Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nagyon fontos könnyítéseket, egyszerűsítéseket és adócsökkentő elemeket tartalmaz, amelyek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások életét fogják megkönnyíteni. Egy olyan ékes példája ez a törvényjavaslat-csomag a kormány és az érdekképviseleti szervezetek közötti együttműködésnek, a folyamatos kommunikációnak és kapcsolatnak, amely, azt gondolom, hogy mindannyiunk számára példaértékű lehet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábban már megkereste a kormányt, és egy hosszú egyeztetési folyamat indult arról, mely intézkedések lennének fontosak annak érdekében, hogy csökkenteni tudja a kormány a vállalkozások adminisztrációs terheit és csökkenteni tudja az adófizetési kötelezettségüket; éppen azért, hogy ebben a nehéz időszakban, amikor Európa gazdasága stagnál, Európa erős gazdaságai, mint a német gazdaság vagy a francia gazdaság, visszaesőben vannak, ebben a nehéz környezetben mégis tudjunk fejlődni, mégis előre tudjunk lépni. Az annak köszönhető, ha a hazai vállalkozások beruháznak, ha azokat a fejlesztési elképzeléseiket, amelyeket már évek óta dédelgetnek, elkezdik megvalósítani, ezáltal növelik az árbevételüket, új munkahelyeket tudnak teremteni, sokkal stabilabbá válnak. Ez Magyarországnak, a magyar kormánynak is érdeke, ezért a Fidesz képviselőcsoportja nagy örömmel fogadta a kormánynak ezt a törvényjavaslat-csomagját. Megvizsgálva a törvényjavaslat elemeit, részelemeit, annak minden egyes részét támogatni kívánjuk és támogatni is tudjuk.

2010 óta Magyarország Kormánya az adóterhek csökkentésére épülő stratégiát követ, amelynek célja, hogy több lehetőséget, nagyobb szabadságot és kiszámítható fejlődést biztosítson a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak. Az adócsökkentés politikája nem csupán gazdasági döntés, hanem abból az alapelvből indul ki, hogy a megtermelt érték legjobb helye ott van, ahol az létrejött: a családoknál, a vállalkozásoknál, a dolgozó embereknél. Amikor a kormány csökkenti az adókat, akkor valójában azt üzeni, hogy bízik az ország polgáraiban, abban, hogy erőfeszítéseikből gyarapodás születik, bízik abban, hogy a legjobban ők tudják azt, hogy mire van szükségük, így a legjobb az, ha ők döntik el, hogy mire fordítják a bevételeiket.

Meggyőződésünk, hogy ez a fajta megközelítés ösztönzi a munkavállalást, támogatja az innovációt és erősíti a vállalkozói szellemet. A kevesebb adó nem kevesebb országot jelent, hanem erősebb alapot, olyan gazdaságot, amely nem fékezi, hanem ösztönzi az egyént és a vállalkozásokat is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jövő kihívásai egyre összetettebbek, a XXI. század gazdasági környezete gyorsan változik, így csak azok az országok maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek rugalmasan reagálni a folyton változó gazdasági környezet kihívásaira. Az adócsökkentő politika éppen ezt a rugalmasságot teremti meg, mozgásteret ad a beruházásoknak, biztonságot a családoknak, növekedési lehetőséget a hazai vállalatoknak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat fontos eleme az alanyi adómentes értékhatár három lépcsőben történő megemelése. Ahogyan azt államtitkár úr az expozéjában is kiemelte, 2010 óta eddig négy alkalommal emelte ezt a kormányzat, 5 millió forintról közel három és félszeresére, 18 millió forintra. A legutóbbi emelésre 2025. január 1-jén került sor, akkor 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedett ez az értékhatár.

A kis- és középvállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében most ezzel a javaslattal az értékhatár további növelésére kerül sor, egyetértve ebben az érdekképviseleti szervezetekkel, amelyek kezdeményezték ezt a lépést. Ennek megfelelően az alanyi adómentesség értékhatára ezt követően három lépcsőben 18 millió forintról 24 millió forintra emelkedik: 2026. január 1-jétől első lépésként 20 millió forintra, 2027. január 1-jétől 22 millió forintra, majd 2028. január 1-jétől 24 millió forintos értékhatárra. Ez az intézkedés hosszú távon kiszámítható és tervezhető jogi környezetet biztosít a hazai kis- és középvállalkozások részére, további kisvállalkozásoknak biztosítva azt, hogy gazdasági tevékenységüket anélkül végezhessék, hogy áfát kellene fizetniük vagy áfabevallást kellene benyújtaniuk.

A javaslat fontos célja az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának növelése is, amelynek köszönhetően az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók általános jelleggel alkalmazandó 40 százalékos költséghányada a javaslat szerint két lépcsőben 50 százalékra fog emelkedni: először 2026. január 1-jétől 45 százalékra, majd 2027. január 1-jétől 50 százalékra. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban ‑ a vállalkozási tevékenység jellegétől függően ‑ az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak 3 172 364 forint, 2027-ben pedig 3 489 600 forint éves bevételig egyáltalán nem keletkezik adóbefizetési kötelezettsége.

Az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentésének egyszerűsítése terén elmondható, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozók nyilvántartásba, illetve az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentésekor külön-külön bejelentést kell tennie. Ezután ez megváltozik, hiszen a módosítás értelmében elég lesz egy, az állami adó- és vámhatóság felé történő bejelentés, és azt az állami adó- és vámhatóság majd továbbítja. Tehát a vállalkozónak egy egyszerűsített, egylépcsős ügyintézésre nyílik ezáltal lehetősége.

Így folytatódik a szolgáltató állam kiterjeszkedése, amelyet 2010-től elkezdtünk, amikor azt mondtuk, hogy Magyarországnak, a magyar kormánynak egy olyan államigazgatást kell működtetnie, amely szolgáltató jellegű állam, tehát arra törekszik, hogy minél egyszerűbb, lehetőleg egyablakos ügyintézést biztosítson nemcsak a vállalkozásainak, hanem minden egyes polgárának.

(10.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 2023-ban megemelésre kerültek ugyan, azonban az Európai Unió ezt követően fogadta el azt a 2013/34-es, számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást, amely a megemelt irányelvi értékhatárok szerint lehetőséget ad az értékhatárok további emelésére. A javaslat ezért egy 20 százalékos emelést irányoz elő, amellyel a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatár megemelkedik a későbbiekben. A mérlegfőösszeget pedig 150 millióról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt pedig 300 millióról 360 millió forintra fogja módosítani. Mindkét esetben tehát 20 százalékos emelést irányoz elő.

Az értékhatárok emelésével további, körülbelül 5-10 ezer mikrogazdálkodó dönthet úgy, hogy az egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít ezek után.

A számviteli törvény tervezett módosítása 2026. január 1-jén lép hatályba, a magasabb határértékek először a 2026. évi beszámolóban lesznek alkalmazhatók.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságpolitika akkor sikeres, ha ez az emberek mindennapi életében is érezhetővé válik, ha több marad a fizetésből hó végén, ha könnyebb vállalkozni, ha vonzóbbá válik a munka. Az adócsökkentés pontosan erről szól, arról, hogy az ország versenyképesebb legyen, az emberek pedig egyre jobban éljenek. Közös felelősségünk, hogy ezt az utat tovább járjuk úgy, hogy közben megőrizzük a stabilitást, támogatjuk a fejlődést és megóvjuk a jövő generációk lehetőségeit. Hiszünk abban, hogy egy olyan országot építünk, ahol a teljesítmény számít, ahol a munka érték, és a siker mindannyiunk életét előbbre viszi.

Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy ez a törvényjavaslat támogatásra jogosult, a Fidesz-frakció természetesen támogatni fogja ezt a javaslatot, és arra kérem képviselőtársaimat is, hogy ők is támogassák, hiszen minden egyes eleme a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások életét fogja megkönnyíteni és vállalkozását teszi sikeresebbé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)