Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2024. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek általános vitája október 22-én lezajlott. A zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta, valamint lefolytatta a részletes vitát október 27‑e és 30-a között. Ezúton az ő véleményüket is ismertetni fogom.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44 § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Most pedig a tárgyaló bizottságok véleményeit fogom ismertetni. Ott, ahol a tárgyaló bizottság csak a házszabályi megfelelésekről rendelkezett, ezt nem fogom külön elismételni.

A Költségvetési Bizottság szerint a magyar kormány a 2024-es költségvetést védelmi költségvetésként határozta meg, amely a fennálló szomszédos háború ellenére is biztosítja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. A költségvetés prioritásai között szerepelt a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése, valamint a családtámogatási rendszer fenntartása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése. Mindannyiunk számára ismert, hogy a háború kitörésével sajnos megszakadt a Covid utáni gazdasági fellendülés időszaka Európában, így a 2024-es esztendőben mindösszesen 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az enyhébb gazdasági növekedés fő okai az igen bizonytalan külső környezet nyomán kialakult exportcsökkenés és a beruházások drasztikus visszaesése voltak. A növekedést a bruttó reálbérek 9,2 százalékos emelkedése nyomán erősödő lakossági kereslet támogatta, a háztartások fogyasztásának bővülése ugyanis 4,9 százalékos volt.

2024-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,7 millió fő volt a 15-74 éves korosztályban. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája egy év alatt 0,2 százalékponttal 75,1 százalékra nőtt, míg az aktivitási ráta 78,6 százalékra emelkedett. Ezek a mutatók uniós összevetésben is kiemelkedőnek tekinthetők. 2024 során az infláció mértéke a vártnál alacsonyabb, mindösszesen 3,7 százalékos volt, ami jelentős reálbér-növekedést eredményezett. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország ezen gazdasági eredményt annak ellenére érte el, hogy hazánk nem részesedett az EU helyreállítási forrásaiból, így Brüsszel továbbra is igen komoly versenyhátrányba hoz bennünket a többi uniós tagállammal szemben.

A tervezettnél alacsonyabb növekedés sajnos negatívan hatott az adóbevételekre, különösen az áfa alakulására. Emellett a 2023. évi tervezettet meghaladó infláció magasabb kamatkiadásokat eredményezett 2024-ben is. Mindezek következtében 2024-ben a kormány összesen 1075 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról döntött a költségvetési hiánycél tartása érdekében, amely végül 5 százalékos volt a nemzeti össztermék arányában. Reményeink szerint ezek a beruházások a későbbi években meg fognak valósulni.

Az államadósság a nemzeti össztermék 73,5 százaléka lett, amelynek elsődleges okai a lassabb gazdasági növekedés, a tervezettnél magasabb hiány és a forint évközi gyengülése volt.

A Külügyi Bizottság véleménye. A 2024-es év Magyarország számára a külgazdasági kapcsolatok erősödésének és a nemzetpolitikai célkitűzések következetes megvalósításának időszaka volt. Hazánk tovább erősítette pozícióját a nemzetközi gazdasági térben, miközben kiemelt figyelmet fordított a nemzeti érdekek érvényesítésére. A HIPA, a Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. 2024-ben a beruházásösztönzési célelőirányzat keretében 170,2 milliárd forintot kezelt, amelynek felhasználása 99,9 százalékos volt. Az év során 77 pozitív befektetői döntés született 10,3 milliárd euró értékű beruházással és 18 542 új munkahely létrehozásával, és a program történetének második legsikeresebb éve lett. A nemzeti exportvédelmi program 39 vállalatot támogatott 9,3 milliárd forinttal. Magyarország 11 kötött segélyhitelprogram keretében 17 szociális infrastruktúra-fejlesztést finanszírozott 7 országban. A KKM 67 gazdasági vegyes bizottságot koordinált, 20 gazdasági vegyes bizottsági ülést és 3 társelnöki találkozót szervezett.

A magyar űrstratégia megvalósítása 2024-ben továbbhaladt, a HUNOR magyar űrhajós programban Kapu Tibor és Cserényi Gyula kiképzése, valamint a tudományos kísérletek validálása nagyrészt lezajlott. A programhoz több egyetem és kutatóintézet is csatlakozott, összesen mintegy 15,8 milliárd forint értékben. Egyetértési megállapodás jött létre az Egyesült Arab Emírségek űrügynökségével és az izraeli Rakia Mission társasággal.

(17.40)

Összességében a 2024-es év eredményei igazolják Magyarország külgazdasági, külpolitikai és nemzetpolitikai stratégiájának hatékonyságát. A következetes érdekérvényesítés, a nemzetközi együttműködések bővítése és a stabil gazdasági alapok biztosítják, hogy Magyarország a jövőben is aktív, megbízható és meghatározó szereplő maradjon az európai globális térben.

A Fenntartható Fejlődés Bizottsága véleménye. A 2026. évi központi költségvetés, illetve a 2025. évi központi költségvetés, az energiabiztonság, a klímacélok és a fenntartható infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A cél az energiafüggetlenség, a megfizethető energiaárak biztosítása és a környezeti fenntarthatóság. Az MVM Csoport hazánk legnagyobb energetikai szereplőjeként az előző évben is központi szerepet játszott a földgázüzemű erőművek bővítésében és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításában. A nukleáris kapacitások hosszú távú fenntartásának és bővítésének részeként a Paks II. atomerőművi projekt előirányzata összesen mintegy 95 milliárd forintot tesz ki a költségvetésben. A költségvetés az energiafüggetlenséget, a zöldátállást és a térségi víz- és hulladékgazdaság infrastruktúra-fejlesztését célozza. A stratégiai beruházások biztosítják a klímavédelem és a gazdasági növekedés egyensúlyát, megerősítve ezzel a nemzeti érdeket és a fenntartható jövő alapjait.

A Gazdasági Bizottság véleménye. 2024-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,7 millió fő volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 646 635 forintot tett ki, nominálisan 13,2 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Kiemelkedő volt a keresetnövekedés az oktatásban a pedagógusbér-emelés hatására. Az infláció mértéke 3,7 százalékos volt, így az év egészét tekintve a bruttó reálkeresetek 9,2 százalékkal nőttek, jelentősen támogatva a belső kereslet élénkülését.

Kijelenthetjük, hogy a munkaerőpiac, amely kedvező foglalkoztatási mutatókkal jellemezhető, továbbra is stabil maradt. A nyugdíjas és a nyugdíjszerű ellátásban részesülő mintegy 2,5 millió főnek 2024 februárjában egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatást folyósított az állam, a 6 százalékos nyugdíjemelés pedig ‑ az alacsonyabban alakuló inflációt figyelembe véve ‑ reálnövekedést eredményezett.

A háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú volt a határok és Magyarország védelmének biztosítása, így a honvédelmi kiadások 2024-ben elérték a nemzeti össztermék 2 százalékát.

Ahogy az elején említettem, a Nemzetbiztonsági Bizottság, a Honvédelmi Bizottság, a Népjóléti Bizottság, a Kulturális Bizottság, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Igazságügyi Bizottság is véleményezte a költségvetést, ők különvéleményt nem írtak ehhez a beszámolóhoz.

A Mezőgazdasági Bizottság véleményét mondom. 2024-ben mind Magyarországon, mind az egész Európai Unióban jelentős kihívásokkal és fontos szakpolitikai változásokkal szembesült az agrárium, amelyek egyszerre érintették az éghajlatot, a támogatási rendszereket és a piac működését.

2024 elején, ha Nyugat-Európára tekintettünk, akkor láthattuk, hogy Európa-szerte fellángolt a gazdák elégedetlensége, amely példátlan méretű tüntetéshullámot indított el Brüsszeltől Párizson át egészen Varsóig. A gazdáknak elegük lett abból, hogy miközben ők tartják el Európát, egyre több az adminisztratív teher, a környezetvédelmi előírás és piaci kiszolgáltatottság nehezedik rájuk. Tiltakoztak a közös agrárpolitika túlszabályozottsága, a zöldítési kötelezettségek aránytalansága és az olcsó ukrán importáruk piacromboló hatása, valamint a növekvő termelési költségek ellen. Traktorok ezrei torlaszolták el az autópályákat és városközpontokat.

Magyarországon a kormány több támogatásról is döntött a gazdák megsegítésére: biztosították a támogatások fenntartását, növelték az öntözéshez rendelkezésre álló vízmennyiséget, bejelentettek vízmegtartási és vízgazdálkodási beruházásokat is. Az Agrárminisztérium 2024. évi tevékenységének stratégiai hátterét a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” szakpolitikai program adta, amely négy fő pillér mentén strukturálja a következő időszak teendőit. Ez a gazdasági fejlődés, a minőségi élelmiszer, a zöld jövő és a megújuló vidék volt. Ez a program alkotja a 2023-2027 közötti KAP stratégiai terv alapját, amely az uniós és hazai társfinanszírozási források részletes felhasználásának módját tartalmazza.

A növénytermesztés terméseredményei tekintetében a forró, aszályos nyári időjárás miatt visszaesés mutatkozott 2024-ben, míg az állattenyésztési ágazatok esetében többségében növekedett a termelés. A mezőgazdaság kibocsátása 15 év alatt folyó áron csaknem két és félszeresére nőtt, ami a legnagyobb növekedés az egész Európai Unióban.

Összességében elmondható, hogy a magyar agrárium jól állja a sarat, bizonyította, hogy a hazai agrártársadalom ereje és kitartása nem ismer határokat. A meghozott kormányzati intézkedések, a technológiai fejlődés és a generációváltás támogatása hozzájárult ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság nemcsak túlélt, de meg is erősödött 2024-ben.

A Nemzeti Összetartozás Bizottsága véleménye. A tavalyi évi költségvetés végrehajtásából kiolvasható, hogy a nemzetpolitikai, határon túli feladatokra fordított források felhasználása eredményes és szabályszerű volt. Nincs olyan program vagy célkitűzés, amely ne valósult volna meg. A zárszámadási törvényjavaslatnál is elmondhatjuk, hogy 11 fejezetben találunk nemzetpolitikai célokat rögzítő sorokat. A teljesség igénye nélkül: a Miniszterelnökség a tavalyi évben 14 milliárd 358 millió forint teljesítést rögzített ilyen célokra. Ebben az összegben benne találjuk a Kőrösi Csoma Sándor-programot 697,7 millió forinttal, illetve a Petőfi Sándor-programot 159,7 millió forintos kerettel.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kezeli a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, amelyek pénzügyi háttere az elmúlt esztendőkben is maradéktalanul biztosítva volt 51 milliárd 132 millió forintos kerettel. A KKM kezelte a tavalyi évben is a csángó-magyar programok támogatását, erről 3 milliárd 801 millió forintos elszámolást találhatunk ebben a törvényjavaslatban.

A Bethlen Gábor Alap nemzetpolitikai célú támogatásokra 96 milliárd 53 millió forintot fordított. A Rákóczi Szövetség 2 milliárd forintból gazdálkodhatott, folytatva a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek segítésének ügyét. 2024-ben is részt vehettek az anyaországi iskolások a Határtalanul! programban.

Összegezve: a 2024. évi költségvetés 182 milliárd 872 millió forintot irányzott elő a nemzetpolitikai feladatok végrehajtására, a teljesítés pedig 179 milliárd forintról szólt.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye. A 2024. évi költségvetés végrehajtása stabil, fegyelmezett és növekedésorientált volt. A kormány a kihívásokkal teli gazdasági környezetben is megőrizte a pénzügyi egyensúlyt, és olyan gazdaságpolitikát valósított meg, amely a békét, a biztonságot és a fejlődést szolgálta. A végrehajtás központjában a dolgozó emberek, a családok, a nyugdíjasok és a hazai vállalkozások álltak.

A kormány adópolitikája 2024-ben is kiszámítható és versenyképes maradt. A 9 százalékos társasági adó továbbra is Európa legalacsonyabb kulcsa. Ösztönözte a beruházásokat és új munkahelyeket teremtett, a kkv-szektor számára stabil, tervezhető környezetet biztosított, amelyben a vállalkozások növelhették termelésüket és exportképességüket.

(17.50)

A vállalkozásfejlesztés 2024-ben a gazdaságpolitika egyik alappillére volt. A gazdaságfejlesztési források összege meghaladta a 12 milliárd forintot uniós és hazai programok révén. A „KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0” program több száz cég számára biztosított fejlesztési lehetőséget, míg a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztését támogató program 4,7 milliárd forintos kerettel segítette a digitalizációs átállást.

A GINOP Plusz és a hozzá kapcsolódó programok, például az „Ifjúsági garancia plusz”, a munkaerő-kínálat bővítése több mint 345 milliárd forint értékben támogatták a foglalkoztatás növelését, a képzéseket és a munkaerőpiaci alkalmazkodást.

A Széchenyi-kártya-program 2024-ben is folytatódott 3,5 százalékos kamattal és kedvező feltételekkel, biztonságos finanszírozást nyújtva a hazai cégeknek. Az Exim exporthitelprogramjai és a HEPA exportfejlesztési konstrukciói több mint 65 milliárd forintos forrásból segítették a külpiacra lépő magyar vállalkozásokat.

A kormány a bürokrácia csökkentésében is eredményeket ért el. A könyvvizsgálati kötelezettség határának emelése több ezer vállalkozás számára jelentett adminisztratív könnyítést, az energiaköltségek mérséklését célzó programok pedig a termelés biztonságát erősítették.

A 2024. évi költségvetés végrehajtása bebizonyította, hogy a magyar gazdaság képes stabilan működni válságos nemzetközi környezetben is. A kormány a költségvetési fegyelem fenntartása mellett is biztosította a növekedés feltételeit, megvédte a családokat, és erősítette a hazai vállalkozásokat.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye. A részletes vita során a bizottság az alábbi véleményt fogalmazta meg. Az európai uniós támogatások kapcsán a tavalyi évben 1507,8 milliárd forint kifizetése történt meg a kedvezményezettek részére a költségvetésen keresztül, és 558,7 milliárd forint értékben a költségvetésen kívül, a közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások révén.

Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)