{"cycle": 42, "id": "173-60", "date": "2025-10-22", "ulnap": 173, "seq": 60, "speaker": "Z. Kárpát Dániel (Jobbik)", "p_azon": "z012", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/12801 Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról", "iromany": "T/12801", "duration_s": 796, "position": "jegyző", "chars": 13238, "paragraphs": ["Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elnézést, hogy csak a sor végére értem be, mert miközben itt az adótörvényekről, a különböző adókulcsokról tárgyalunk, mi egy kilakoltatási eseményen jártunk Budapest külterületén, és örömmel jelentem, hogy sikerült megakadályozni azt a brutális cselekménysorozatot, amelynek keretein belül egy Down-szindrómás gyermeket a családjával együtt utcára raktak volna. A helyzet az, hogy ilyen események folyamatosan és futószalagon történnek meg, miközben mi itt társasági adóról, kamatadóról, illetéktörvényről meg alapvető élelmiszerek áfájáról vitatkozunk. Nem akarom lebecsülni ezeknek az alrendszereknek a jelentőségét, csak szerettem volna így azért nagyjából elhelyezni a koordináta-rendszerben, hogy egy társadalmi-szociális katasztrófahelyzet közepén vagyunk, és egy gazdasági válság közepén, és ezen a szemüvegen keresztül érdemes vizsgálni az adórendszert is.", "Én érdekfeszítőnek tartom azt a vitát, amelyet itt Pista, képviselőtársam az előbb elkezdett a személyi jövedelemadó, társasági adó kapcsán. Én egy dolgot nem értek. A személyi jövedelemadóról szóló vita legitim ‑ egyébként nekem is nagyon sok érvem van ebben a vitában ‑, viszont miért nem beszélünk többet a társasági adóról? Mert én azt látom, hogy minden szja-kedvezményt nagyon nagy mértékben támogatok, a demográfiai hátterű, jelesül főleg a hölgyeket érintő, és kimondottan a gyermekszám alapján súlyozott pluszkedvezményeket nemcsak maximálisan támogatom, de annyira, hogy ha szavazni kellene róla, akkor átszakadna a papír az én „x”-em alatt, de valamiért nem beszélünk a társasági adóról. Tehát egészen biztos, hogy én végiggondolnám, hogy az állítólagos bevételkiesést pótoljuk úgy, hogy a Magyarországon működő multicégeket, óriáshálózatokat ne egy kedvezményes adókulccsal dotáljuk, ne fizessék ők Európa legalacsonyabb társasági adóját, hanem a társasági adó rendszerén belül tartsuk meg a magyar cégek számára, a kis-, közepes méretű vállalkozások, az mkkv-k számára a kedvezményes lehetőséget, ez jó, ehhez ne nyúljon senki.", "Viszont a kimondottan multicéges és óriáscég hátterű dimenzióban miért nem gondolkodunk egy tisztességes társasági adóról, egy olyan mértékűről, amellyel kapcsolatban egy nagyon kellemetlen vita bontakozott ki? Volt, ugye, az úgynevezett globális minimumadó koncepciója, és számomra, aki a szuverén nemzetállamban hiszek, vérciki volt, hogy külföldről, egy globális kezdeményezés alapján érkezik meg Magyarországra az a szándék, hogy a közteherviselés elvének megfelelően fizessenek már ezek a szerencsétlen multicégek mérhető mennyiségű adót, és Magyarország, a nemzetállam volt az, amely lényegében megpróbált ellenállni ennek a koncepciónak.", "Én megvizsgáltam ezeknek a multicégeknek az adófizetési hajlandóságát, és ez kulcstól azért egy kicsit független, mert ha az Audi vagy más autógyártók összes megkapott kedvezményét vizsgáljuk meg, és azt, hogy a nap végén mennyi adót fizettek, volt olyan időszak, amikor egy nagy autógyár 1 százalék alatti adóterhelést vállalt Magyarországon. És én nem akarok igazságtalan lenni a kormánnyal szemben, én megértem, hogy önök versenyt futnak a működő tőkéért, megértem, hogy nagyon kedvező ajánlatokat próbálnak tenni, infrastruktúrát építenek ki, munkahelyteremtési vissza nem térítendő támogatásokat adnak, csak ezt néha túltolják abban a tekintetben, hogy néha az idejövő óriáscég nem is lenne rászorulva semmiféle támogatásra, csak önök egy regionális vagy lokális versenyt két dologgal próbálnak megnyerni: egyrészt úgy, hogy sok-sok tíz milliárdot ajánlanak ezekért a beruházásokért, hogy hozzák azokat ide, másrészt arra azért vigyáznak, hogy a magyar munkaerő munkaerőköltsége meglehetősen alacsony legyen nemzetközi összevetésben, és úgy gondolják, hogy ez egy jó versenypozíció, hogy sok pénzt és vissza nem térítendőt adnak, és alacsony a magyarok bére.", "Szerintem a vissza nem térítendő még vitaképes is lehetne, hogyha a megalázóan alacsony bérszínvonaltól el lehetne mozdulni fölfelé, mert megalázóan alacsonyak a bérek, mondjuk, egy életkezdő fiatal párnál Budapesten, ha albérlet kell, akkor ott bizony az egyik fizetést elviszi csak a lakhatás, és akkor még nem csináltak semmit ‑ és ilyen górcsőn keresztül nézzük azt, amikor demográfiai célokról beszélünk! Tehát a társasági adó tekintetében érdekelne a kormány álláspontja arról, hogy nyitott‑e kimondottan és jelesül a multicégek esetében megvizsgálni azt, hogy részt vesznek‑e a közteherviselésben, vagy sem; ha nem, akkor nézzük meg ennek az eredőit, és találjunk ki valamifajta terápiát ezen a területen!", "Említettem már a fiatal életkezdőket, és azt, hogy az adórendszer, azon belül is az áfarendszer ‑ ez nagyon fontos, szimbolikus kérdés ‑ hogyan érinti őket. A helyzet az, hogy a magyarságnak sok problémája van ‑ nem szeretem az ilyen sötét és nagyon defetista képeket, de azért most nagyon sok problémánk van: gazdasági válság, a különböző külső, nemzetközi negatív hatások, de a legsúlyosabb válságunk kétségkívül a demográfiai, nincsen másik olyan súlyos válsághelyzetünk, amely hosszú távon vagy örökre ennyire mélyen egy negatív lenyomatot képezne a magyarság mint közösség sorsára nézve. A demográfiai fronton ez a kormány 2010 után retorikailag kétségkívül megpróbált elmozdulni, tehát pozitív volt a retorika, és ezt szerintem üdvözölni kell. A probléma a megoldási javaslataiban volt, hiszen úgy gondolta, hogy a kedvezményes hitelek rendszere és annak a rendszere, hogy ha ezeket a kedvezményes hiteleket bizonyos feltételekért cserébe odaadja, az majd meg fogja dobni a demográfiai mutatókat.", "Nézzünk egy két tagmondatból álló mondatot! Valóban javultak a demográfiai mutatók, de a javulás mögött egy nemzetközi tendencia állt: a volt szocialista országoknál lement a termékenységi mutató 1,1-1,2-ig, és aztán a környező országokban mindenhol visszaállt 1,5 környékére.", "(12.00)", "Magyarországon tök ugyanez történt, csak egy kis fáziskieséssel a többiekhez képest, mert a Bokros-csomag átkos hatásait szó szerint két évtizeden keresztül hurcoltuk magunkkal. Magyarországon is visszaállt 1,2-ről, 1,55-ig felment egészen, majd később 1,59-ig, de a kormány tévesen hitte azt, hogy ez a demográfiai hátterű intézkedései miatt történt, mert ezeket megvizsgálták a demográfusok egyesével. Nekem nagyon tetszett a családi adókedvezmény, nagyon tetszett a babaváró is ‑ hiába kölcsön, tehát jobb lenne, ha a támogatási összege nagyobb lett volna, de jó, fogadjuk el, jó intézkedés volt ‑, csak mind a kettőnél az történt a demográfusok szerint, hogy nem emelkedett a gyermekvállalási kedv, hanem az amúgy is tervezett gyermekeket hamarabb merték vállalni a családok. Ez jó dolog, ebbe ne kössünk bele, de önmagában trendfordulót nem jelentett.", "És tudják, miért nincs trendforduló? Két dolog miatt. Az egyik a lakhatási káosz, amelyhez önök nem mertek hozzányúlni. Már régen egy állami hátterű bérlakásprogramot kellett volna csinálni. Én 2012-ben letettem ennek a koncepcióját a „Mi várunk” program néven az asztalra. Még most is próbálkozom vele Óbudán, Békásmegyeren, hogy legyen ebből valami, de a helyzet az, hogy ilyen lakhatási költségek mellett a fiatalok a gyermekvállalást, ha akarják egyáltalán, akkor későbbre fogják sorolni. Ez az egyik probléma.", "A másik pedig az, hogy bár a demográfiai katasztrófahelyzet elhárítása szavakban mindenkinek fontos, mégis mi történik? Én kisgyerekeket nevelek, amikor bemegyünk a boltba, azt tapasztaljuk, hogy a gyermeknevelési cikkeknél olyan árrobbanás következett be, ami lényegében példátlan. Ez a gyermekgyógyszereknél, -vitaminoknál, -probiotikumoknál a legdurvább. Tehát amit a nagyobb gyerekemnek 1500 forintért vettünk, az most 5 vagy 6 ezer forint. És egyébként nincs két év különbség köztük. Tehát szó szerint nagyon durva árrobbanás következett be. És összességében a gyereknevelési cikkek, tehát cumi, pelenka és társai; magyarázzák már meg nekem, hogyan adóznak ezek 27 százalékkal? Miért 27 százalék a gyermeknevelési cikkek áfája egy demográfiai katasztrófahelyzet közepén? Aki önök közül nevelt vagy nevel gyereket, tudja, hogy ezeknek a cikkeknek a megvásárlása kikerülhetetlen, tehát nem lehet a gyereket felnevelni, mondjuk, pelenka nélkül bizonyos életkoráig.", "A helyzet az, hogy nagyon fontos szimbolikus kérdés, hogyan adóznak ezek a cikkek. Azt tapasztaljuk, hogy a családtámogatások áldásos és pozitív hatásait nagyon sokszor teljesen el tudta mosni az az árrobbanás, ami egy gyermeket nevelő családot ér. Egy minőségi babakocsi százezer forint alatt azért viszonylag nehezen képzelhető el. Persze, vannak ilyen köztes, esernyő-babakocsis és egyéb megoldások, de egy komolyabb túrához azért szintén százezer forint egy babakocsi. Miért fizet egy babakocsi vásárlásakor valaki több mint 20 ezer forintot az államnak? Miért nem az állam támogatja azt, aki vásárol egy babakocsit? És mondhatnák azt, hogy ott a családtámogatás a túloldalon. Akkor, amikor ezek az árak kialakultak, akkor egy gyerek után a családi adókedvezmény 10 ezer forint volt, most 15, ez majd felmegy 20-ra. Tök jó, csak ez most történik meg. A gyermeknevelési cikkek árrobbanása pedig egy 15 éves folyamat. Ha még ennek a gyereknek gyógyszert vagy vitamint is kell venni, akkor a családtámogatások teljes összegét már el is mostuk úgy a hónap 5-ére vagy 6-ára. Tehát jó az a kezdeményezés, hogy legyen családi adókedvezmény és kössük munkához, tök jó, csak önmagában nem elegendő. És bebizonyosodott, hogy azért nem elegendő, mert a lakhatási költségek mellett a gyermeknevelés költségei horrorisztikusak.", "Tehát én egy konkrét kormányálláspontot szeretnék arról a javaslatomról kérni, hogy nullázzuk le a gyermeknevelési cikkek áfáját. Ne 5 százalékra vigyük le, nullázzuk le. Az európai térben már van erre lehetőség. Ugye, a Covid-válsághelyzet óta meg az akkor kicsit túltolt korlátozások közepette az európai térben is kinyílt a nem 5, hanem a 0 százalékos áfakulcs használatának lehetősége. Van olyan európai ország, ahol csak a gyerekruha adózik egy nagyon kedvező kulccsal, vagy éppen nem adózik, máshol a gyermeknevelési cikkek egésze. Magyarországon egészen durva helyzetet találunk. Ne maradjon 27 százalék az áfa a gyermeknevelési cikkeken, ezt nyomatékkal kérem.", "Még egy területről kell beszélnem, ez pedig az alapvető élelmiszerek frontja. Nagyon sok kollégával nagyon sokszor hoztuk be ezt a javaslatot, szerintem már 2010-ben vagy 2011-ben vitatkoztunk róla a Gazdasági Bizottságban. Akkor az volt az érv, hogy ez egy 150 milliárdos kiesést okozott volna, és hogy úgyis lenyelik a kereskedők. És ez akkor szerintem egy legitim érv volt, lehetett erről vitatkozni, hogy a kereskedők tényleg ezt a különbözetet megtartják maguknál. No de, én kaptam egy gratulációt önöktől, és ez viszonylag ritkán fordul elő, meg kell becsülni. Azért kaptam ‑ és egyébként a folyosón történt, és nyilván úgy illik, hogy ne nevezzem meg azt, akitől kaptam ‑, hogy hat évvel ezelőtt elmondtam itt a parlamentben, hogy az online árfigyelő, amit más országban használnak, milyen jó rendszer ‑ és én fenntartom, hogy ez egy jó rendszer ‑ , és az volt a felvetésem lényege, hogy vezessük be az online árfigyelőt, és ha ezt megtesszük, akkor monitorozni tudjuk azt, hogy egy áfacsökkentés után a kereskedő lenyeli a különbözetet vagy pedig engedi a fogyasztók síkjára átmenni. A javaslatom további része sajnos nem valósult meg, bár örülök, hogy lett online árfigyelő. Azt javasoltam, hogy egy nagyon egyszerű színkóddal világítsuk meg, tehát egy zöld színkód legyen az, aki átengedte ezt az áfakedvezményt, és egy nagy vörössel jelöljük azt, aki nem. Higgyék el, csodákra képes a fogyasztók bojkottja, ezek a multicégek vagy nagykereskedői hálózatok, amelyek lenyelnék a kedvezményeket, irgalmatlanul meg fognak rettenni, durvábban, mint a Danone-botrány vagy -bojkott idején. A bojkott és a fogyasztók felháborodásának az ereje egyszerűen felbecsülhetetlen. Ha ezt a rendszert megvalósítanák, nyugodtan lehetne az alapvető élelmiszerek teljes skáláján áfacsökkentést végrehajtani, mert nagyon egyszerűen mérhetővé válna az, hogy ez a fogyasztók irányába átmegy‑e kedvezményként, vagy sem.", "A másik érv az szokott lenni, hogy mi történik, ha a kereskedő lenyeli ezt az egészet. Akkor is megtörténik az, hogy az árrobbanás dinamikája megtörik. Tehát az áfacsökkentés arra kétségkívül alkalmas, hogy az árrobbanást lassítsa. Márpedig a magyar élelmiszerárak növekedése több mért időszakban az első tíz között volt az utóbbi időben.", "Tehát én arra bátorítom önöket, hogy ezen a három területen, a társasági adó multicégekre vonatkozó részén, a gyermeknevelési áfa nullázása terén és az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése terén gondolkodjanak el, de mindenképpen legyen világos kormányálláspont ezekről, mert ezeknek a birtokában tudjuk ezeket a vitákat folytatni.", "Én úgy gondolom, hogy a társaságiadó-módosítás elképesztően sok bevételt hozna Magyarország számára, amiből pedig bőven finanszírozható lenne a másik kettő látszólagos vesztesége. De ha a gyermeknevelést ezen a fronton is megkönnyítjük, és a jövő adófizetői nemcsak Magyarországon maradnak, de egyáltalán megszületnek, akkor nemcsak a költségvetés jár jobban, hanem a magyarság egésze is. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)"]}