Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amely sokkal többről szól, mint jogi technikáról. Ez a javaslat valójában az emberi méltóságról, az emberségről és a felelősségről szól, olyan újszülöttekről, akik Magyarországon születnek, de mégsem tartoznak senkihez.

A törvényjavaslat egy régi és érzékeny jogi-szociális problémára kíván megoldást adni: a Magyarországon született, de az egészségügyi intézményben hagyott, ismeretlen vagy külföldi állampolgárságú anyától származó gyermekek állampolgársági bizonytalanságára. Ezek a gyermekek, bár a világra jöttükkel semmiről sem tehetnek, jogi és emberi senkiföldjén rekednek, sokszor éveken át kórházi környezetben, fejlődési és érzelmi sérüléseket szenvedve. A törvényjavaslat éppen ennek az embertelen helyzetnek vetne véget, biztosítaná, hogy egyetlen újszülött se nőjön fel állampolgárság nélkül, és mielőbb családban, biztonságos környezetben élhessen. Ezért a javaslat nemcsak jogi értelemben fontos, hanem erkölcsi és társadalmi felelősségvállalás is. Egy ország humánumát az mutatja meg, hogy bánik a legvédtelenebbekkel, a gyermekekkel, akiknek senkijük sincs, aki helyettük megszólalhatna.

A javaslat szerinti vélelem egy kisegítő szabály, amelynek célja az egészségügyi intézményben hagyott gyermekek állampolgárságának mielőbbi megnyugtató rendezése. Gyermekvédelmi szempontból előremutató a javaslat, mivel biztosítja, hogy a kórházban hagyott újszülöttek azonnal védett jogi státuszba kerüljenek, és ne essenek hontalanságba. Erőssége, hogy az újszülöttek jogait helyezi előtérbe, és megszünteti a korábbi joghézagot. Egyszerűsíti az eljárásokat, a gyámhatóság számára egyértelmű irányt ad, mikor és hogyan kell ilyen esetekben eljárni. Illeszkedik az európai és ENSZ-elvárásokhoz, valamint a gyermek mindenekfelett álló érdekének elvéhez.

Ez a lépés helyes, és nagyon régóta esedékes. Magyarország végre közelebb kerül ahhoz, amit az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye már évtizedekkel ezelőtt kimondott: minden gyermeknek joga van állampolgársághoz és védelemhez. A javaslat elősegíti a gyors örökbefogadási folyamatokat, mivel nem szükséges hosszadalmas és gyakran eredménytelen kutatást folytatni a gyermekek szülei után. A javaslat életbelépésével valós esély nyílik arra, hogy minden Magyarországon született gyermek származásától függetlenül biztonságos és méltó életkezdéshez jusson.

Meg kell azonban említeni az aggályainkat is Az „ellenkező bizonyításáig” elv jogtechnikai kérdéseket vethet fel. Ha később kiderül, hogy az anya más állampolgárságú, hogyan történik a gyermek állampolgárságának korrekciója? Az anya hathetes határideje szigorúnak tűnhet bizonyos élethelyzetekben, ezért érdemes lenne kivételes méltánylási lehetőségeket is beépíteni.

Bár a törvényjavaslat előrelépést jelent a kórházban hagyott gyermekek jogi helyzetének rendezésében, a probléma gyökere ennél jóval mélyebb. A kórházban hagyott csecsemők olyan újszülöttek, akiket a szüleik nem vittek haza. A kórházban ragadt kisbabák körülbelül 20 százaléka válik csak ténylegesen örökbe adhatóvá, míg a többi esetben a család nem mond le a gyermekről, ugyanakkor szociális helyzetük, lakhatási vagy anyagi nehézségeik miatt nem tudják hazavinni őket. Az ilyen esetek gyakran súlyos szegénységgel vagy egyéb szociális problémákkal függenek össze, és a babák hosszú időre, hónapokra is kórházban maradhatnak, nemegyszer a 4-12 hónapos kort is betöltve. Jelen pillanatban 300 ilyen baba van az országban, akit a kórházban hagytak.

(10.20)

Ez ezeknek a gyermekeknek komoly fejlődési lemaradásokat és pszichés problémákat okozhat. Sok baba hónapokat tölt el egyedül kórházi ágyban, noha ennek az életkornak a kapcsolódásról, az érintésről és az ingerek megismeréséről kellene szólnia. Ezek a babák megtanulnak nem sírni.

Sok csecsemő egészséges, de a kórházban kell maradnia, míg a gyermekvédelmi rendszer nem tud számára családos elhelyezést biztosítani. Az állami gondoskodásban lévő gyermekek számának növekedése és a nevelőszülők hiánya tovább nehezíti ezt a helyzetet. A gyermekek érdeke csak akkor érvényesülhet teljes mértékben, ha a jogi szabályozás mellett valós, működő nevelőszülői hálózat is rendelkezésre áll.

A Demokratikus Koalíció az elmúlt időszakban számos parlamenti felszólalásban és bizottsági vitában hívta fel a figyelmet a kórházban hagyott kisbabák rendezetlen jogi helyzetére. Nagyon sok baba ott tanul meg járni, mászni. Következetesen és kitartóan sürgettük a kormányt, hogy végre tegyen lépéseket a méltatlan és embertelen állapot felszámolására. A DK számára ez az ügy több mint politikai kérdés, az emberségről, a felelősségről és a legkiszolgáltatottabbak védelméről van szó. Támogatjuk a javaslat irányát, de felhívjuk a figyelmet, hogy ez csak az első lépés. A valódi gyermekvédelemhez bizony sokkal több kell: szociális biztonság, megerősített nevelőszülői hálózat és egy olyan állam, amely nem csak beszél a gyermekek védelméről. Köszönöm szépen a figyelmet. (Barkóczi Balázs tapsol.)