Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény szerint Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. Ennek keretében Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése céljából biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat az Európai Unió új, modernizált költségvetési keretrendszeréhez való csatlakozásunk egyik fontos lépéseként tovább erősíti Magyarországon a felelős, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás rendszerét. A kapcsolódó uniós szabályozás hatálybalépése óta szerzett tapasztalatokra épülően az irányelvnek a tagállamok költségvetési keretrendszereit meghatározó szabályokra és eljárásokra vonatkozó követelményeit módosítani kell az Európai Tanács irányelvében foglalt, a központi költségvetés előkészítésére és végrehajtására vonatkozó követelmények tekintetében, annak a hazai jogrendszerbe való átültetésével.

Tisztelt Ház! Az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb gazdasági válságok, a pandémiát követő elhúzódó helyreállítási időszak és a háború okán az energiapiacon bekövetkező kihívások egyaránt ráirányították Európa figyelmét arra, hogy a tagállamoknak új alapokra kell helyezni költségvetési keretrendszerüket. A törvényjavaslathoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok alapján módosított irányelv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a költségvetés tervezésekor ne csak a pénzügyi stabilitást, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot, a társadalmi egyensúlyt és a környezeti hatásokat mindinkább figyelembe vegyék.

E három gondolat mentén haladva a most benyújtott törvényjavaslat célja az, hogy a magyar jogrendszerben olyan módosításokat hajtsunk végre, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének biztosítása mellett erősítik a költségvetés tervezésének átláthatóságát és szakmai megalapozottságát is, előmozdítják a gazdasági és környezeti fenntarthatóságot.

A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések elfogadásával Magyarország megerősíti elköteleződését az átlátható és felelős gazdálkodás nemzetközi elvárásaival kapcsolatban, miközben alkalmazkodik a XXI. század legfontosabb, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem jelentette közösségi elvárásokhoz is. A törvényjavaslatban szereplő módosítások közül elsőként a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, valamint azzal összefüggésben az államháztartásról szóló törvény módosítására irányuló javaslatokat emelem ki, amelyek a költségvetési tervezés minőségének javítására, a független ellenőrzés megerősítésére, valamint a környezeti és hosszú távú fenntarthatósági szempontok beépítésére irányulnak a költségvetés elfogadására vonatkozó eljárásban.

A javaslat megerősíti a Költségvetési Tanács jelenlegi, független garanciális szerepét a központi költségvetéssel kapcsolatos eljárásban azzal, hogy az uniós irányelvben foglaltak harmonizációjával e szerv jelenlegi hatáskörei bővülnek. Az új szabályozás értelmében a Költségvetési Tanács nemcsak előzetesen véleményezné, hanem utólag is értékelné a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket. Ezzel a jövőben tovább erősödnek a központi költségvetés pénzügyi és objektív szakmai alapjai is.

A törvényjavaslatban foglaltak alapján a Költségvetési Tanácsnak lehetősége lesz arra, hogy az előrejelzések utólagos értékelése által megállapításokat tegyen, azokat nyilvánosan közzétegye, a kormány pedig ezeket megfontolja. Ezen átláthatósággal, a nyilvánosság erejével és a szakmai kontrollal jelen törvényjavaslat együttesen szolgálja azt, hogy Magyarország központi költségvetése továbbra is hiteles, megalapozott, gazdálkodása pedig felelős legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A központi költségvetés nemcsak számokról és egyenlegekről, hanem a jövő generáció életfeltételeinek megteremtéséről, az azokhoz szükséges források biztosításáról is szól. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a központi költségvetés tervezése során a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti és éghajlati változásokkal összefüggő kötelezettségek is.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat ezzel összefüggésben előírja, hogy a kormánynak a költségvetés indokolásában külön be kell mutatnia az adóbevételek és közvetett támogatások hatását, valamint a feltételes kötelezettségvállalások, vagyis az állami kezességek, garanciák és viszontgaranciák állományát, különösen azokat, amelyek a természeti katasztrófák vagy az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez kapcsolódnak.

Emellett fontosnak tartom hangsúlyozni azt is, hogy a klímaváltozás okozta gazdasági kockázatok ma már nagyon is valósak: a szélsőséges időjárás, a mezőgazdasági károk, az energiaellátás bizonytalansága mind hatással vannak az állami kiadásokra is.

(17.30)

Ezért a törvényjavaslat célja, hogy ezek a hatások ne utólag, hanem már a tervezés szintjén megjelenjenek a költségvetésben.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tartalmaz továbbá technikai, szövegpontosító módosítást is, melynek célja a jogalkalmazás elősegítése a decentralizált önkormányzati számlavezetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során.

2025. október 1-jétől bevezetésre került a részleges kincstári számlavezetés a megyei jogú városok, a főváros, a kerületek és költségvetési szerveik számára, mely keretében az érintett önkormányzatok átmenetileg szabad forrásait a korábbi kereskedelmi banki számlákról a kincstári egységes számlára kell befizessék. A befizetendő összeget a Kincstár határozatban közli az önkormányzattal. A törvénymódosítással pontosításra kerül a határozathozatal dátuma. A Kincstár határozatban 2025. július 31-éig megállapította, ezt követően a tárgyévet megelőző év október 15-éig minden évben megállapítja a beutalással érintett önkormányzat és a költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összege 5 százalékát forintban. Az október 1-jén bevezetett intézkedéssel csökkenthető mind az államadósság, mind az államháztartás finanszírozási költsége. Látni kell, hogy az önkormányzatok az államháztartás részét képezik, közfeladatot látnak el, az önkormányzatok pénze, vagyona közpénz, bevételei államháztartási bevételek, kiadásai államháztartási kiadások, így közpénz kerül a kincstári egységes számlára.

A javaslat alapján törvényi szintre kerül az a veszélyhelyzeti kormányrendeletbe foglalt szabály, mely szerint az önkormányzatok ‑ a kormány előzetes hozzájárulásával ‑ meghatározott feltételek mellett működési célú, hosszabb futamidejű adósságot keletkeztethető ügyleteket köthetnek az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal fennálló tartozásaik rendezésére. A rendelkezést természetesen a hatálybalépést megelőzően keletkezett, a hatálybalépéskor már fennálló tartozások kiegyenlítéséhez szükséges adósságot keletkeztető ügyletek megkötése során is alkalmazni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmondottak alapján önök is látják, hogy a jelen törvényjavaslattal az uniós irányelvbe foglaltak hazai jogrendszerbe való átültetése alapvetően három célt szolgál. Egyrészt megerősíti a költségvetési folyamat szakmai megalapozottságát azáltal, hogy független, utólagos értékelést kapcsol a makrogazdasági előrejelzésekhez. Másrészt beépíti a fenntarthatóság és az éghajlatvédelem szempontjait a költségvetés tervezésébe, ezzel is segítve, hogy a gazdaságpolitika a jövő generációk érdekeit is szem előtt tartva működhessen. Harmadrészt pedig jelen törvényjavaslat tovább erősíti a transzparenciát, az elszámoltathatóságot is, ami a pénzügyi stabilitás alapja. A törvényjavaslat tehát az uniós irányelvnek a hazai jogrendszerbe való átültetése mellett kifejezi a felelős magyar gazdaságpolitika iránti elkötelezettséget is azáltal, hogy az abban megfogalmazott rendelkezések alapján Magyarország központi költségvetése átláthatóbb, szakmailag megalapozottabb és a jövő kihívásaira is felkészültebb lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a T/13058. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)