Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném megköszönni mindenkinek a pozitív hozzáállást és a támogatást. Meg kell mondjam, többször átgondoltam, hogy mit tegyek, mert ma előterjesztőként mondhattam volna csak négy vagy öt mondatot, azt, hogy a nemzetiségi utóneveknél a tavaszi törvénymódosítást követően ezzel a kiegészítéssel egy számunkra, a nemzetiségek részére is megnyugtató megoldást tudtunk találni. Megmarad az országos önkormányzatok döntési joga, a másik oldalról biztosítva van a közhiteles nyilvántartás és a miniszternek is a lehetőségei, hiszen ez csak egy kiegészítés, ami teljes körűvé tette.

Azért hoztam fel mégis néhány dolgot, mert valóban úgy érzem, hogy ez a legkomplikáltabb dolog a magyarországi nemzetiségek életében, hiszen 13 nemzetiségről van szó, teljesen más mentalitással, adottságokkal, nyelvtani, történelmi, névképzési szabályokkal és egyebekkel. S most, hogy átállt a rendszer arra, hogy az elektronikusan nyilvántartott anyakönyvekből veszi az adatokat, és azok alapján kerülnek kiállításra a nemzetiségi okmányok is, ennek a tapasztalatait összegyűjtve nagy valószínűséggel még egyszer újra kell gondolni majd a nemzetiségi okmányok sorsát.

S a végén megint még egy picit elkalandozva: amikor 14 éve bekerültem a parlamentbe, a második vagy a harmadik felszólalásom volt a nemzetiségi anyakönyvekkel, anyakönyvezéssel kapcsolatos ügy. Akkor elmondtam, hogy a fiamnak, aki 2005-ben született, ellentétben azzal, hogy egy állampolgárnak általában egy eredeti anyakönyve van, neki már akkor három volt, mert először kapott egy magyar nyelvűt, amit nem voltam hajlandó elfogadni, utána kapott egy háromnyelvűt, egy idegennyelvűt, s végül csak körülbelül egy év múlva volt meg a technikai feltétel és minden egyéb ahhoz, hogy kapjon egy nemzetiségi anyakönyvi kivonatot, amely németül és magyarul is definitíve nemzetiségi anyakönyv volt. S amikor az ember azt gondolná, hogy minden rendben van és megnyugodhat, akkor idén februárban, amikor új nemzetiségi személyi igazolványt akartunk neki csináltatni, kiderült, hogy 20 ezer már elektronikusan kiadott nemzetiségi ember anyakönyve nincs benne az elektronikus nemzetiségi anyakönyvi nyilvántartásban. Ezért idén februárban kapott egy negyedik eredeti anyakönyvet, mert ez volt az alapja és a feltétele, hogy a nemzetiségi anyakönyvek elektronikus nyilvántartásába bekerüljenek az adatai.

Csak azért mondtam ezt el, hogy lássuk, tényleg nagyon bonyolult dolgokról van szó, de azt gondolom, hogy a tavaszi és a mostani törvénymódosítással a nemzetiségi utónévjegyzékkel kapcsolatban egy olyan törvény született ezzel a kiegészítéssel, ami a többi ezzel kapcsolatos nemzetiségi törvény szabályozásánál is útmutató lehet. Kérek mindenkit, hogy a plenáris ülésen támogassa, és bízom benne, hogy más nemzetiségi előterjesztésekhez hasonlóan ez is egyhangúlag elfogadásra kerülhet. Köszönöm szépen mindenkinek.