Kisgergely Kornél

KISGERGELY KORNÉL nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevezetésként néhány szót ejtenék a zárszámadásitörvény-javaslat parlamenti tárgyalásának tapasztalatairól.

Mindenekelőtt fontos kiemelnem, hogy a parlamenti bizottságok megtárgyalták a kormány által benyújtott zárszámadásitörvény-javaslatot, ahhoz egyéni képviselők nem adtak be módosító indítványt. A zárszámadásitörvény-javaslat viszont két bizottsági módosító javaslattal került módosításra.

A Költségvetési Bizottság ülésére beterjesztett indítvány jogtechnikai módosításokat tartalmaz, amely a normaszöveg egyszerűsítését, közérthetőségét segíti elő. A másik, a Törvényalkotási Bizottság ülésére benyújtott indítvány pedig a törvényjavaslat normaszövegének megváltoztatására tesz javaslatot.

A módosítás eredményeként az állami fenntartó mellett a nevelőszülői hálózatok, illetőleg gyermekotthonokat működtető egyházi és nem állami fenntartók részére is többlettámogatás kerül biztosításra. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a kormány ezeket a módosítási javaslatokat támogatja.

Tisztelt Ház! Most pedig a plenáris ülés során elhangzott ellenzéki felszólalásokra reagálnék. Elsőként, válaszolva Vajda képviselő úr felvetésére, egy apróbb kiigazítást engedjen meg, képviselő úr! Azt látom, hogy Nagy Márton az ön számára egy nagyon fontos ember és a fixációjának egyik tárgya. De felhívnám a figyelmét arra, hogy ezt a költségvetést egyébként nem ő tervezte, és nem ő hajtotta végre, ez attól függetlenül egy nagyon jó költségvetés, és nagyon jól lett végrehajtva, de azzal vigasztalnám, hogy december 1-jén találkozhat miniszter úrral. Szerényebb képességű közgazdászként én értem, hogy ez milyen nagy pillanat lesz majd az ön életében, és akkor mindezeket majd ott neki is elmondhatja.

A vita során a képviselők nagyon sötét képet festettek a tavalyi évi költségvetési folyamatokról, amit a számok egyáltalán nem támasztanak alá. A zárszámadásitörvény-javaslat több mint 4 ezer oldalból áll, melyből könnyű pár példát kiragadni, mely negatív fényben tünteti fel a törvényjavaslatot.

A költségvetési fegyelem két legfontosabb mutatója mégis az, hogy hogyan változott a költségvetés hiánya az egyik évről a másikra, valamint hogyan változott az államadósság. 2024-ben a kedvezőtlen külső gazdasági környezet, elsősorban a német gazdaság válsága és az ebből adódó, vártnál lassabb növekedés, valamint az előző évi bázishatás növelte a hiányt.

Az elhúzódó háború és az elhibázott szankciós politika, de különösen a német gazdaság alacsony teljesítménye miatt a magyar növekedés is kedvezőtlenebbül alakult, amely kihatott az adóbevételekre, különösen az áfa alakulására. Emellett a 2023. évi tervezetet meghaladó infláció magasabb kamatkiadásokat eredményezett 2024-ben is.

(18.20)

A nehézségek ellenére 2024-ben az államháztartás hiánya jelentősen csökkent. A 2023. évi 6,8 százalékhoz képest 2024-ben az eredményszemléletű hiány 5 százalék volt a GDP arányában, amely 1,8 százalékos javulást mutat.

A másik fontos mutató az államadósság alakulása, amely 2024-ben az előző évhez képest 0,3 százalékponttal magasabb értékben, a GDP 73,5 százalékában teljesült. A növekedés ugyanakkor az árfolyam változásából eredő államadósság többlete miatt keletkezett. A devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve 71,8 százalék lett volna a 2024. év végi adósságmutató, azaz csökkent volna a 2023. év végi értékhez képest.

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a baloldali kormányok 80 százalék fölé vitték az államadóssági rátát, ezzel közel vitték az országot az államcsődhöz, az ország hitelfelvételre kényszerült, ezek a hitelek azonban javarészt az IMF-től, a Világbanktól, illetve nemzetközi intézményektől felvett hitelek voltak. Jelenleg azonban a magyar államadósság jelentős részét a háztartások birtokolják állampapírok formájában.

Hölgyeim és Uraim! Pár szót szólnék az infláció alakulásáról is, melyet több ellenzéki képviselő is megemlített, mint ami jelentős teher a családok számára. A 2024. évi infláció 3,7 százalékban alakult, a bruttó átlagkeresetek ugyanakkor 13,2 százalékkal nőttek. Azt is meg kell jegyeznem, hogy ez a pozitív folyamat fennmaradt, mára már a fizetések vásárlóereje két éve folyamatosan nő. A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A 2024 első felében kötelező akciózás, illetve a korábban bevezetett online árfigyelő rendszer is csillapította az élelmiszerár emelését.

A kormány prioritásként kezelte és kezeli továbbra is a nyugdíjak reálértékének megőrzését, mely az időközben mérsékelt infláció eredményeképpen 2024-ben 2,2 százalékkal nőtt. A nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a nemzeti kormányra. A baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat visszaadtuk, sőt kitekintve azt is ismerhetik, hogy az idei évben pedig átlagosan 51 ezer forint nyugdíjkorrekciót kapnak az idősek. De itt nem állunk meg, 2026 januárjától bevezetjük a 14. havi nyugdíjat is. Mindezek alapján jól érzékelhető az, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy mérsékelje és kivédje az indokolatlan áremelések negatív hatását a magyar családokra és a nyugdíjasokra vonatkozóan.

Több ellenzéki képviselő kifogásként említette a különadókat, melyekkel kapcsolatban el szeretném mondani, hogy ezek az adónemek azt a célt szolgálják, hogy azok a multinacionális cégek, amelyek hatalmas profitra tesznek szert, különadó formájában nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetés terheihez. Ezeket a terheket a nagyvállalatok viselik, és azokat nem terhelik át a fogyasztókra.

Végezetül pedig a kormány családtámogatási rendszere kapcsán felvetett azon ellenzéki javaslatokra szeretnék reagálni, amelyek a családi pótlék duplázására, illetve a családi kártya bevezetésére vonatkoztak. Álláspontunk szerint nincs arra garancia, hogy az ezen javaslatokban megfogalmazott összegek valóban a gyermekek ellátására, a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra kerülnének biztosításra, hiszen a családi kártyának is kialakulhat másodlagos piaca, ezért a kormány más, hatékonyabb módon, például családi adó- és járulékkedvezményekkel segíti a családokat.

Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy a zárószavazás előtt röviden értékeljem a főbb gazdasági és költségvetési politikai folyamatokat. A magyar kormány a 2024-es költségvetést védelmi költségvetésként határozta meg, amely háborús körülmények között is biztosítja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. A költségvetés prioritásai között maradt a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése, a családtámogatási rendszer fenntartása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése.

Tényszerűen a főbb gazdaságpolitikai mutatók: a magyar GDP volumene 0,6 százalékkal bővült, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,7 millió fő volt, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 13,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Kiemelkedő volt a keresetnövekedés az oktatásban a pedagógusbér-emelések hatására. Az infláció mértéke 3,7 százalék volt, amely 2,3 százalékkal kedvezőbb lett, mint amivel 2023 tavaszán a kormány számolt. Ugyan a kormány a 2024. évre 4 százalékos GDP-növekedést tervezett, amihez képest 3,4 százalékponttal kedvezőtlenebb lett a tényadat, ennek ellenére a magyar gazdaság növekedése az európai középmezőnyhöz tartozott.

2024-ben továbbra is a Rezsivédelmi Alap biztosította a magyar családok és vállalkozások védelmét a magas energiaárakkal szemben. Az alapból került finanszírozásra a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása is.

A háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú volt a határok és Magyarország védelmének biztosítása, így a honvédelmi kiadások 2024-ben is elérték a GDP 2 százalékát.

A tavalyi évben a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők ‑ mintegy 2,5 millió fő ‑ februárban egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesültek. 2024 januárjában 6 százalékos nyugdíjemelés történt, amely az alacsonyabban alakuló inflációt figyelembe véve reálnövekedést eredményezett.

Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt lévő 2024. évi zárszámadásitörvény-javaslatot az Állami Számvevőszék a hatályos jogszabályoknak megfelelőnek nyilvánította, kifogást, kritikát nem fogalmazott meg a törvényjavaslattal kapcsolatban. Kérjük, hogy ennek figyelembevételével a törvényjavaslatot a támogatott módosító indítványokkal együtt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)