{"cycle": 42, "id": "175-216", "date": "2025-11-17", "ulnap": 175, "seq": 216, "speaker": "Vajda Zoltán (MSZP)", "p_azon": "v073", "faction": "MSZP", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/12679 A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/12679", "duration_s": 1386, "position": null, "chars": 22460, "paragraphs": ["VAJDA ZOLTÁN, a Költségvetési Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. A Költségvetési Bizottság elnökeként feladatom tehát, hogy a zárszámadás kapcsán a kisebbségben maradt véleményekről tájékoztassam az Országgyűlést, és pont ezt fogom tenni. Elsőként, ha megengedik, az egyelőre még kisebbségi saját véleményemet osztom meg önökkel.", "A törvényjavaslattal kapcsolatos véleményem pozitív részét egyetlenegy körülményben összegezném: ez az utolsó zárszámadás ugyanis, amit Nagy Márton miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek. Egy év múlva ilyenkor már nem neki kell ezt a feladatot ellátnia, és ha mérleget vonunk a 2022 óta bemutatott teljesítményéből, ez szeretett hazánkra nézve a lehető legjobb hír.", "Ennek a javaslatnak a bizottsági vitája során nemcsak mint a bizottságunk elnöke vettem részt, hanem kicsit mint egy főiskolai oktató is, oktatóként pedig azt is értékeljük, ha legalább egy folyamatosan fejlődő tendenciát látunk, ha valaki képes a korábbi önmaga hibáiból tanulni, és nem követi el ezeket újra és újra és újra. Nagy Márton miniszter úrral azonban nincs könnyű dolgunk, miniszter úr 2022 óta minden évben megígérte a 4 százalékos növekedést, de mindig csak jövőre. Ez a repülőrajt sehogy sem akar megérkezni. Sőt, mint a miniszterelnöktől megtudtuk, a repülőrajt már tart is, vagyis a nullaszázalékos gazdasági bővülésnek örülhetnek a magyarok. Ennyit tudnak nyújtani, szó szerint egy nagy nullát, és még el is várják, hogy a családok örüljenek neki. De mégis, ha legalább valami fejlődést és javulást láttunk volna a Nagy Márton vezette tárcától, már az is értékelhető lenne.", "Éppen ezért idéznék egy-két tényt a korábbi évek zárszámadásaiból. A 2022-es költségvetés végrehajtásával kapcsolatban hatvan olyan Magyar Közlöny jelent meg, amelyben kijött egy határozat arról, hogy már megint megváltoztatták a büdzsét. Ezek közül hat még 2021-ben jött ki, vagyis mielőtt egyáltalán hatályba lépett volna a ’22-es költségvetés, már bele kellett piszkálni. A további 54 pedig év közbeni módosítás volt. Vagyis 2022-ben átlagosan 6 nap 18 óránként kellett hozzányúlni a költségvetéshez. Ezekben összesen 2693 milliárd forintot helyeztek át a büdzsé egyik helyéről a másikra, vagyis a kiadási főösszeg majdnem tizedét rendeletekkel mozgatták év közben. A pénzforgalmi deficit a tervezett 3152 milliárd forinttal szemben 4672 milliárd lett, ami 48 százalékos túllépés, és ebben még nincs benne az extra 800 milliárd, ami a GDP arányában 6,2 százaléknak volt megfeleltethető. 2021-ben még csak 1460 milliárd ment az államadósság kamataira, 2022-ben ez már 2143 milliárd forintra emelkedett. Ettől az évtől kezdve tehát a maguk kormánya miatt többet költöttek az adófizetők pénzéből a Fidesz által felvett adósság utáni kamatokra, mint a teljes közoktatásra. Erős kezdés volt ez az év a miniszter úrnak.", "De azt gondolhatnánk, hogy innen csak felfelé vezet az út. És mégis: a 2023-as költségvetési év újabb negatív sikereket tartogatott. Hiába adta elő Nagy Márton nagyon határozott stílusban, hogy milyen elszántan kitart majd a kormányzat a hiány csökkentése mellett, ezért is jelölték meg annak mértékét 2352 milliárd forintban. Hogy pontosan idézzem tőle: „Az a cél sem változott, hogy megőrizzük az ország stabilitását és tovább javítsuk az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatunk.” És mit jelent a Nagy Márton-féle fegyelmezett költségvetési politika? Azt, hogy a több mint 2300 milliárdos hiányt 4400 milliárdra sikerült felhizlalni.", "Ami azonban a magyarok millióinak sokkal jobban fájt, az egy másik hiba, amit elkövettek a 2023-as büdzsé tervezésekor, az az infláció. De nem csupán a tervezés hibájáról beszélek, mert az is megér egy misét, hogy hogyan írhatták azt le egy költségvetésitörvény-javaslatban, hogy 5,2 százalék lesz a pénzromlás üteme, miközben 17,6 lett a tényadat.", "Ami ennél sokkal komolyabb hiba, az az, hogy ennek az inflációnak az oroszlánrészét a Fidesz idézte elő. Igaz, ezt önök előre látták. Nem véletlen, hogy azóta is a maguk által generált inflációs sokkot próbálja kiheverni az ország. A kormány pedig trükkök százaival próbálja az inflációnak legalább egy részét elrejteni a lakosság elől. Nem én mondom ezt, hanem a MNB alelnöke. Szerinte az árrésstop és más önkéntes árkorlátozó intézkedések hiányában a valós piaci infláció 1,5 százalékponttal magasabb lenne, vagyis a magyar adat rögtön a második legmagasabb lett volna az egész EU-ban.", "Így alakult hát a Nagy Márton-féle költségvetés végrehajtása 2023-ban ‑ nem mondanám zajos sikernek.", "Szó szerint utolsó esélynek tűnik a 2024. évi központi költségvetés végrehajtása, hátha tanult miniszter úr a korábbi két év kudarcaiból. Már rögtön a főbb adatok láttán megállapíthatjuk, hogy még félhomályban hunyorítva sem tudunk hasonlóságot találni azzal a költségvetéssel, amit az Országgyűlés végrehajtásra megszavazott. A kiadási főösszeget 40 775 milliárd forintban állapítottuk meg, ehelyett 42 039 milliárd forint lett a tényszám. A hiányt alig több mint 2500 milliárd forintban rögzítette a Ház, ebből Nagy Mártonék majdnem 4000 milliárdot valósítottak meg, vagyis laza 1500 milliárddal szaladtak meg a kiadások.", "2024. december 31-én 66,7 százalékot jósoltak az államadósság GDP-arányos összegére, ehhez képest 73,5 százalék teljesült. Érdekesség, hogy a törvényjavaslat is elismeri, hogy nem volt képes a kormány az Alaptörvény betűjét betartani, vagyis a megelőző évhez képest nőtt hazánk adóssága. Igaz, arra fogták ‑ idézem ‑, hogy a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteknél az árfolyamváltozásból eredő államadósság-többlet miatt alakult ez így.", "Ennél a pontnál azonban engedjék meg, hogy újra aggodalmamat fejezzem ki Magyarország óriásira növekvő államadóssága és különösen a magyar családokat terhelő kamatterhek miatt. Azért is kértem szót korábban is napirend előtt, hogy felhívjam ennek a problémának a súlyára a kormány figyelmét. Nem állíthatom, hogy komolyan megfontolták volna a dolgot, pedig lenne miért aggódniuk: a magyar állam adóssága meghaladja a 65 000 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar emberre, az újszülöttől az aggastyánig, fejenként több mint 6 millió 700 ezer forint adósság jut. Vegyünk egy átlagos négyfős családot: ez azt jelenti, hogy majd’ 27 millió forint esik rájuk, plusz a kamatok. Tudják, hogy mekkora ennek az adóssághegynek a költsége, amit maguk okoztak? Csak idén 4000 milliárd forint, ami 2024-ben is meghaladta a 3600 milliárdot. Ez az adósság a legtöbb család számára láthatatlan teher, hiszen nem érzik úgy, hogy ezt a pénzt az ő érdekükben költötték volna el a Karmelitában, fizetni mégis a családoknak kell. Ekkora kamatteher azt jelenti, hogy minden egyes ember napi 1000 forintot, egy hónapban pedig 30 ezer forintot fizet csak erre. Egy négyfős család havi 120 ezer forintot fizet csak kamatokra.", "Még egyszer: olyan adósságteher ez, aminek a felvételéről nem ők döntöttek, hanem Orbán és kormánya.", "(18.00)", "Ilyen pénzügyi környezetben, ekkora adóssághegy árán mégis mire költött a kormány, mit tartott fontosnak? Hát, az biztos, hogy a 2024-es év nem bánt kesztyűs kézzel a szociális juttatásokkal, amit még a javaslat indoklásában is több ponton kifejezésre juttat. Néhány ilyen gondolat kiemelve, például ‑ idézem -: „a költségvetési törvény a GDP 4 százalékos növekedésével kalkulált, 2024 őszén a várható GDP-növekedést másfél százalékra prognosztizálta a kormányzat, így nyugdíjprémium kifizetésére 2024-ben nem került sor”, vagy „az év során a fogyasztói árindex emelkedése nem indokolt kiegészítő nyugdíjemelést az év további részében”, vagy „a gazdaság ’24. évi teljesítménye nem tette lehetővé november hónapban nyugdíjprémium és egyéb más ellátások után egyszeri juttatás kifizetését”.", "Érdemes továbbá megjegyeznünk a magát családbarátnak hívó kormány egyes családi ellátásainak teljesülését. A családi ellátások mind alulteljesültek, feltehetően az újabb negatív rekordot elérő születésszámoknak köszönhetően. A családi pótlék 307,3 milliárd forint előirányzata 99,3 százalékra, az anyasági támogatás 6,2 milliárd forint előirányzata 86,3 százalékra, a gyermekgondozást segítő ellátás 55,7 milliárd forint előirányzata 96 százalékra, a gyermeknevelési támogatás 10,2 milliárd forint előirányzata pedig 91,5 százalékra teljesült.", "Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott családi támogatások is alulteljesültek. Csecsemőgondozási díjra 160,5 milliárd forint került kifizetésre, amely az eredeti előirányzatnál 11,9 milliárd forinttal kevesebb.", "A táppénzkiadások 216,9 milliárd forintra teljesültek, amely 30,8 milliárd forinttal kevesebb az előirányzatnál. A betegségekkel kapcsolatos segélyekre ‑ egyszeri segély ‑ 0,4 milliárd forint, kártérítésre és baleseti járadékra 11,5 milliárd forint került kifizetésre.", "A gyermekgondozási és örökbefogadói díj folyósítása kiadásai 374,4 milliárd forintot tettek ki, amely az előirányzattól 18 milliárd forinttal maradt el.", "A babaváró támogatás és a lakástámogatások sor is alulteljesült. A lakástámogatások előirányzata a 2024. évben 181,7 milliárd forintban lett meghatározva. A teljesülés 167,2 milliárd forint volt, ami 8 százalékkal kevesebb az előirányzott összegnél.", "A gyermekétkeztetés finanszírozásáról néhány érdekesség is kiderült a javaslatból, nevezetesen, hogy az összesen 262,5 milliárd forint működési kiadás közel 69,3 százalékát az intézményi saját bevételek és az állami támogatások együttesen fedezték. Tehát több mint 30 százalékát a kiadásoknak valahonnan máshonnan kell előteremteniük az önkormányzatoknak, ha azt szeretnék, hogy a településükön a gyermekétkeztetés fennakadás nélkül működjön. Tudjuk nagyon jól, hogy egyes kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak eseti juttatásokkal kipótolják a hiányt, máshol viszont ezen a téren sem riad vissza a politikai érdekektől a hatalom. Ismétlem: a gyermekétkeztetés finanszírozásáról van szó.", "Végezetül: nem csupán a kiadások teljesülésére, de a bevételi oldalra is figyelmet kell szánnunk, mert a magyar gazdaság stagnáló helyzetében a mindenkori adópolitika sokat sejtet a kormányzati elképzelésekről. Sajnos 2024-ben inkább a kormányzati elképzelések totális hiányáról beszélhetünk. Nem csupán az elképzelések hiányoztak, de a tervezési előrelátás képessége is. A társasági adóból majdnem 150 milliárd forinttal kevesebb folyt be, az energiaellátók jövedelemadója 234,5 milliárd forintos, 45,7 százalékos hiányt mutatott. A jövedéki adó is a tervekhez képest 62,5 milliárd forinttal maradt el. Nem lehet másképp minősíteni, csak ködszurkálásnak azt, hogy az általános forgalmi adóból 1197,8 milliárd forinttal kevesebb került beszedésre ténylegesen, mint amivel a büdzsét tervezték.", "Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek áttekintéséből súlyos konzekvenciát vonhatunk le, nevezetesen azt, hogy a gazdasági és költségvetési tervezés továbbra sem megy sem a kormánynak, sem Nagy Márton miniszternek. Ez színtiszta tragédia, amiért a kormány felelős. Úgyhogy elég a dilettantizmusból, elég a mindig „majd jövőre” jóslatokból! A katasztrófa szélére juttatták önök a magyar gazdaságot, amit a bohózatba fordult költségvetéseik is képtelenek voltak megmenteni.", "De az bizton állítható, hogy önök a magyar gazdaságot sújtó válságot jól láthatóan képtelenek megoldani, képtelenek lefaragni a költségvetési hiányt és az államadósság kamatterheit. Képtelenek megállítani az államadósság riasztó mértékű emelkedését. Képtelenek pénzt fordítani azokra a területekre, ahol azokra égető szükség van.", "De ne aggódjanak, kevesebb, alig fél év múlva már nem is kell, mert nem a maguk feladata lesz! Kormányváltás után ugyanis a maitól teljesen eltérő gazdaságpolitikára van szükség, ahogyan korábban is már többször kifejtettem, úgy most is szeretném megerősíteni itt, az Országgyűlés előtt, hogy egy: haza kell hozni az európai uniós pénzeket, ami minden magyarra nézve közel egymillió forintot jelentene.", "Kettő: ki kell tűzni egy reális euróbevezetési céldátumot, és azt tartani is kell, mert Magyarországnak csatlakoznia kell az eurózónához.", "Három: szakítani kell azzal, hogy egyes gazdasági szereplőket hibásnak és ellenségnek tekintünk. A magyar vásárló nem hibás, ha nem költi el a pénzét, mert azt látja, hogy bizonytalan a magyar gazdaság jövőképe. Nem hibás az a kereskedő vagy gyártó sem, akit a Fidesz felvásárolni vagy az országból kiszorítani akar.", "Végül négy: azt a bohóckodást, amit a zárszámadás tényadatainak ismerete nélküli tavaszi költségvetés elfogadásával folytatnak, na, azt abba kell hagyni! Teljesen értelmetlen a gazdaság folyamatainak ismerete nélkül megtervezni a soron következő évet. Hogyan is tudnák, amikor a következő negyedévet sem találják el? Hol háborús évet várnak, hol békeévet, hol 3-6 százalékos növekedést várnak, majd recesszióval küzdenek. Ebből is elég!", "Na, de maguknak láthatólag mindez nem megy, ezért mindenkinek jobb, ha ’26 tavaszától nem maguk folytatják, és nem is fogják már önök folytatni. Én majd készséggel segítek szeretett hazánk talpra állításában.", "Ezt követően a Jobbik képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tag kisebbségi véleményét foglalnám össze önöknek. A zárszámadás sorai szomorú képet festenek a Fidesz-KDNP próbálkozásairól. Ez a dokumentum nem más, mint a kormány kudarcainak beismerése. A Jobbik ennek nem örülhet, hiszen például a családtámogatások területén minket semmiképp sem lehet ellendrukkernek nevezni. Őszintén örültünk volna, ha túlteljesülnek a tervek, ha több gyermek születik, és ezáltal enyhülhetnének a maholnap demográfiai jégkorszakba forduló népesedési tél félelmetes jövőképet festő tendenciái.", "Csakhogy a drámai népességfogyást nem sikerült megállítani, hiába szültek ezzel kapcsolatban valóban jó szándékú terveket, a szembenézés elmaradt, csak a csönd maradt. Hagyták, hogy az utolsó népes generáció, a Ratkó-unokák nemzedéke kilépjen a termékeny időszakból, hiába figyelmeztettünk. A babaváró támogatás esetén például mindössze 208 milliárd forint kiutalás történt.", "Véleményünk, mármint a Jobbik véleménye szerint a családi adókedvezményt inflációkövetővé kellett volna és kellene tenni, hiszen bevezetése óta a kormány hagyta annak értékét elinflálódni. A mostani duplázás csupán arra elegendő, hogy visszatérjünk az eredeti induló reálértékhez, pedig a költségvetés elbírt volna akár egy családipótlék-duplázást is, amelyet a Jobbik javaslata szerint családi kártya bevezetésével lehetett volna megoldani. Ha van SZÉP-kártya, miért ne létezhetne családi kártya is? Olyan, amelyre a családi pótlék duplázódott összege érkezne, és amelyet kizárólag gyermekneveléssel összefüggő cikkekre és szolgáltatásokra lehetne felhasználni. Így elkerülhető volna, hogy ennek a mintegy 300 milliárd forintos keretnek egy része egyes szülők élvezeti cikkeire fordítódjon. Ez a megoldás a családi pótlék körüli sokszor szimbolikus vitát is feloldaná.", "A gazdasági növekedés tekintetében az eredetileg beharangozott 4 százalékos cél helyett már csak másfél százalékos ígéret maradt, a valóság pedig technikai recessziót mutatott. Ez világosan látszik az áfabevételek alakulásán is: míg a kormány 8500 milliárd forint beszedésével számolt, a tényleges teljesülés csupán 7300 milliárd forint lett. Az 1200 milliárdos szakadék sokatmondó. Nem tudatos lakossági takarékoskodásról van szó, ahogy azt kormányzati oldalon szeretnék láttatni, hanem arról, hogy a magyar embereknek egyszerűen nincs elegendő elkölthető jövedelmük, nincs miből költeni. Ez gazdasági és társadalmi válságtünet.", "A Jobbik álláspontja szerint a gyermeknevelési cikkek és egyes alapvető élelmiszerek esetében indokolt lett volna az áfa csökkentése hatékony monitoring rendszerrel kiegészítve, hogy a kereskedelem ne nyelje el a kedvezményt, hanem a felszabaduló pénz valóban a családoknál maradjon, és a nemzetgazdaságot erősítse.", "Jogosak azok a kritikák is, amelyek arra mutatnak rá, hogy alacsonyabb kereset esetén a családi adókedvezmény nem érvényesíthető teljes mértékben. A dolgozó szülők gyermekei között azonban nem szabadna különbséget tenni, ezért szükséges volna egyfajta negatív adó bevezetése. Ez lehetővé tenné, hogy aki a bére után fizetett személyi jövedelemadóból nem tudná teljes egészében lehívni a kedvezményt, a különbözetet közvetlen kiutalás formájában megkapja. Hiszünk abban, hogy a legjobban megtérülő beruházás az, ha a magyar emberekbe és a családokba fektetünk.", "(18.10)", "Az államadósság kapcsán a kormány gyakran a GDP-arányos mutatókkal védekezik. Csakhogy míg 2010 körül az adósságszolgálat kamatterhei évi 950-1000 milliárd forintot tettek ki, mára ez az összeg négyszeresére, mintegy 4000 milliárd forintra duzzadt. Ez a teher végső soron a lakosság vállát nyomja. Már ennek az összegnek a feléből is hatalmas népjóléti programokat, egész ágazatokat, például a súlyos válságjeleket produkáló szociális szférát felemelő akcióterveket lehetne indítani. A Jobbik kérdése jogos: mit szándékozik kezdeni a kormány az államadósság menedzsmentjével? Ma az egy főre jutó adósságteher jóval meghaladja a 6 millió forintot. Szeretnénk hallani, milyen terv létezik arra, hogy ne egyre drágábbá váló külföldi hitelekből kelljen betömni a törlesztési lyukakat.", "Szintén komoly kérdés a forint tudatos csúszó leértékelése. Egy ilyen környezetben nem a Jobbik lesz az, amelyik a minél előbbi euróbevezetést sürgeti, hiszen egy mesterségesen „ócsított” árfolyamon átváltani a nemzetgazdasági vagyont és bebetonozni az alacsony béreket, felelőtlenség volna. Óvatosak vagyunk az euróbevezetés-fetisizmus kapcsán, hiszen Európában is látunk olyan negatív példákat, amelyek óvatosságra intenek.", "A rezsicsökkentés ügyében gyakran elhangzik kormányzati részről, hogy ezzel évente 800-900 milliárd forintot hagynak a családok zsebében, ám rendre elfelejtik hozzátenni, hogy ezzel párhuzamosan a hazai bankrendszer szereplői ennek mintegy másfélszeresét préselik ki a magyar emberekből. Sem a banki ágazati különadót, sem a tranzakciós illetéket eredetileg nem a lakosságra vetette ki a kormány, mégis tétlenül nézik, hogy a pénzintézetek akadálytalanul áthárítják annak terheit az emberekre. Tehát nem a bankok, hanem a magyar családok fizetik meg a bankadót, mintegy évi 1200 milliárd forintot. Az ilyen típusú áthárításokat szigorú szabályokkal kellene tiltani. Ha ezt az összeget vissza lehetne csatornázni a gazdaság vérkeringésébe, talán orvosolható volna az a probléma is, amely a gazdasági növekedés elmaradásában, a recesszió statisztikáiban is tetten érhető. Eddig tartott a Jobbiknak a kisebbségi véleménye.", "És végül, de biztos nem utolsósorban a DK-frakcióhoz tartozó bizottsági tagnak egy kisebbségi véleményét mondanám el az Országgyűlés Népjóléti Bizottságából. A gazdasági helyzet összességében katasztrofálisan alakult, az egész évre a költségvetésben 4 százalékosra tervezett gazdasági növekedési előirányzat nem teljesült, a gazdaság csak 0,6 százalékkal emelkedett, vagyis csaknem recesszió alakult ki. A kormány növekedésélénkítő lépései kevés eredményt hoztak, a magas kamatok miatt a vállalkozások kénytelenek voltak többet beruházni. Másrészt az elmúlt időszakban tapasztalható inflációs nyomás következtében a lakosság fogyasztása is visszazuhant. A harmadik gond az volt, hogy lényegében kifutottak a korábbi költségvetési ciklus EU-s forrásai, és ez a folyamatos csökkenés a GDP-adatokban már tükröződhetett is.", "További negatív hatással volt a mezőgazdaság katasztrofális teljesítménye. A bizonytalan gazdasági kilátások és a magas kamatkörnyezet hatására a beruházások tehát visszafogottan alakultak, ráadásul sok állami beruházás is leállt. Az év vége felé ugyanakkor némi növekedés volt tapasztalható az energetikai korszerűsítési projektek előtérbe kerülése, továbbá egyes állami finanszírozású hadiipari fejlesztések megindulása következtében. A nyugdíjra fordítandó tervezett kiadások 2024-ben mintegy 6020 milliárd forintra rúgtak, a teljesítés 6022,5 milliárd forint volt, amely az előző évhez képest körülbelül 7,8 százalékos nyugdíjkiadási növekedést jelentett. A nyugdíjrendszerben azonban összességében strukturális változások nem voltak. A Fidesz-kormány szociális érzéketlenségét mutatja, hogy ezt a rendszert az elmúlt 14 évben végig megtartották, és csak az inflációval arányosan emelték a nyugdíjakat, miközben a svájci indexálás rendszerrel több éven keresztül alkalmazható lett volna a viszonylag gyors növekedés, kiegyensúlyozott világgazdasági folyamatok, alacsony energiaárak és a többi. Túl azon, hogy a nyugdíjak emelése évek óta eleve elmarad a gazdasági növekedés ütemétől, egyre jobban szétnyílt az olló a bérek és a nyugdíjak között is, és ez a tendencia 2024-ben is folytatódott, 2008 óta változatlan, 28 500 forint volt a minimálnyugdíj mértéke.", "A családtámogatási előirányzatok ugyan valamelyest növekedtek, de ahogyan a korábbi években, 2024-et illetően is politikai színezetűek voltak a költések, és nem a rászorultságnak adtak prioritást. A családi adókedvezményeket csak a közepes és magasabb jövedelműek tudták részben vagy teljesen kihasználni, ez vonatkozott a sokgyerekesek autóvásárlási kedvezményeire is. A reformoknak, a szükséges szerkezeti átalakításoknak a nyomait sem lehetett fellelni egyik nagy elosztórendszernél sem.", "Az államháztartáson belül az oktatási tevékenységekre és a szolgáltatásokra fordított összegek ‑ 3531 milliárd forint ‑ minimálisan növekedtek, de az oktatás finanszírozása reálértéken tovább zuhant.", "A NER legfontosabb kegyeltjei 2024-ben változatlanul egyes kiemelt ágazatok képviselői, például turizmus, sport, agrárium, egyház, egészségügy. Ezekre vagy az jellemző, hogy az adott ágazatban a jelentős vállalkozások kormányközeliek, vagy még a 2022-es választások okán minősültek fontosabbnak, például az egyházak, a 25 év alattiak a bevezetett szja-mentességnek köszönhetően, az egészségügyi dolgozók azon része, aki béremelésben részesült korábban is és a többi.", "Az egészségügyre arányaiban ugyanannyit költöttek 2024-ben, mint 2023-ban: 3814 milliárd forintot, de ez továbbra is rendkívül alacsony az EU-átlaghoz képest.", "A Fidesz szociális érzéketlenségét mutatja az is, hogy a minden gyerek után ‑ így a szegény szülőknek is ‑ járó családi pótlék már 2008 óta változatlan maradt 2024-ben is.", "A zárszámadási törvény teljesen fölösleges, semmiféle jogi és szakmai relevanciája nincs, érdemi értékelés helyett csak a kormány propagandáját, a valós problémák elkendőzését segíti elő. A fentiekben kifejtett indokok miatt a DK frakciója a törvényjavaslatot nem támogatja. Ezek voltak a kisebbségi vélemények, amiket elmondhattam önöknek. Köszönöm szépen a figyelmet."]}