül a kérdés, hogy miért pont és miért csak a sípálya kerül kivételes helyzetbe, mi lehet előkészületben, amelyhez erre a törvénymódosításra szükség van.

A termőföld védelméről szóló törvénymódosító javaslat másik eleme is rendkívül aggasztó. Kimondja, hogy a belterületbe vonás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az önkormányzat korábban már kapott engedélyt más terület belterületbe vonására, de négy éven belül nem használta fel azt, és nem csatolta vissza külterületbe. (Nacsa Lőrinc: Ezzel mi a baj?) Én is végighallgatok mindenkit, képviselő úr. Tegnap ugyanezt csinálta. (Nacsa Lőrinc: Kérdezem, hogy mi a baj.) El fogom mondani, hogyha hagyja, de állandóan ezt csinálja velem! (Közbeszólásra:) Nem hoz zavarba, csak borzasztóan tiszteletlen! (Nacsa Lőrinc: Tessék mondani!)

Az előterjesztett módosítás célja a belterületbe vonások szabályozásának szigorítása. Ezzel az önkormányzatokat, az ott élőket bünteti a kormány. Az önkormányzatok nagyon sok esetben nem téves elképzelés, halogatás miatt nem hasznosítják a belterületbe vont területet, hanem pénzügyi források hiánya, a beruházási kedv visszaesése miatt. Ez pedig egyértelműen a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikának és az önkormányzatok megsarcolásának a következménye.

A földforgalmi törvény 23/A. §-a a következő öt bekezdéssel egészül ki: az önkormányzat tulajdonában álló föld eladása esetén az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából.

(10.00)

Az önkormányzati földek eladásáról szóló javaslat csökkenti az átláthatóságot és a helyi kontrollt. A módosítás szerint nem kell kikérni a helyi földbizottság véleményét, pedig éppen ők képviselik a helyi közösségek érdekeit, és biztosítják a szakmai ellenőrzéseket. A helyi szakmai kontroll mellőzése nem egyszerű adminisztratív könnyítés, hanem a döntéshozatal centralizálásához és a közösségi érdekek aláásásához vezet.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény módosítása: a módosítási javaslat a gazdálkodói talajvédelmi program hatálybalépését 2026-ról 2027-re tolja. Az indoklás szerint a gazdálkodók megfelelő felkészítéséhez és a program követelményeinek meghatározásához van szükség a halasztásra. Azt látjuk, hogy Magyarország talajai romlanak, az Alföld egy része kiszárad, erősödik az erózió, a humuszvesztés és a vízhiány. A termőföld védelme évtizedes távlatú feladat, és a program késleltetése a gyakorlati talajvédelmi intézkedéseket is hátráltatja. A Nébih tájékoztató anyaga szerint hazánkban évente 5-7 ezer hektár nagyságú termőföld kerül véglegesen mezőgazdasági művelés alól kivonásra beruházások megvalósítása miatt, miközben jelentős a fejlesztésre alkalmas, használaton kívül vagy alulhasznált területek száma, ezért szükséges a meglévő talajkészlet szigorúbb védelme, ami hatékonyabban korlátozza a zöldmezős beruházásokat, támogatva egyben a felhagyott iparterületek ipari, lakó- és közösségi funkcióira történő újrahasznosítását, növelve ezzel az állam szerepvállalását a felhagyott és használaton kívüli területek újrahasznosításában.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A gazdálkodói talajvédelmi program előkészítése és végrehajtása fontos, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a gazdálkodói talajvédelmi program előkészítése nélkül és az abban foglalt tevékenységek elmulasztásával nem valósulhat meg a talajok védelme. A hatálybalépés egy évvel történő elhalasztásának döntő oka eddig ismeretlen ‑ nem tudjuk, hogy vajon nem állnak rendelkezésre a pénzügyi és tárgyi feltételek, vagy esetleg nem biztosítottak a humán erőforrások.

A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosításában az „éven” szövegrész helyébe a „vegetációs időszakon” szöveg lép életbe. A módosítás szakmailag logikus, hiszen a kötelezettségek a szőlő természetes növekedési ciklusához igazodnak, ugyanakkor a vegetációs időszak pontos kezdete és vége nincs egyértelműen meghatározva, ami jogbizonytalanságot és ellenőrzési nehézségeket okozhat. Pedig az ágazatnak nagy szüksége van most kiszámítható jogalkotásra és gyors cselekvésre.

Az elmúlt hónapokban a szőlőt fenyegető aranyszínű sárgaság járványa megrengette a szőlészetet és a borászatokat. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása szerint a 2025-ben tapasztalt fertőzéshullám várhatóan nem tetőzés, hanem egy hosszabb terjedési szakasz kezdete, amely a régiókon belüli fertőzöttségi szint emelkedését jelenti majd. A kutatóközpont hét pontban fogalmazta meg javaslatait a járványhelyzet sikeres kezelése érdekében, amely csak akkor lehet sikeres, ha a védekezés tudományos bizonyítékokra, ökológiai modellekre és társadalmi együttműködésre épül. Ha meg szeretnénk menteni az ágazatot ‑ pedig nem kétlem, hogy ez a cél ‑, akkor azonnali intézkedésekre van szükség. A kutatóközpont többek között javasolja a hatástalan őszi légi permetezések leállítását, járványökológiai elemzések elkészítését, erőteljesebb tájékoztatást és szemléletformálást, a monitoringrendszer kritériumainak felülvizsgálatát és nem utolsósorban átlátható irányítási és finanszírozási struktúra létrehozását is. Azonnali és komplex, tudományosan megalapozott intézkedésekre van szükség. A járványhelyzet kezelése nem várhat egyetlen napot sem.

Ez a 17 törvényt módosító csomag sajnos nem oldja meg a magyar agrárium gondjait, nem védi meg teljesen a termőföldet, és nem segíti az önkormányzatokat, nem teszi átláthatóbbá a földforgalmat, és nem ad választ a szőlő-bor ágazat válságára. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)