Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is sok szeretettel köszöntöm elnök urat ezen a késői órán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország földrajzi helyzeténél fogva mindig is fontos közlekedési csomópont volt. Európa szívében fekszik, ezért kulcskérdés volt számunkra, hogy mindig könnyen el tudjanak érni bennünket, és mi is könnyen el tudjunk érni másokat, hiszen ez az alapja annak, hogy a kereskedelmi lehetőségeket, a szállítási útvonalakból eredő gazdasági hasznot Magyarország minél magasabb szinten le tudja fölözni.

Ma pedig, amikor a mobilitás új formái jelennek meg és a fenntarthatóság egyre sürgetőbb követelménnyé válik, még inkább szükség van arra, hogy közlekedésünket korszerűen, átgondoltan és hosszú távra tervezve fejlesszük. A vasúti és közúti hálózat fejlesztése folyamatos, modernizált pályák, gyorsabb kapcsolatot biztosító beruházások és olyan megoldások születnek, amelyek célja egyszerű: megbízhatóbbá, gyorsabbá és kényelmesebbé tenni a magyar közlekedést.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja nem más, mint a vasúti, légi és közúti közlekedési szakterületen a közlekedési ágazat elmúlt időszakának tapasztalatai és a hatósági jogalkalmazás során felmerülő törvényi szintű szabályozási szükségletek rendezése, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása a jogalkalmazói tapasztalatok alapján pontosítja a közút területén veszteglő járművek elszállítására vonatkozó rendelkezéseket, emellett pedig adatkezelési rendelkezéseket pontosít, továbbá a közúti ellenőrzéssel összefüggésben lehetővé teszi, hogy a közúti ellenőrök testkamerával kép- és hangfelvételt készítsenek. Ez nyilvánvalóan nemcsak az ő biztonságukat erősíti, hanem az adatrögzítésüket is pontosabbá teszi.

A légi közlekedésről szóló törvény módosítása pontosítja a repülésbiztonsági szervezetekkel, valamint a pilóta nélküli állami légi járművel összefüggő rendelkezéseket azok egyértelmű alkalmazása érdekében, hogy ezek pontosan és szigorúan szabályozzák a működési feltételeket, emellett módosítja a nemzetközi kereskedelmi repülőterekre vonatkozó felügyeleti díj jogalapját és annak összegét, valamint uniós jogharmonizációs kötelezettséget is teljesít egyben.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása pontosítja a vasúti közlekedési hatóság által kiadható műszaki engedélyek körét, valamint egyértelművé teszi, hogy a korlátozott szintű forgalom szintén a vasúti közlekedési hatóság engedélye mellett valósítható meg.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 óta hazánk olyan átalakuláson ment keresztül ezen a területen, amely nemcsak kényelmesebbé és biztonságosabbá tette a mindennapi közlekedést, de erősítette gazdaságunk versenyképességét és javította Magyarország összeköttetéseit Európa más országaival.

Az elmúlt években régi álmaink váltak valóra: Magyarország gyorsforgalmi úthálózata soha nem látott ütemben bővült, új autópálya- és autóútszakaszok sora épült meg, számos térség vált könnyebben és gyorsabban elérhetővé.

(18.00)

Emlékezzünk még arra, hogy 2010-ben, amikor megkezdtük a kormányzást, mindössze három olyan autópályánk volt, amely elérte az országhatárt; ma ezeknek az autópályáknak és gyorsforgalmi utaknak a száma tíz. Miniszterelnök úr azt ígérte ‑ ha jól emlékszem, talán két ciklussal ezelőtt ‑, hogy 2026-ra Magyarország minden megyei jogú városát autópálya fogja elérni. Ezt kis híján teljesíteni is tudtuk azzal, hogy Békéscsabát most bekapcsoltuk az országos autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatba. Egyedül Zalaegerszeg maradt ki, de Zalaegerszeg is csak azért, mert ott egy olyan építésiszakasz-módosítás történik, ami egyébként a közlekedés biztonságát és a beruházás ár-érték arányának a javítását szolgálja. Különösen jelentős előrelépést jelentett, hogy az ország több nagyvárosa, így most az elmúlt időszakban Szolnok, Szombathely és Kaposvár vagy például Eger is be tudott csatlakozni a gyorsforgalmiút-hálózatba.

Ugyanakkor komoly előrelépést láttunk a vasút megújításában is. A vasúti pályák korszerűsítése, valamint a korszerű járműpark, az új motorvonatok, a korszerű InterCity-kocsik beszerzése sok helyen már érezhetően növelte a szolgáltatás színvonalát. A vasút szerepe egyre inkább felértékelődik, hiszen a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a városok tehermentesítése ma már kulcskérdés mindannyiunk számára.

A városi közlekedésben is komoly átalakulás ment végbe. Budapesten az elmúlt években új villamos- és buszflották érkeztek, korszerűsítettek több metróvonalat, új P+R parkolók és kerékpárutak épültek. Vidéki városaink ‑ például Debrecen, Szeged vagy Pécs ‑ szintén jelentős fejlesztéseken mentek át, a fenntartható és modern tömegközlekedés irányába haladnak. És nemcsak a kötöttpályás közlekedés, illetve az autóút-hálózat újult meg, hanem kerékpárutakból is igen sok épült. Magyarországon az elmúlt 15 évben közel 2000 kilométernyi kerékpárút épült vagy újult meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010 óta eltelt időszak tehát nem csupán útépítésekről szólt; egy olyan korszak volt Magyarországon, amikor Magyarország közlekedési rendszere minőségében, hatékonyságában és összekapcsoltságában egyaránt ugrásszerűen fejlődött. Ezek a beruházások nemcsak utakat, síneket vagy járműveket jelentenek, hanem egyben lehetőséget adnak a térségek felemelkedésére, az emberek gyorsabb és biztonságosabb utazására, a vállalkozások terheinek csökkentésére.

Úgy vélem tehát, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat Magyarország minden régiójának, a magyar embereknek összességében is segíti az életét, segíti a gazdaság további fejlődését és erősödését, ezért képviselőtársaimat arra kérem, hogy támogassák annak elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)