Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Balatonnál már megszoktuk, hogy egymást érik a természetromboló, az emberek parti hozzáférését szűkítő NER-es fejlesztések, jachtkikötő-építések, lakóparkprojektek, nádasirtások. Úgy látszik, hogy sajnos a Dunakanyar, ami az ország egyik legszebb, különleges ökológiai és kulturális arculatú és eddig többé-kevésbé megóvott régiója, most szintén a Balaton útján indult el. „Turisztikai fejlesztések” címszó alatt magánérdeket szolgáló projektek kezdődnek az ismert kotta szerint: fideszes polgármesterek és üzletemberek bábáskodásával, a helyi lakosság megkérdezése nélkül és tiltakozása ellenére.

A kisoroszi szigetcsúcs az ország egyik legszebb természeti képződménye, sajnos már meg is kapta a maga motorcsónakstégjét. Idézek egy internetes kommentet: a lakosság nem túl hálás érte, hogy természetvédelmi területen, a Dunakanyar egyik néhai legszebb helyén, a hódvárak közvetlen közelében, luxusterepjárókkal letarolt úton megközelíthető monstrumot kaptunk oda, ahol eddig gyermekek pancsoltak, vízitúrázók eveztek, családok piknikeztek, és néhányan horgásztak. Most a jachttulajdonos kihajthat a magánúszóművéhez, kinyitja a kulcsával a zárt kaput, és zajjal-bűzzel megjárathatja a státuszszimbólumát ‑ itt volt az idézet vége.

De nem csak a szigetcsúcsra jut a jóból. Nagymaroson a Viking társaság óriás szállodahajóinak építenének kikötőt és buszparkolót. Zebegény és Szob határára egy luxusapartmanokból álló úszóházat terveznek. Verőcén a római kori erődöt akarják tömegturisztikai csomóponttá alakítani, de eddig csak a félbehagyott kilátótorzó, a vízpartot elcsúfító zsiráfketrec készült el. Verőcére ezen kívül még kétszintes, 700 négyzetméteres kerékpáros látogatóközpontot építenének, 100 férőhelyes autóparkolóval ‑ egy kerékpáros látogatóközponthoz! ‑, és maga a Börzsöny sem menekül: az innovációs klaszter vezetője igyekszik elhitetni velünk, hogy az ő fejlesztéseik majd zöldítik még az erdőket is. Pedig először, azt hiszem, azt a kérdést kéne feltenni, hogy hogyan is gondolkozunk a turizmusról az ökológiai katasztrófa és a tragikusan fogyatkozó élhető lakóhelyek idején. Szerintem visszafogottsággal, figyelemmel a védett természeti és kulturális értékeinkre, és védve a hosszú távú társadalmi érdekeket a rövid távú pénzügyi szempontokkal szemben.

Úgy tűnik, hogy a Dunakanyar helyi lakossága is hasonlóan vélekedik, ugyanis a Dunakanyar védelmében a helyiek petíciót indítottak, amiben kiemelt tájvédelmet, átláthatóságot, az úszóművek, a kikötők és a vízi építmények kötelező környezeti hatásvizsgálatát és a fakivágások leállítását követelik.

Kérdezem tehát, hogy hajlandóak‑e a Dunakanyar turisztikai fejlesztését a helyi lakossággal egyetértésben folytatni, és megálljt parancsolni a magánérdekű természetromboló fejlesztéseknek. (Taps az MSZP és a függetlenek padsoraiból.)