Arató Gergely (DK)
2025-10-27 · 174. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 5:32Szöveg4 692 karakter · 8 bekezdés · JSON
ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ma két miniszter tartott sajtótájékoztatót Ferihegyen, Lázár János és Nagy Márton miniszter urak, és Lázár János úgy kommentálta föl ezt a bejelentést, hogy ez egy nagy nap Budapestnek, tudniillik a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséről, a repülőtéri vasúti és repülőtéri út fejlesztéséről beszéltek.
Hát, attól tartok, hogy a budapestiek egy jelentős része számára ez nem biztos, hogy annyira jó hír. Mert miről is van szó? Elmondta Nagy Márton, hogy a Ferihegyi repülőtér bővítése azt jelenti, hogy a mostani 16 milliós, lassan 20 millió felé közeledő évi utasforgalmat 40 millióra, tehát kétszeresére akarják növelni. Na de, tisztelt képviselőtársaim, a kétszer annyi utas, ha nem is kétszer annyi, de jelentősen több repülőgépet jelent. Magyarul azt jelenti, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy a Ferihegy három terminál építésével jelentősen növeli a légi forgalmat a Ferihegyi repülőtéren, és így jelentősen növeli a Budapest fölötti légi forgalmat is.
Miért baj ez? Azért, mert az állampolgári jogok biztosának jövő nemzedékekért felelős helyettese már évek óta egy vizsgálatot folytat amiatt, hogy az éjszaka átrepülő gépek mekkora gondot okoznak a Budapesten lakóknak, elsősorban a Kelet-Pesten, a környező kerületekben és ezenkívül Kőbányán, Zuglóban, a Józsefvárosban lakók számára, és persze Budapest más részein is. Ugyanakkor a kormány nem képes hatékony intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy csökkentse ezt az éjszakai repülési zajt. Miközben vannak erre szabályok, a betartatásuk igazából nem működik, a büntetések elenyészőek, és az éjszakai berepülések száma rendszeresen meghaladja az előírtat. Hat repülés lehetne éjszaka ‑ ami nagyon sok egyébként, és ez is elfogadhatatlan ‑, de ehelyett az átlagos nyári repülésszám 15-20, és nem ritka a 30-35 gép sem egy éjszaka alatt. Itt éjszaka alatt a leginkább alváshoz szükséges órákat, tehát az éjfél és reggel 6 közötti órákat kell érteni. Ez elfogadhatatlan. Gondolják meg, hogy ez azt jelenti, hogy akár óránként 4-5 gép száll el egy ház fölött. Hogyan lehet ilyen körülmények között aludni?
Tehát amíg nem tisztázódnak a zajvédelmi kérdések, és amíg nincs egyáltalán környezetvédelmi engedélye a repülőtérnek ‑ hiszen ma nincs érvényes környezetvédelmi engedély ‑, addig felelőtlenség bővítésen gondolkozni. Egyébként az ebben az ügyben indított petíciómat már több mint ezer polgár írta alá Kelet-Pesten. Jól láthatóan ott ez egy nagyon súlyos helyi probléma.
Persze jó dolog, hogy a repülőtéri vasút épül, de azért ott is nagyon komoly kérdések merülnek fel, hiszen egyrészt koncesszióban építkeznek ‑ látjuk azt, hogy a koncesszió ennél a kormánynál nagyon jelentős többletterheket és többletkiadást jelent ‑, másik oldalról pedig az a helyzet, hogy nem tudok választ kapni a kormánytól most már évek óta arra, hogy milyen útvonalon és milyen műszaki megoldással építik ki ezt a vasútvonalat. Márpedig ez nagyon nem mindegy, hiszen nagyon jelentősen befolyásolja a kőbányaiak, a zuglóiak és persze a pestimreiek életét is az, hogy ez a vasútvonal pontosan milyen építésben, magasvasútként, esetleg időnként föld alatt, zárt pályán, vagy a jelenlegi vasúti pályán, egy új nyomvonalon vagy a régi nyomvonalon valósul meg. Az a helyzet tehát, hogy amíg nem történik egyeztetés akár a repülőtér bővítéséről, akár a vasút építéséről, addig nem szabad elkezdeni ezeket a beruházásokat.
A helyzet nem megnyugtató, mert a kormány nemzetbiztonságilag stratégiai beruházássá minősítette ezeket a beruházásokat, ami azt jelenti, hogy semmilyen egyeztetési kötelezettsége nincsen. Mi ezt nem fogjuk hagyni. Addig fogjuk nyomni a kormányt, amíg nem áll szóba a kelet-pesti önkormányzatokkal és a Kelet-Pesten élő emberekkel. Ilyen nagyságrendű beruházásokat nem lehet eldönteni anélkül, hogy az ott élőkkel konzultálnának.
Még egy ügyre szeretném felhívni a figyelmet. A kispestiek és a Kispest-szurkolók számára régóta nagyon súlyos probléma az, hogy miközben Puskás Öcsi budapesti, egyetlen magyarországi csapata a Honvéd, illetve az elődjei voltak ‑ a kispesti csapat ‑, és Kispesten nőtt fel, ott tanult focizni, és ott játszott egész magyarországi életében, eközben vannak olyan csapatok, amelyeknek semmi köze nincsen a puskási örökséghez, és mégis használják ezt, akár még a klub nevében is.
Ezért törvénymódosítást nyújtok be annak érdekében, hogy az Aranycsapat tagjaihoz és a legalább százszoros válogatottságot elért focistákhoz kötődő jogok, az ő nevük használata csak azoknak a csapatoknak legyen adott, amelyek jogelődjében játszottak. Ezek a sportolók nemzeti kincsek, de ahhoz a klubhoz kötődnek, amely színeiben játékosok voltak. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Arató Gergely — 2025-10-27, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/174-287.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-174-287,
title = {Arató Gergely — 2025-10-27, napirend utáni felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/174-287.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}