{"cycle": 42, "id": "174-301", "date": "2025-10-27", "ulnap": 174, "seq": 301, "speaker": "Dr. Csibi Krisztina (Fidesz)", "p_azon": "0005", "faction": "Fidesz", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 253, "position": null, "chars": 3710, "paragraphs": ["DR. CSIBI KRISZTINA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1725. október 16-án, a Simontornyán tartott tisztújító közgyűlésen a vidék birtokosai Tolna vármegye harmadik járásának felállításáról határoztak. Ezen a napon az addig meglévő két, észak-déli irányban hosszan elnyúló simontornyai és dunaföldvári járásból leválasztva jött létre a megye déli részén a völgységi járás, melyet ma Bonyhádi járásként ismerünk. Engedjék meg, hogy az esemény majdnem napra pontosan 300. évfordulója alkalmával megemlékezzek szűkebb szülőföldem nem is olyan távoli múltjáról, különös tekintettel a második világháború végéig a Völgység népességének túlnyomó többségét adó német ajkú lakosság betelepítésének ugyancsak 300 éves történetére.", "A 150 éves török uralom végén a Völgység településeinek jelentős része elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a korábbi magyar népesség fokozatosan visszatért, később Észak-Magyarországról is érkeztek betelepülők. A szerbek kisebb csoportjai már a török uralom idején idemenekültek a Balkánról. A magyar és a szerb népesség azonban nem volt elegendő a települések újranépesítéséhez, ekkor telepítették be a vidék birtokosai a németeket.", "A német telepítés Tolna vármegyében Tevelen kezdődött 1712-ben, majd az egyes falvak benépesítése évtizedeken át tartott. A magyarországi német ajkúak előbb Kovácsi, Kisdorog, Zomba, Apar és Hant községekbe érkeztek. A későbbi betelepülők különböző német tartományokból jöttek, hovatovább Kakasd, Lengyel, Závod, Nagymányok és Cikó is benépesült.", "A betelepítés során az egyazon vallásúak tömörítését fontos szempontnak tekintették, egyetlen német református falu volt, Mórágy. Az evangélikus német települések ‑ Bátaapáti, Felsőnána, Hidas, Izmény, Kalaznó, Kéty, Kismányok, Kistormás, Majos, Murga, Múcsfa, Varsád ‑ főként az 1720-as évek elején alakultak ki.", "A Völgységben két helyen maradt meg csekély számban a magyar lakosság: Györében és Váralján. Később ide is evangélikus németek érkeztek. Bonyhádra túlnyomórészt katolikus németek érkeztek Frankföldről, később a délnémet területekről, sőt, Elzász-Lotaringiából és Ausztriából is érkeztek telepesek a városba.", "Amint említettem, a török hódoltság után újratelepülő Tolna vármegyében kezdetben két járás volt, a simontornyai és a dunaföldvári, ebből választották le 1725-ben a Völgységi-patak vízgyűjtő területét lefedő völgységi járást, melynek székhelye az akkor még jelentős településnek nem számító Bonyhád lett.", "A járás egyik különlegessége tehát a német nemzetiség túlsúlya volt, a létszámuk a XIX. század derekán meghaladta az összlakosság 85 százalékát is. Ezzel függ össze a térség szakrális emlékekben való rendkívüli gazdagsága, ami ‑ párosulva a dombvidék előnyös adottságaival ‑ a Völgységet Tolna vármegye és az egész Dunántúl egyik legvonzóbb kistájává teszi.", "A völgységi járás 1725. október 16-án 23 településsel jött létre. Az évek folyamán végbemenő változások, az 1950-es járásrendezés, a járások 1983-as megszüntetése, majd 2013-as újrabevezetése után az új elnevezésű Bonyhádi járást ma 25 település, két város ‑ Bonyhád, Nagymányok ‑ és 23 község alkotja.", "Összességében elmondható, hogy a 300 éve létrejött járás minden települése túlnyomórészt német volt, a mai járás települései is német gyökerűek. Magyarországon a második világháborúig csak a Völgységben élt egy tömbben a németség, és az egész országban itt, Baranya keleti és Tolna nyugati részén található a legtöbb evangélikus német település.", "2026-ban emlékezünk meg a németek kitelepítésének 80. évfordulójáról, reményeink szerint pedig a közeljövőben a tervezett völgységi tanösvény is létrejön. A 300 éves völgységi járás szeretettel hívja és várja önöket is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket."]}