Dr. Komáromi Zoltán (DK)

DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Mi történik Zuglóban? Mi történik Újpalotán? Mi történik Erzsébetvárosban? De azt hiszem, hogy ide behelyettesíthetjük Budapest nagyon-nagyon sok lakóövezetét. A droghelyzetről szeretnék beszélni.

Az elmúlt hetekben, napokban a hazai könnyűzenei élet sztárjaival vagy egy V. kerületi szórakozóhelyen történt razziával kapcsolatban ismét reflektorfénybe került a drog, bár igaz az is, hogy a sok-sok hír között megtalálhatók az igazi bűnözők leleplezéséről szóló híradások, mint például az a kábítószeralapanyag-lefoglalás, amellyel állítólag 600 milliárd forint értékű drog előállítását akadályozták meg a hatóságok.

Ugyanakkor én most nem ezekről a nagy fogásokról szeretnék szólni, hanem arról, hogy Budapest lakóövezeteiben, közterületein, lépcsőházaiban mit jelent az ott lakóknak, az ott élő állampolgároknak egy-egy helyi drogdíler megjelenése, működése. Persze ebben nincs akkora hírérték, mint a sztárvilág vegzálásában, de a lakosság szubjektív és objektív közbiztonsággal kapcsolatos érzetének mindenféleképpen ‑ idézőjelben ‑ jobbat tesz, mint egy bulvárhír vagy egy nemzetközi szintű eset.

Képzeljük el, hogy egy-egy lakóövezetben, egy-egy lépcsőházban vagy éppen kapualj alatt pitiáner drogterjesztő, úgynevezett kishal ver tanyát. Ez alapvetően rajzolja át az ott élők életét és biztonságérzetét, hiszen ahol eddig nyugodtan lehetett éjjel-nappal közlekedni, egyik napról a másikra gyanús, bódult, kötekedő alakok jelennek meg. Ilyen helyeken jóérzésű ember a téli korai sötétedés után nem engedi a feleségét, a gyerekeit az utcára, még a boltba sem. Hogy lehet így élni? A bosszantó az, hogy mindenki tudja, hogy hol, mindenki látja, hogy kik, mindenki tudja, hogy mit árulnak, adnak-vesznek, mégsem történik hosszú hónapok óta semmi.

Ilyen a helyzet Pesterzsébettől belvárosi kerületeken keresztül a nagyobb forgalmi csomópontokon át számtalan helyen. Ezek közül a VII. kerület is ilyen. Nem az úgynevezett bulinegyedről van szó, nem Belső-Erzsébetvárosról beszélek, hanem Középső- és Külső-Erzsébetváros egyes utcáiról. Az ott lakók joggal érzik úgy, hogy a kerületrész közbiztonsága az elmúlt néhány évben romlott. Ennek oka elsősorban az, hogy egyre több itt a kábítószer-terjesztő és -használó, akik sokszor erőszakosan lépnek fel a lakókkal szemben.

Ez volt a fő témája annak a lakossági fórumnak, amelyet a körzet önkormányzati képviselői hívtak össze, és amelyen ott volt Erzsébetváros rendőrkapitánya és Erzsébetváros Rendészeti Igazgatóságának vezetője. Arra nehéz választ találni, hogyan alakult ki ez a helyzet, ezt a szakembereknek is fel kellene tárniuk, de most az a legfontosabb, hogy visszatérjenek a régi, biztonságos körülmények az ott élők számára. Az új rendőrkapitány elmondta, hogy ismeri a problémát, és a rendelkezésére álló eszközöket arra használja, hogy a jelenlegi állapotot felszámolja. Nemrég tölti be ezt a posztot, de a fórum résztvevői elismerték, hogy már érezhető némi javulás, de nem elegendő.

A drogellenes munkában a rendőrség számíthat az önkormányzatra, hiszen közös céljuk, hogy az erzsébetvárosiak biztonságban élhessenek a saját kerületükben. Ugyanakkor hangsúlyozom még egyszer: a probléma nemcsak Erzsébetvárost érinti, és be kell látnunk, hogy a megoldáshoz az egyes önkormányzatok lehetőségei szűkösek. Éppen ezért fontos, hogy az ezzel foglalkozó hatóságok a nagyhalak mellett az úgynevezett hétköznapi, a lakóövezetekben működő drogterjesztőkre csapjanak le, és a rendőri intézkedéseken túl elengedhetetlen, hogy megtörténjen, fokozódjon a fiatalok szakszerű tájékoztatása, felvilágosítása, akár iskolai kereteken belül és azon kívül, és ezt ne akadályozza a kormány. Köszönöm a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)