Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány ténykedése hemzseg a PR-akcióktól, érdemi javulást az Orbán-kormány az állatvédelem terén nem könyvelhet el.

Számos alkalommal jeleztem: az állatmentőknek nincs elég kapacitásuk, nincs rendszeres hatósági ellenőrzés, és az önkormányzatok gyakran a sintérbizniszhez járulnak hozzá a horrorgyepikkel kötött szerződéseikkel. De az sem változott, ami talán a legnagyobb felháborodást váltja ki a jóérzésű emberek között: a bizonyíthatóan szándékosan állatkínzást elkövetők továbbra sem kapnak letöltendő börtönbüntetést. A Btk. 244. §-a szerint az állatkínzás három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha a cselekedet az állatnak különös szenvedést okoz. Ehhez képest a gyakorlat azt mutatja, hogy a legbrutálisabb esetekben is legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetés az ítélet, ami semmilyen elrettentő erővel nem bír.

Néhány példa: 2019-ben egy balotaszállási asszony bálamadzaggal az autója után kötve húzta komondorát, amely belepusztult a sérüléseibe. Tíz hónap felfüggesztettet kapott. Aztán itt van Rozi kutya esete is, akit 95 kilométer per óra sebességgel húzott maga után a gazdája. A kutya csodával határos módon túlélte, de a tulajdonos nem vitte állatorvoshoz. A büntetése 425 ezer forint. Aztán egy konyári férfi tavaly júliusban egy faággal véresre verte a kutyáját, majd rövid láncra kötötte, és a nyári hőségben egy paladarabbal letakarva, étlen-szomjan magára hagyta a kutyát. A kutya súlyos szenvedések után pusztult el. Az ítélet hat hónap felfüggesztett.

Kérdezem tehát a miniszterhelyettes urat: vajon arányosnak és elrettentő erejűnek, a jogalkotói szándéknak megfelelő büntetésnek tartja‑e ezeket az ítéleteket, tehát annak fényében, hogy akár a Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki szándékosan és különös szenvedést okozóan bánik az állattal? Akkor vajon arányos és elrettentő erejű ez a büntetés?