Dr. Gondola Csaba

DR. GONDOLA CSABA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Korunkban a klímaváltozás és az erőforrások szűkössége olyan globális kihívásokat támasztanak, amelyekre a fenntarthatóság, a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontjaink együttes figyelembevételével kell választ adnunk. A kormány célja, hogy Magyarország Európa azon országai közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, méghozzá biztonságos és tiszta környezetben.

A jelen törvényjavaslatban megjelenő módosítások is ezt hivatottak elérni. Környezetünk védelme egy összetett cselekvési tervet igénylő feladat, és ezt a szempontot a kormány a törvényalkotás során következetesen érvényesíti. Teremtett és épített környezetünk védelme érdekében nélkülözhetetlen a tudatos vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése, hiszen ezek teszik lehetővé erőforrásaink felelős használatát és a környezeti terhelésünk mérséklését.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat integrált szemléletet tükrözve környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással, valamint víziközmű-szolgáltatással foglalkozó törvényeket módosít. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításának célja, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a hazai szabályozás is rögzítse azokat a rendelkezéseket, amelyek alkalmazásával védelmi helyzetben, valamint egyéb esetekben projektek vagy projektrészek mentesíthetők legyenek az egyes engedélyezési eljárások alól.

Az alaptalan hangulatkeltést megelőzve fontosnak tartom kiemelni, hogy a kormány a hazai jogszabályban foglalt rendelkezések mellett kizárólag az uniós szabályozásban meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén adhat mentesítést egyes környezetvédelmi eljárások lefolytatása alól. A hazai szabályozás tehát összhangban áll az uniós normákkal, mind az uniós, mind a hazai szabályozás eddig is tartalmazta a mentesítés lehetőségét. A cél tehát jelen esetben az uniós követelményeknek való teljes körű megfelelés.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény kiegészítésére irányuló javaslat célja, hogy a szolgáltatók modern, hatékony üzemeltetési eszközökkel, például céljárművek és irányítástechnikai rendszerek igénybevételével végezhessék el az üzemeltetési és fenntartási feladataikat. Az eszközbeszerzések további finanszírozási lehetőségének megteremtése hozzájárul a gyorsabb hibaelhárításhoz, illetve a szolgáltatásbiztonság növeléséhez.

A tervezett módosítás elősegíti, hogy a víziközmű-szolgáltatók ne csak megőrizzék, hanem fejlesszék is az infrastruktúrájukat, ezáltal is biztosítsák a lakosság és a gazdaság számára a megfelelő minőségű szolgáltatás nyújtását. A 30 napos felmondási határidő bevezetése pedig lehetővé teszi az üzemeltetési területek gyorsabb és hatékonyabb átszervezését a szolgáltatók között, ezzel is elősegítve a gördülékeny átmenetet és a stabil működést.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Hulladékgazdálkodási szempontból a jelen javaslat célja, hogy megvalósítsa az Európai Parlament és a Tanács két rendeletével való összhangot, valamint azok végrehajtásához és átültetéséhez szükséges törvényi szintű jogalkotási feladatokat. A módosítás tartalmazza továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény aktuális módosításait. 2025. január 22-én megjelent az Európai Parlament és a Tanács csomagolásokra vonatkozó új rendeleti szabályozása, az úgynevezett PPWR-rendelet. A rendelet a körforgásos gazdaságra való átállást és a csomagolások környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkenését szolgálja a csomagolással és a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolásán keresztül. A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az összhang biztosítása érdekében a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény korrigálása is szükségessé vált. A tervezett módosítások jogharmonizációs feladatot valósítanak meg, amelyek technikai jellegűnek minősülnek. Ezenfelül 2024. április 30-án megjelent az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a hulladékszállításra vonatkozó új rendeleti szabályozás, amely 2026. május 21-étől felváltja a korábbi rendeletet.

A törvényjavaslat egyik feladata a rendelettel való összhang megteremtése. A hulladékszállítás uniós információs szakrendszeréhez történő hazai csatlakozás jogszabályi hátterét, adatkezelési felhatalmazásait a hulladékról szóló törvény biztosítja, a módosítás ezért előfeltétele a kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet módosításának és a rendszer nemzeti bevezetésének. A hulladékról szóló törvény további módosításai részben a hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódó gyakorlati tapasztalatokon alapuló módosítások. Ezenfelül az alkalmi hulladékszállításra vonatkozó szabályozás pontosításának a célja, hogy akkor tegye lehetővé a gazdálkodó szervezetek számára a tevékenységük során képződött, elkülönítetten gyűjtött, saját hulladék hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel nélküli szállítását, ha a saját szállítás a környezetvédelmi előírások betartása mellett előnyösebb, gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé az elszállíttatáshoz képest.

A savak és lúgok hasznosítási célú semlegesítésére vonatkozó szabályozás egyszerűsítése szintén a magyar kkv-k és vállalkozások számára jelent könnyebbséget, a hulladék termelője ugyanis a hulladékká vált savak és lúgok semlegesítését a továbbiakban nyilvántartásba vétel alapján maga is elvégezheti, amennyiben erre fennállnak az ehhez szükséges feltételek. A tevékenységet természetesen a környezet veszélyeztetése nélkül, a vonatkozó környezetbiztonsági előírások betartásával kell végezni.

A törvényjavaslat a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek számára szintén kedvező módosítást tartalmaz az elhagyott hulladék felszámolásával összefüggésben. Ha önkéntesen nem teljesítik az illegális hulladék felszámolását azok, akik elhelyezték a hulladékot egy adott ingatlanon, akkor az ingatlan tulajdonosának kell viselnie ezt a költséget. A törvénymódosítás alapján a továbbiakban ez alól mentesülhetnek azok a közszolgáltatók, akiknek a területén elhelyezték a hulladékot, és csakis akkor, ha a kötelezettség teljesítése alapfeladatuk ellátását veszélyeztetné.

Tisztelt Ház! A módosítások tehát összességében egyszerre szolgálják az uniós kötelezettségek teljesítését, a magyar vállalkozások érdekeit és a fenntartható hulladékgazdálkodás erősítését. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy szakmai javaslataikkal, majd pedig szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)