Komjáthi Imre (MSZP)
2025-11-18 · 176. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 11:18Szöveg9 296 karakter · 17 bekezdés · JSON
KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja. Egyrészről pozitív a kormány azon intézkedése, hogy a hazai jogrendbe átülteti az EU-s irányelvet, másrészről azonban külön kérdéseket vet fel, hogy ezt a fontos egészségügyi kockázatot csökkentő intézkedést miért húzta el az utolsó pillanatig. Ugyanis a munkavédelmi hatóság a 2024 első félévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentésében többek között az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységgel kapcsolatban az alábbiak szerepelnek.
Becslések szerint a rosszindulatú daganatos megbetegedések tekinthetők a foglalkozással összefüggő halálesetek elsődleges okának az Európai Unióban, ezért a munkahelyi rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabálytalanságok feltárása és a megszüntetésük érdekében hozott hatósági intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak a megelőzésben. A klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10-50 év telik el, ezért a munkáltató és a munkavállaló is hajlamos alulbecsülni az ilyen anyagokkal végzett tevékenység veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát. A rákkeltő tevékenységet végző munkavállalókról vezetendő expozíciós nyilvántartás vezetésének pedig az esetlegesen később bekövetkező daganatos megbetegedések rekonstruálásában lehet kulcsfontosságú szerepe. Szerepel még a jelentésben, hogy a munkavállalók súlyos veszélyeztetése áll fenn azbeszttartalmú termék bontása, hegesztési tevékenység, valamint ipari ragasztók felhasználása során is. Ezekben az esetekben is elsősorban a szükséges egyéni védőeszközök hiánya, illetve a munkavégzés higiénés feltételei biztosításának elmaradása eredményezhet súlyos jogsértést.
A törvénymódosítás kapcsán további kérdést vet fel, hogy míg a hatályos törvényszöveg a munkavédelem részletes szabályainak meghatározása kapcsán explicite említi a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, addig a törvénymódosítás törli ezt a kifejezést, és csupán annyit ír az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása kapcsán, hogy azt a feladatkörében érintett miniszteri rendelet határozza meg. A módosítást követően tisztázni érdemes, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kizárólagos irányítása megszűnik‑e e területen, vagy sem, illetve a társminisztereknek milyen új feladat- és hatásköri illetékessége keletkezik. Mindezek mellett, még egyszer hangsúlyozom, a Magyar Szocialista Párt frakciója elfogadásra javasolja ezt a törvényt.
De nem csak ez ügyben szeretnék szólni, van itt egészen más is emellett, ami rendkívül fontos, hogy szót ejtsünk róla. Van egy figyelmen kívül hagyott uniós direktíva, amely elvárná, hogy minden tagállam dolgozza ki a méltányos minimálbér cselekvési tervét, amely a mediánbér 60 százalékához igazodik. A magyar kormány azonban nem készített ilyen tervet, nem emelte a béreket a valós megélhetés szintjére, és ezzel megszegte a saját ígéretét is. Emelgetik a saját fizetésüket, töltögetik a száz leggazdagabb tolvaj toplistáját, csak a melósra nem gondolnak.
Az MSZP „Méltányos munkahely” programja viszont konkrét és azonnali választ ad erre a helyzetre azzal, hogy a minimálbér szja-mentessé válna, ami jelentős emelkedést hozna a nettó keresetekben. A különbség 43 620 forint havonta, vagyis ennyivel több maradna a minimálbéreseknél. Ez az intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget adna a legkisebb keresetűeknek, és üzenete is egyértelmű: a munkát nem terhelni, hanem megbecsülni kell.
Mindig, amikor kiállok ide, és jön a miniszterelnök, akkor elkezdi magyarázni, hogy mennyire fontos a kormánynak a melós, aztán nyitott a javaslatokra, és utána pedig az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési és Gazdasági Bizottságában bátran leszavazzák a javaslatainkat, és nem kerülhet vitára a parlament elé. A már említett adómentes minimálbér mellett olyan javaslatainkról lett volna szó, mint például a hosszabb álláskeresési támogatás. Elutasították a magyar dolgozók védelmét és az álláskeresőknek szánt új lehetőséget is. Azt még meg is értem, hogy mondjuk a dolgozói nyereségrészesedést ellenezték, mert ez egy igazi tőről metszett balos program, amely a politika emberi hangján szól, azt jelentené, hogy a nagyvállalatoknál 250 fő felett a nyereség legalább 25 százalékát kötelezően szétosztanák a munkavállalók között. Ez nem fér bele sem a Fidesz, sem a TISZA neoliberális gazdaságpolitikájába. Oké, de a többi javaslattal mi a gond?
Mi a baj a biztonságos munkahelyek igényével? A gödi gyár évek óta megszegi a vonatkozó környezetvédelmi szabályokat, veszélyezteti a dolgozót, a helyben élőt, a környezetet. Hosszú tiltakozásba került, iszonyú jogi útvesztőkben kellett bolyongani, míg végül visszavonták a gyár engedélyét. Én mindig elmondom, hogy gyári munkás vagyok, tehát az ipar ellen nem beszélek, de amit nem raknának fel egy hegyvidéki villanegyedbe, a gyerek drága magánóvodája mellé, azt ne ültessék a gödiek nyakába se, és tessenek jobban vigyázni a dolgozókra!
Göd erre is a legrosszabb példa. 2022-ben egy magyar villanyszerelő áramütést szenvedett egy magasfeszültségű berendezés karbantartása közben. A férfi életre szóló sérüléseket szerzett. 2025 júliusában vádat emeltek egy dél-koreai művezető ellen foglalkozása körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Itt újfent szeretném megemlíteni, amit a Vállalkozásfejlesztési Bizottságban is elmondtam, tűrhetetlen az, amikor egy dél-koreai vezető, egy gyárigazgató azt mondja, hogy a gyárkapun belül már Korea van. Nem! Ott is Magyarország van, és a magyar törvényeket kell betartani.
Iváncsán az SK On akkumulátorgyár építésén több halálos és súlyos baleset történt: munkások lezuhantak, másokat gépek szorítottak agyon, több mérgezésgyanús rosszullét is történt. A hatóság több tíz millió forint bírságot szabott ki ugyan, de nincs nyilvános büntetőítélet. Szigetszentmiklós, a SungEel Hitech Hungary Kft. akkumulátorfeldolgozójában egy darálógép felrobbant, két dolgozó életét vesztette, többen megsérültek. A hatóság 10 millió forintos munkavédelmi bírságot szabott ki, vádemelésről nincs nyilvános adat. De ott van Zalaegerszeg, ott van Debrecen, és hosszan sorolhatnám.
(18.10)
Van az MSZP „Méltányos munkahely” programjának öt olyan lényeges pontja, amely megoldást jelentene ezekre a problémákra, és mint az ökölbe szorított öt ujj együtt, ellenállhatatlan erővel védené a magyar melóst. Melyek ezek? Adómentes minimálbér, amellyel több mint 40 ezer forinttal több maradna a dolgozó zsebében; álláskeresési járadék három hónapról kilenc hónapra emelése, mert több mint fél év, mire valaki melót talál; nyereségrészesedést a nyereséget megtermelő dolgozóknak; biztonságos munkahely, ahol a dolgozó életének és egészségének is van értéke, nem csak beszélő szerszámként tekintenek rájuk; az egészségüket vagy életüket elveszítő dolgozókkal szemben a cégvezetőknek, a felelősöknek büntetőjogi felelőssége kell hogy legyen. Nem értem, hogy a kormánypárti képviselőknek vagy a kormánynak mi baja van ezekkel, ez miért nem jó.
Majd felállnak megint, és elmondják, hogy milyen nyitottak, majd aztán szépen lekeverik ezt az egészet. De hát ez nem pártpolitika, ez nem kampány ‑ ez az élet. Ez a kormányzás lenne, amire sokszor önök nagyon büszkék. Miért elképzelhetetlen, hogy normálisan ellenőrizzék a magyar munkahelyek, a magyar dolgozók biztonságát? 2010-ig 1047 munkavédelmi és munkaügyi ellenőr volt, most a saját bevallásuk szerint 300, miközben büszkék arra, hogy teljes foglalkoztatás van, ami egyébként jó.
Tehát mindent meg kell tenni, hogy a kollégák a lehető legbiztonságosabb körülmények között dolgozzanak, de sajnos mindig lesz baj, sem az ember, sem a gép nem örök. Az viszont rólunk mond el sokat, hogy mit kezdünk azzal, aki bajba került, kárt szenvedett.
Mi itt a feladat? Elsőként az, hogy a kártérítési járadék emelését a munkáltató a jogszabályban előírt módon és határidőben hajtsa végre; hogy a jogos járadékemelés kifizetéséhez eleve ne legyen szükség hosszan elhúzódó bírósági eljárásra; hogy törvényhozási vagy felügyeleti eszközökkel megszűnjön az a gyakorlat, amely évekig tartó késedelemmel juttatja hozzá az érintetteket a megítélt összeghez, mint az oroszlányi bányászok esetében. Engem ez érdekel, és nem a tőkések sokadik milliárdja. Mi egy igazságosabb világot szeretnénk, ahol kevesebb szegény és kevesebb gazdag van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy konszenzusunk arról, hogy a magyar jövő egyik legfontosabb pillére a magyar ipar. Van egy közös értékelésünk is arról, hogy ez az ipar most nehéz helyzetben van. Nem nyitok vitát arról, hogy Nagy Márton vagy a Brüsszel nevű város, esetleg a szankciók vagy a korrupció miatt lapult le a növekedés. Engem azok az emberek, egykori kollégáim érdekelnek, akik ezt a pillért naponta támasztják a hátukkal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Képzeljenek el egy napot bármilyen gyárban, ahol akkora a részvétel, mint nálunk egy átlagos vitán. Képzeljék el, hogy állna a gazdaság! Nem érzik, hogy ideje visszaadnunk valamit azoknak, akik miatt még működik az ország?
De akkor mondok olyat, amire önök is figyelnek. Nekem apám egyszer azt mondta, hogy ezt az országot munkásruhában építették újjá, és most öltönyben rabolják szét. Cáfoljanak rá! Köszönöm, hogy meghallgattak.
HivatkozásJSON
karzat: Komjáthi Imre — 2025-11-18, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/176-148.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-176-148,
title = {Komjáthi Imre — 2025-11-18, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/176-148.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}