{"cycle": 42, "id": "176-30", "date": "2025-11-18", "ulnap": 176, "seq": 30, "speaker": "Gerlaki Bence", "p_azon": "0003", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "event": "Összevont vita T/13110 A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről", "iromany": "T/13110", "duration_s": 950, "position": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "chars": 12847, "paragraphs": ["GERLAKI BENCE nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2025. november 17-én nyújtotta be a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló T/13110. számú törvényjavaslatot. Magyarország képes arra, hogy a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett nemzeti, magyar gazdaságpolitikát építsen. Lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé megy, hanem a magyar gazdaság nemzeti érdekeit követi.", "A háború rossz hatással van a magyar és az egész európai uniós gazdaságpolitikára. Egy háború által blokkolt gazdasági növekedés mellett is ki kell tartanunk amellett, hogy saját, nem háborús nemzeti gazdaságpolitikát folytassunk. A korábbi kitűzött célokat nem adjuk fel. A kormány abban állapodott meg a vállalkozókkal, az MKIK-val, hogy az adóterheiket csökkenteni fogja, és az őket terhelő bürokráciát vissza fogja vágni.", "Amit a kormány vállal, azt be is tartja. Ezt láthatja mindenki a családok és a nyugdíjasok esetében is, és ez érvényesül a magyar kis- és középvállalkozásoknál is. A kormány és az MKIK között több mint egy évtizede fennálló együttműködés mára a hazai gazdaságpolitika egyik stabil pillérévé vált. Ezt a hosszú távú, folyamatos szakmai párbeszédre épülő partnerséget 2025. május 30-án megállapodás erősítette meg, melyben többek között adócsökkentésre, adóegyszerűsítésre vonatkozó további célkitűzéseket fogalmaztak meg a felek. Miniszterelnök úr és az MKIK elnökének tegnapi, vagyis a 2025. november 17-ei megállapodásában a felsorolt intézkedések ennek a szakmai együttműködésnek az eredményei.", "Az önök előtt fekvő 11 pontos javaslat ennek az együttműködésnek az újabb gyümölcse. A vállalati adócsökkentési csomag olyan érdemi, az egyéni vállalkozókat, a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat egyaránt érintő adócsökkentési és adóadminisztráció-csökkentési intézkedéseket tartalmaz, amelyek összességében a jövő évben, vagyis 2026-ban 80-90 milliárd forintos könnyebbséget jelentenek a magyar vállalkozások számára.", "Nézzük, milyen adócsökkentő intézkedések bevezetéséhez kéri a kormány az Országgyűlés egyetértését! Tisztelt Képviselők! A következő években egyre több vállalkozásnak tesszük lehetővé, hogy alanyi áfamentességet választhasson, azaz legálisan mentesüljön az áfafizetés alól, és egyúttal áfabevallást se kelljen készíteniük. Jelen kormányzat 2010 óta négy alkalommal emelte az alanyi áfamentes értékhatárt, 5 millió forintról lépcsőzetesen 18 millió forintra. A legutóbbi emelésre idén került sor, amikor 2025. január 1-jétől 12-ről 18 millió forintra növeltük ezt az értékhatárt.", "Itt azonban nem állunk meg, folytatjuk a kis- és középvállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentését. Ennek érdekében, egyeztetve a kamarával, a kormány arról döntött, hogy az alanyi adómentességi értékhatárt három lépcsőben 24 millió forintra emeli. Ezt a lépcsőzetességet úgy érjük el, hogy jövőre, vagyis 2026. január 1-jétől 20 millió, ’27. január 1-jétől 22 millió és ’28. január 1-jétől 24 millió forintra nő ez az értékhatár. Az intézkedés hosszú távú, kiszámítható, tervezhető jogi környezetet biztosít a legkisebb vállalkozások számára, melynek eredményeképpen 2028-ra mintegy 29 ezer vállalkozás számára nyílik meg a lehetőség arra, hogy gazdasági tevékenységét áfafizetés és áfabevallás benyújtása nélkül folytathassa Magyarországon.", "Tisztelt Országgyűlés! Az egyéni vállalkozók a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmük kiszámítása és az azzal összefüggő adókötelezettségek meghatározása során többféle adózási mód közül választhatnak. Az átalányadózás az egyéni vállalkozók által választható kedvező és egyszerű adózási mód. Nem véletlen, hogy több százezer egyéni vállalkozó választja ezt az adózási formát. Ennél az adózási formánál nem a vállalkozásoknak kell ‑ jelentős adminisztráció mellett ‑ a saját költségeiket számontartani, hanem a törvény által meghatározott költséghányad levonásával állapíthatják meg, hogy a bevételükből mekkora összeg számít jövedelemnek, és hogy hogyan kell adót fizetniük. Ezért az egyéni vállalkozók számára ez az adózási mód rendkívül nagy könnyebbséget jelent adminisztrációs szempontból is.", "(10.20)", "A hatályos szabályok szerint ezt az adózási módot választó vállalkozók a főszabály szerint 40 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg az adókötelezettség alá eső jövedelmüket. A kormány önök előtt fekvő javaslata az igazolás nélkül elszámolható költség általános mértékét két lépcsőben 50 százalékra emeli; 2026. január 1-jétől 45 százalékra, 2027. január 1-jétől pedig 50 százalékra. Az intézkedés révén 2026-ban 10-12 milliárd forinttal, 2027-ben pedig további 10-12 milliárd forinttal nagyobb jövedelem maradhat az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknál.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Szintén az egyéni vállalkozóknak segít, hogy 2026. január 1-jétől azonos lesz a vállalkozók által fizetendő minimum szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alapja. A javaslat eltörli a 112,5 százalékos szorzó alkalmazását a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál. Ennek eredményeképpen mintegy tízmilliárd forintot hagyunk ezen vállalkozások zsebében. Összességében ez 140 ezer vállalkozást érint.", "Tisztelt Ház! Kicsit nagyobb méretű, növekedésorientált mikro-, kis- és középvállalkozások számára a kisvállalati adó, rövidítve kiva, jelent kedvező és kisebb adminisztrációval járó adózási alternatívát. A javaslatunkban a kisvállalati adó belépési és bennmaradási értékhatárait duplájára emeljük annak érdekében, hogy a kiva minél több növekedni szándékozó és tudó kis- és középvállalkozás számára jelentsen egyszerű és kedvező adózási lehetőséget. Az adónem kialakításakor 2013-ban is nyilvánvaló volt, hogy a jövő sikeres kkv-jai elsősorban az érdemi tőkével és foglalkoztatottal bíró hazai kis- és középvállalati körből emelkedhetnek ki. Ezért a kiva koncepciójának kialakítása során kiemelten fontos szempont volt, hogy a keretrendszer a lehető legnagyobb mértékben segítse az ambiciózusabb, dinamikus növekedésre képes vállalkozásokat. A törvényjavaslat alapján a jövőben három-ötezer vállalkozásnak, főleg középvállalati szektorba tartozó cégeknek is lehetőségük lesz a kivát választani. Ezek a vállalkozások jelentős foglalkoztatók, mintegy 150 ezer embernek adnak munkát. A belépési feltételek közül az állományi értékhatár 50-ről 100 főre, míg a bevétel és a mérlegfőösszeg-határ 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik. A kilépési határok is ezzel összefüggésben emelkednek, 12 milliárd forintos bevételig maradhatnak a vállalkozások a kiva adónemben, összesen 200 fő eléréséig.", "Tisztelt Országgyűlés! A társaságok beruházásait számos intézkedéssel ösztönözzük. 2026-tól a vállalkozások által igénybe vehető társaságiadó-kedvezmények spektruma tovább fog szélesedni a kármentesítéshez nyújtott adókedvezménnyel, valamint a tiszta iparhoz kapcsolódó beruházásokkal. A legalább 100 millió forint értékű környezeti károk felszámolására, az ökoszisztéma-helyreállításra vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében megvalósított beruházások után járó adókedvezmény célja a fenntartható fejlesztések ösztönzése és a barnamezős beruházások támogatása, ide sorolható például a régi ipari területek újjáélesztése, ezeket is mind támogatni szeretnénk.", "Szintén a vállalkozások által igénybe vehető adókedvezmények skáláját bővítené a fejlesztési adókedvezmény keretében elérhető támogatás, melynek célja az olyan beruházások ösztönzése, amelyek hozzájárulnak az energia- és az iparszektor dekarbonizációjához.", "Emellett szintén a taóban egy másik adókedvezmény-jogcímet is bevezettünk az önök előtt fekvő törvényjavaslattal. Ez alapvetően az Európai Bizottság által elfogadott Clean Industrial Deal State Aid Framework elnevezésű új állami támogatási keretrendszeren alapszik, így a tiszta iparhoz kapcsolódó beruházások adókedvezményben részesülhetnek, csakúgy, mint más európai uniós versenytársaiknál.", "Tisztelt Ház! Emellett az energetikai infrastrukturális beruházások megvalósulását is támogatjuk a Robin Hood-adón keresztül, 2026-tól az energetikai infrastruktúra létesítését vagy korszerűsítését szolgáló beruházásokra a Robin Hood-adó alanyainak adókedvezmény lesz elérhető. Az adókedvezményt hat adóévben számított adófizetési kötelezettség 80 százalékáig lehet érvényesíteni. Az adókedvezmények körét tágíthatja továbbá a 2026-tól a törvényjavaslatban szereplő villamosenergia-elosztói engedéllyel rendelkező energiaellátók által érvényesíthető, az energetikai infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások után igénybe vehető adókedvezmény. A gazdaság élénkítése és az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú beruházások megvalósításához fognak az elosztói fejlesztések hozzájárulni. Ilyenek lehetnek például az új ipari beruházások, a mesterséges intelligencia, az e-mobilitás, a fűtéselektrifikáció vagy az okosmérés, hálózati igények fejlesztése.", "Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat szerint valorizáljuk a kiskereskedelmi adó sávhatárait, mert azok nem változtak 2020 óta. Eszerint a jelenlegi 500 millió forintos, 30 milliárd forintos, illetve 100 milliárd forintos értékhatárok, sávok helyett 1 milliárd forintos, 50 milliárd forintos és 150 milliárd forintos sávhatárokat javaslunk az adókulcsok változatlansága mellett. A módosítás a 2025. évi adókötelezettségre is érvényes lesz, így a már befizetett adóelőlegek visszaigényelhetők, a be nem fizetett előlegek viszont csökkenthetők.", "A kormány mindent megtesz a családok és a vállalkozások védelme, illetve az infláció alacsonyan tartása mellett, ezért döntöttünk az üzemanyagok 2026. évi inflációkövető jövedékiadó-emelésének fél évvel történő elhalasztása mellett. Az inflációs adókorrekció elhalasztása segítséget nyújt a mindenkori kormányzati cél eléréséhez, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlaga alatt maradjanak. Az intézkedés, melynek költségvetési hatása 15-20 milliárd forint, 2026-ban hozzájárul, hogy az Európai Unióban továbbra is az egyik legalacsonyabb jövedékiadó-mérték legyen Magyarországon.", "Tisztelt Ház! Áttérve az adócsökkentésről az adóadminisztráció csökkentésére, itt újabb intézkedéseket vezetünk be. A társasági adóban a társaságiadó-előleg gyakoriságához tartozó általános értékhatárt felemeljük 2026-tól 5 millió forintról 20 millió forintra. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben havi adófizetési kötelezettség csak azokra az adózókra vonatkozik majd, amelyek az előző évi fizetendő társasági adójukban 20 millió forintnál nagyobb értéket tapasztaltak. A többi társaságnak elegendő lesz a havi helyett negyedéves bevallást készíteni. A törvényjavaslat eredményeképpen rendkívül sok kis- és középvállalkozás átállhat negyedéves előlegfizetésre, ami kevesebb adminisztrációs terhet és kevesebb banki költséget fog jelenteni ezeknek a vállalkozásoknak.", "Tisztelt Országgyűlés! Emellett a számviteli törvény módosítása a vonatkozó EU-s irányelv adta lehetőségekkel élve a legkisebb méretű vállalkozások számára kedvez azáltal, hogy 20 százalékkal emeli a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat. A megemelt értékhatárok mellett további öt-tízezer mikrogazdálkodó dönthet úgy, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíti el. A számviteli törvény javasolt módosítása 2026. január 1-jétől lép hatályba. A magasabb határértékek először a 2026. évi beszámolóra lesznek alkalmazhatók.", "Tisztelt Képviselők! A javaslat intézkedéseket kezdeményez az egyéni vállalkozók adminisztrációs kötelezettségének egyszerűsítése érdekében is. Megszűnik az a kötelezettség, amelynek értelmében az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vétel mellett külön be kell jelentkezni a biztosítotti nyilvántartásba is, ugyanis azt a jövőben a NAV, az adóhatóság fogja hivatalból kezdeményezni. Emellett a javaslat egységes negyedéves kötelezettségként rögzíti az egyéni vállalkozók szociálishozzájárulásiadó- és járulékkötelezettség-bevallásának gyakoriságát, függetlenül attól, hogy az átalányadózás vagy vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint teljesítik az szja-fizetési kötelezettségüket. Jelenleg az átalányadózást alkalmazók negyedévente, míg a költségeiket tételesen elszámoló vállalkozók havonta teljesítik ezeket a kötelezettségeket. Mi úgy gondoljuk, hogy érdemes ezt egységesíteni, így a tételesen költségelszámolókat mentesítjük a havi bevallás alól.", "(10.30)", "Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat minden egyes intézkedése segíti megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, csökkenti a magyar vállalkozók és vállalkozások adókötelezettségét, illetve adminisztrációs terheit, illeszkedik a kormány adócsökkentő és adóegyszerűsítő politikájába, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azokat támogatni és elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Bánki Erik tapsol.)"]}