Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg is zajlik a KOP 30, vagyis az ENSZ aktuális klímacsúcsa. Pont tíz évvel vagyunk a párizsi klímaegyezmény után, és sajnos már tudjuk, hogy az akkor elhatározott, kijelölt 1,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést nem sikerült a világnak tartani. A brazíliai Belém városában nemcsak a világ vezetői tanácskoznak, de az Amazonas-menti őslakosok, a helyi közösségek is nagy tömegben vannak jelen, és felszólalnak azért, hogy határozott intézkedések történjenek az esőerdők védelmében és a klímaváltozás megfékezéséért.

Az Unió hosszas tárgyalást követően, az utolsó pillanatban megtette vállalását: a tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg. Magyarország pedig még ezt az egyébként felpuhított megállapodást sem támogatta, és érdekes módon nem is hallunk semmit arról, hogy hazánk bármilyen küldöttséggel részt venne a világ vezetőivel együtt ezen a tanácskozáson. Lantos energiaügyi miniszter napelemeket ad át, Raisz Anikó környezetvédelmi államtitkár a Facebook-oldala szerint otthon teázik, illetve a fideszes egyéni képviselőknek kampányol szerte az országban. Egy szó nincs a kormány részéről a KOP-ról, de látva a környezetvédelem hazai helyzetét, ezen sajnos nem lepődünk meg.

Tudjuk azt, hogy idén az Alkotmánybíróság elkaszálta az önök által létrehozott 2020-as klímatörvény egy részét, mivel az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elvét. A kormányt kötelezte az Alkotmánybíróság ennek a kijavítására, de eddig abszolút nincsen jele annak, hogy önök benyújtanák ezt a javított javaslatot. Azt gondolom, az is világos, hogy nekünk itt, Magyarországon az alkalmazkodásra kell majd helyezni a hangsúlyt.

Múlt héten kedden a Fenntartható Fejlődés Bizottságában az agrárminisztertől az aktuális meghallgatásán számos, valóságalapot nélkülöző, meglehetősen marketingszöveg-jellegű állítást hallhattam. Ugyanis tudjuk azt, hogy határozott lépéseket kéne végre tenni az aszály ellen, Magyarország fele körülbelül elsivatagosodik, és a helyes vízgazdálkodás irányába kellene továbbmenni, ami a tájhasználatváltást és az árvizek és belvizek megtartását jelenti. Ebben óriási az elmaradás, ugyanakkor az agrárminiszter szerint az a kérdés, hogy az élő növényekkel és állatokkal benépesült patakokat a nyár közepén kotorjuk‑e, vagy sem. Véleményem szerint ez semmilyen szinten nem jelenthet megoldást a talajban történő vízmegtartás helyett.

Aztán tudjuk azt, hogy meg kell őrizni a természetes ökoszisztémákat, különösen az erdőket, és hogy nem fenntartható az a gyakorlat, hogy ma Magyarország erdőterületének több mint 90 százalékán zajlik gazdasági célú fakitermelés, még a védett erdőkben is. Erre az agrárminiszter válasza az volt, hogy szerinte a tarvágás az inváziós fajokat érinti. Úgy tűnik, hogy a magyar társadalom ezt nem hiszi el, hiszen a Greenpeace Magyarország által rendelt friss közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyarok 75 százaléka nem tartja elfogadhatónak a természetvédelmi területeken végzett gazdasági célú fakitermelést, 63 százaléka szerint a magyar kormány nem tesz eleget erdeink védelmének, valamint 71 százaléka nem ért egyet a kivágott fák felhasználásával az erőművekben. Tehát a magyar társadalomnak lesújtó a véleménye arról, hogy önök, a Fidesz-kormány hogyan kezeli a magyar erdőket.

De a keddi meghallgatáson az egyik személyes kedvencem talán az volt, hogy a miniszter úr szerint jó, hogy nincs környezetvédelmi minisztérium, mert akkor nem kell a szakembereknek üvegkalitkában ülni, hanem kint bakancsban tapossák a talajt, és figyelhetik az ágon ülő madarakat. Csak az a nagy kár, kedves képviselőtársaim, hogy a nemzeti parkok állami támogatása gyakorlatilag öt éve ugyanannyi nominálisan, ami az infláció miatt azt jelenti, hogy egyharmadával csökkent. Tehát gyakorlatilag az elmúlt öt évben több mint egy teljes évnyi nemzeti parki támogatás veszett el, önök ennyivel kevesebb pénzt adnak a természetvédelemnek.

(13.20)

Éves szinten 13 milliárd forint körül van a nemzeti parkok támogatása, és mai hír, hogy a gödi Samsung-akkugyár, amelynek nincs is hatályos környezetvédelmi engedélye, újabb 133 milliárdot, tehát tízszer annyit kap a magyar államtól, mint amennyi a nemzeti parkok teljes éves finanszírozása.

Pedig az a helyzet, hogy már vezető gazdasági elemzők is kimondták, hogy a versenyképesség nem értelmezhető akkor, ha nem lépünk fel a klímaválsággal és a környezeti válsággal szemben. Az Unióban az elmúlt években éves szinten 5 milliárd euróba került csak az extrém árvizek következményeinek a kezelése. Tehát konkrétan, ha nem cselekszünk, márpedig önök nem cselekednek, az még inkább visszaveti a gazdasági fejlődést. Egy gazdasági jelentés szerint globális szinten 2070-re 50 százalékkal csökkenhet a GDP, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. Úgyhogy önökön a sor, várjuk a lépéseket, képviselőtársaim.