Király Nóra (Fidesz)

KIRÁLY NÓRA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt gondolom, hogy sokatmondó az, hogy önök közül, akik kezdeményezték ezt a mai vitanapot, hányan vannak itt. (Arató Gergely: Többen vagyunk arányában, mint a Fidesz!) Remélem, hogy ezt a... ‑ nem, nincsenek többen. (Bánki Erik: Hogyan lennétek többen, mint a Fidesz?) Remélem, hogy ezt majd a... (Közbeszólások a DK soraiból. ‑ Az elnök csenget.) Remélem, hogy ezt majd a választóik is látni fogják, és ennek alapján majd helyes döntést fognak hozni jövő év áprilisában.

Különösen felháborítónak tartom, hogy Szabó Timea képviselőtársuk, aki hetek óta gyalázkodik a közösségi média minden lehetséges felületén, és gyermekvédelemről beszél, egy percre sem volt képes beülni a mai napon, de nyilvánvalóan majd a következő napokban, hetekben is hallhatjuk, láthatjuk a Facebookon közzétett bejegyzéseit. Ebből is látszik, hogy kizárólag azért foglalkoznak (Varga Zoltán: Hol van a kormány? Inkább arról beszéljünk!) gyermekvédelemmel, a legelesettebb gyermekeket felhasználva, hogy politikai hasznot szerezzenek, és valahogy megpróbáljanak majd bekerülni a parlamentbe, vagy esetleg a TISZA Párt felkarolja önöket (Derültség a DK soraiban. ‑ Arató Gergely: A ti emberetek, nem a mienk, az a probléma! Vigyétek!), és az ő hullámaikon keresztül valahogy majd bejuthassanak.

Én most az áldozatvédelemről szeretnék beszélni, amiben két éve dolgozom az Igazságügyi Minisztériumban, és nap mint nap látom, hogy az ott dolgozó több száz kolléga milyen erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a Magyarországon áldozattá vált embereknek segítséget nyújtsanak.

A Fidesz-KDNP határozottan elítéli az erőszak minden formáját, különösen, ha az nőket és gyermekeket érint (Varju László: Akkor ne csinálja!), amely nemcsak személyes tragédiákat, hanem társadalmi felelősséget is jelent. Magyarország Alaptörvénye világosan kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, és az alapvető jogokat mindenkinek bármiféle megkülönböztetés nélkül biztosítani kell. Ez az elv az alapja annak a komplex áldozatvédő rendszernek, gyermekvédelmi rendszernek, amelyet a kormány az elmúlt években létrehozott és folyamatosan fejleszt.

A magyar állami áldozatsegítő rendszer három pilléren nyugszik: a vármegyei és fővárosi kormányhivatalokban működő áldozatsegítő szolgálatokon, az országos lefedettségű áldozatsegítő központokon, valamint a 0-24 órában elérhető, ingyenesen hívható áldozatsegítő vonalon. A rendszer célja, hogy minden áldozat, köztük kiemelten a gyermekek gyorsan és személyre szabott módon kapjanak jogi, pszichológiai, érzelmi és anyagi segítséget.

A központok működésének filozófiája az, hogy az áldozat ne hivatali közegbe, hanem biztonságos, bizalmas, emberközeli környezetbe lépjen be. Ez az áldozatbarát megközelítés különösen nagy jelentőséggel bír a gyermekek esetében, akik fokozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak. A központok fizikai kialakítása is ezt szolgálja, hogy a belépő személy ne hatósági környezetet érzékeljen, hanem olyan helyet, ahol biztonságban lehet és meghallgatják. Ajánlom az ellenzéki képviselőknek is, hogy egyszer látogassanak el a 18 áldozatsegítő központ közül valamelyikbe, mert a saját szemükkel is láthatják, hogy milyen munka folyik ezekben a központokban.

Az áldozatsegítő rendszer szakmai irányítása az Igazságügyi Minisztérium feladata, és egy országosan egységes szempontrendszer alapján működik. Jelenleg 20 területi áldozatsegítő szolgálat, 18 áldozatsegítő központ, valamint öt áldozatsegítő pont áll az állampolgárok rendelkezésére. A szolgáltatások térítésmentesek, mindenki számára elérhetők.

A gyermekkorú áldozatok védelme érdekében az elmúlt években több jelentős jogszabályi változás történt. Itt az előttem szóló képviselőtársaim már elmondták, hogy önök gyakorlatilag egyetlenegyet sem szavaztak meg ezek közül. (Közbeszólás a DK soraiból.)

A 2023. évi XXXI. törvény például kimondja, hogy akkor is gyermekkorúnak kell tekinteni az áldozatot, ha életkora nem állapítható meg, de okkal feltételezhető, hogy nem töltötte be a 18. életévét. Ez a módosítás azoknak a fiataloknak is védelmet biztosít, akik személyazonosító iratok nélkül kerülnek a hatóságok látókörébe.

Idén szeptembertől újabb fontos garancia lépett hatályba. Ha a gyermek törvényes képviselőjét például az elkövető érintettsége miatt kizárták a büntetőeljárásból, a kiskorú érdekében kijelölt személy járhat el a támogatásokhoz szükséges hozzájárulásoknál. Ez a szabály biztosítja, hogy egyetlen gyermek sem maradhat jogi képviselet nélkül, még akkor sem, ha családi környezetben az elkövető és a törvényes képviselő személye egybeesik. Önök ezt megszavazták? Nem. (Dr. Répássy Róbert: Ezt miért nem szavaztátok meg?)

A gyermekbarát megközelítés nemcsak a jogszabályokban, hanem a gyakorlatokban is megjelenik. Minden áldozatsegítő központ rendelkezik patrónus szobával, ahol gyermekbarát környezetben, játékok és speciális eszközök, például a „világjáték” segítségével történik a pszichológiai támogatás és a traumafeldolgozás. A gyermekek számára a tájékoztatás a jogokról, az eljárásról és a következményekről mindig érthető, életkorukhoz igazított módon zajlik, ezzel elősegítve a bizalom kialakulását és a későbbi együttműködést.

A szolgáltatások igénybevétele során a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekek érdekét minden esetben elsődlegesen kezeljék. A rendszer szigorúan rögzíti, hogy a gyermekekkel való kommunikáció és az adatkezelés különleges bánásmódot igényel, a szülők és a gondviselők tájékoztatása pedig a gyermek védelmének szerves része.

Az adatok egyértelműen igazolják a rendszer hatékonyságát. Az áldozatsegítő szolgálatok, beleértve a kormányhivatalokat és az éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonalat, összesen több mint 31 ezer ügyet kezeltek 2024-ben. 2025 végére ez a szám várhatóan 45 ezer lesz. Tehát ebből is látszik, hogy az áldozatsegítő központoknak mekkora szerepe van a magyarországi áldozatvédelemben.

A gyermekek aránya az összes ügyfél között 2024-ben 5, 2025 első félévében pedig már 6 százalék volt, ami több ezer kiskorút jelent. Ennyi kiskorú gyermeknek nyújtunk segítséget évről évre. A gyermekáldozatok jellemzően lopás, zaklatás és súlyos testi sértés ügyében kerültek kapcsolatba a szolgálatokkal, de egyre gyakoribbak a kapcsolati erőszakhoz köthető esetek, ami a felismerés és a bejelentés növekedését is jelzi.

A magyar áldozatsegítő rendszer szakmai szempontból zárt, jogi és szervezeti értelemben pedig stabil keretek között működik. A cél az, hogy a bűncselekmények áldozatai az ország bármely pontján azonos színvonalú és gyors segítséget kapjanak, és jelenleg ez meg is valósul. Az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan fejleszti az ellátórendszert, új módszertani irányelveket dolgoz ki, és a képzésekkel erősíti a szakmai állományt.

A kormány által működtetett áldozatsegítő és gyermekvédelmi rendszer mára átlátható, mérhető és folyamatosan fejlődő állami szolgáltatássá vált. A rendelkezésre álló adatok és a működési tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy az elmúlt években sikerült megerősíteni a védelmi kapacitásokat, bővíteni a szolgáltatások körét, és kiterjeszteni a segítségnyújtást a legkiszolgáltatottabb csoportokra, köztük a gyermekekre.

A magyar modell alapelve világos: az áldozatsegítés nem adminisztratív folyamat, hanem állami felelősségvállalás. Magyarország olyan rendszert épített fel, amely egyszerre biztosít jogi védelmet, pszichológiai támogatást és valós emberi segítséget. Ez a rendszer működik, méri önmagát, és képes reagálni a társadalmi igényekre.

Kérem önöket, hogy tekintsék át a magyarországi áldozatsegítő rendszert, és utána beszéljenek gyermekvédelemről! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.10)