Dr. Panyi Miklós

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm a hozzászólásokat, és köszönöm a frakciók részéről elhangzó támogató nyilatkozatokat is, ami a törvényjavaslatot illeti. Örömteli, hogy egyetértés van a pártok között abban, hogy ez a jogintézmény egy jó jogintézmény, egy jó újítás, és erősíteni fogja a vevőket, a vásárlókat és ezáltal az egész lakáspiacot is.

Mindezek mellett több olyan kérdés is, ügy is elhangzott, amire szeretnék reagálni, kapcsolódva a témához, a lakhatás helyzetéhez.

(9.50)

Azt szeretném világossá tenni, hogy ez a jogintézmény természetesen minden építkezésre, minden lakásfejlesztésre, minden ingatlanvásárlásra használható jogintézmény lesz, tehát nem csak valamilyen állami program keretében nyújtott támogatás esetén. Tehát ez a jogintézmény általánosságban is érvényesülni fog. Volt pár olyan megszólalás, ami arra tett utalást, hogy ez csak állami támogatás keretében nyújtott ilyen vásárlások vagy hitel esetén nyújtana segítséget. Nem, ez egy általánosságban is alkalmazott és az egész ingatlanpiacot erősítő jogintézmény lesz.

Elhangzott a vitában, amiről több szó esett, hogy az a 3 százalékos hitelprogram nem segítség, vagy sokaknak nem segítség, vagy nem akkora segítség, és nem érjük el azokat a társadalmi csoportokat, akiket igazán el kellene érni. Engedjenek meg itt pár észrevételt! Azért azt fontos rögzíteni, hogy az elmúlt 35 évben olyan lehetőség, olyan konstrukció, hogy 3 százalékos, 25 évre garantált fix kamat mellett 10 százalékos önerővel ingatlant lehessen vásárolni, soha nem volt. Volt olyan időszak a 2018-19-20-as években, a boldog békeidőkben, amikor volt olyan kamatkörnyezet, amikor a piacról fel lehetett venni 3-4 százalék közötti piaci hiteleket, valóban, de azoknak volt, illetve van öt- vagy tízévente egy kamatátárazása. Ez mit jelent? Azt, hogy a ’19-ben felvett piaci hitel ’24-ben egészen más kamattal fut, mint akkor egy alacsonyabb vagy 3-4 százalék közötti kamattal felvett hitel; az egy óriási kockázat.

Itt ez a kockázat nincs. Nincsen kamatkockázat. Szintén abban az időszakban nem volt 10 százalékos önerőszabály, 20 százalékos önerőszabály volt. Mit jelent a 10 százalékos önerőszabály? ’24. január 1-je óta van ‑ ma egyébként magyar nemzeti banki hatáskör ‑, de ez azt jelenti, hogy egy 50 millió forintos ingatlan megvásárlásához nem 10 millió forint, hanem 5 millió forint is elegendő. Ez pedig azt jelenti, hogy a hozzáférhetőség az ingatlanokhoz olyan társadalmi csoportok számára is megnyílik, akiknek egyébként nincs vagy kevesebb önereje van. Ez egy óriási mozgástér-növekedés, ezért is fontos ez a 10 százalékos önerőszabály. Úgyhogy kérem, azt mindenképpen fogadják el a baloldali frakciók is, hogy itt egy óriási mozgástérnövelés nyílt számos társadalmi csoport számára. Ezt a mozgásteret növeli szintén egyrészről az a 25 éves biztonságos, kiszámítható keret, amiről beszéltem, másrészről pedig a 3 százalékos kamat, ami a törlesztőrészleteket egy sokkal alacsonyabb sávba húzza.

Hogy egy konkrét példát mondjak: mit jelent ez 25 millió forint esetén? 25 millió forint esetén egy fix 3 százalékos hitel havi törlesztőrészlete 117-118 ezer forint körül alakul. Piaci hitel esetén ez 190-192 ezer forint körül van; tehát havonta ez 70-75 ezer forintos mozgástérnövelést jelent. Ez azt jelenti, hogy 190 ezer forint helyett csak 115 ezer forintot kell fizetnie a fiatalnak, ez pedig igenis egy óriási segítség, és sok esetben ez egy olyan lehetőség, amivel valóban azt tudja mondani egy fiatal, hogy ő akkor inkább az albérlet helyett ‑ amiért fizet 140-150 ezer forintot akár ‑ saját ingatlant vásárol, és ő ezt vállalja.

Ami nagyon fontos, és kiemelném, az pedig szintén az önerőhöz kapcsolódik, hogy hogyan lehet helyzetbe hozni a fiatalokat. Ez a kombinálhatósága ennek a hitelnek más családtámogatási termékekkel: például a CSOK Plusszal, a babaváró kölcsönnel és például a munkáshitellel. Miért fontosak ezek az egyéb támogatási formák? A babaváró kölcsön és a munkáshitel alapvetően szabad felhasználású hitel. Ez azt jelenti, hogy önerőként felhasználható ennél a terméknél, és ingatlanvásárlásnál is felhasználható, a CSOK Plusz pedig különösen. Nyilván az házaspárokat céloz, alapvetően gyermekvállalásban gondolkodó fiatal párokat céloz, az egy családtámogatási-otthonteremtési támogatás, amely kombinálható ezzel.

A fiatal házaspárok számára tehát a CSOK Plusz révén szintén óriási mozgástér nyílik meg, és olyanok számára is, akik nem rendelkeznek például önerővel, nulla forint önerővel rendelkeznek. Hadd említsek egy konkrét példát! Ha mondjuk, van egy fiatal házaspár, aki 80 millió forintért szeretne ingatlant vásárolni, két gyermek vállalásában gondolkodik; jogosult az Otthon Start hitelre, jogosult a CSOK Pluszra, ami 50 plusz 30 millió forintos hitelkeret, de valószínűleg felveszi a babaváró kölcsönt is, adja magát a helyzet. Az egy 11 millió forintos hitelkeret. Ők a babaváró kölcsönt egy az egyben használhatják önerőként. A 10 százalékos önerőszabály miatt a 80 millió forintos ingatlannál nekik nem 16, hanem csak 8 millió forintot kell befizetniük.

Ez azt jelenti, hogy ilyen fiatal pár esetén ‑ kell hozzá társadalombiztosítási jogviszony, kell hozzá kereset természetesen, mivel nagy hitelösszegekről beszélünk ‑ mégiscsak egy olyan lehetőség nyílik meg, ami soha a magyar történelemben nem volt. Ilyen esetben ez a fiatal pár el tud indulni. Ha ők dolgoznak, elköteleződnek, ingatlant akarnak vásárolni, és gyermekvállalásban gondolkodnak, ez egy óriási lehetőség; és ez pontosan azokat a társadalmi csoportokat hozza helyzetbe, akik nem tehetősek, nem vagyonosak, hanem szinte a nulláról indulnak. Úgyhogy itt kérem az ellenzéki oldalt is, hogy ezeket a szempontokat mérlegeljék, amikor megfogalmazzák az ilyen kritikákat, ezeket az állításaikat.

A lakhatási válság kérdése. Ez a program, ahogy próbáltam néhány példával is kifejteni, óriási mozgásteret ad szinte mindenkinek. Felmerült, hogy van egy probléma, hogy sok fiatal vándorol külföldre azért, mert lakhatási problémákkal szembesül. Mi azt gondoljuk, és azt várjuk egyébként ettől a programtól, hogy sok ezer olyan fiatal, aki mondjuk, most lakhatási problémákkal küzd ‑ magasak az albérletárak, nem tud megfelelő ingatlant vásárolni, nem volt ilyen lehetősége ‑, ezzel a programmal kap egy esélyt, és ezen a programon keresztül kap egy olyan lakhatási alternatívát, ami miatt neki a lakhatási válsága vagy a lakhatási helyzete miatt nem kell elmennie külföldre.

Mit szoktak mondani a fiatalok, amikor elmennek külföldre? Elmegyek, néhány évet dolgozok, hogy összespóroljak egy lakásravalót, hogy aztán hazajöjjek, és abból a pénzből itthon tudjak lakást venni. Most, ezzel a programmal megspórolhatjuk ezt az időszakot. Ez a program sok ezer fiatalnak fogja a lakhatását megsegíteni, és nem kell, hogy ilyen alternatívákban kelljen gondolkodnia. És azt is várjuk a programtól, hogy sok ezer olyan fiatal, aki azért ment el külföldre, mert úgy látta, hogy ebből a lakhatási spirálból, ebből az albérletspirálból nem tud kitörni, ennek a programnak a hatására hazatér, és a kinti, külföldön lévő lakhatási problémájára ‑ hiszen ott is elképesztően magasak az albérletárak ‑ lesz egy alternatívája, méghozzá az, hogy itthon van egy ilyen első lakásra vonatkozó program. Úgyhogy mi a programtól nagyon sok fontos társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, építőipari hatása mellett egy ilyen hatást is várunk, amiben, azt gondolom, minden párt részéről szintén konszenzus van, hogy ez üdvözlendő.

A bérlakásprogram kérdése. Utaltam arra a beszédemben, hogy 2010 óta folyamatosan építünk fel egy otthonteremtési támogatási rendszert. Ennek számos eleme volt, számos elemmel folyamatosan bővítettük, ezen most nem mennék újra végig. Ennek egy nagyon fontos pillére lesz ez a szeptember 1-jén indult fix 3 százalékos program, ami az első lakást vásárlókat segíti.

Meg lehet nézni az alternatívákat. Tehát ha megnézzük, hogy milyen erőforrások szükségesek, mondjuk, költségvetési oldalról arra, hogy egy ilyen kamattámogatott hitelprogramot indítsunk, és ennek az erőforrásaiból, mondjuk, bérlakásprogramot indítanánk, akkor azt látjuk, hogy fajlagosan egy ilyen programmal ötször-hatszor több fiatalnak lehet segíteni az otthonteremtésben, mint egyébként egy bérlakásprogrammal, tehát van egyrészről egy ilyen típusú hatékonysági kérdés is.

(10.00)

De ha megnézzük a program hatásait ‑ erről is beszéltünk már ‑, ennek lesz egy pozitív hatása például az albérletpiacra, amiben elindul egy albérletár-csökkenés, tehát meg tudjuk fogni az albérletárakat. Egyébként dolgozunk a további albérletár-csökkentési lehetőségeken. Ez az albérletben maradók számára szintén egy olyan lehetőséget teremt, hogy az ő lakhatási helyzetüket tudjuk javítani. Ez azért is fontos, mert ezáltal mind az albérletpiacon, mind pedig az önkormányzati bérlakáspiacon ‑ sok tízezer önkormányzati bérlakás van ma Magyarországon, a bérlakáspiacot alapvetően az önkormányzatok tartják fenn ‑ is lesz egy kikönnyülés. Ez azt jelenti, hogy azon fiatalok számára, akik esetleg nem tudnak még ebben a programban részt venni és albérletben maradnak, a lakhatási költségekben további mozgástér nyílhat meg.

Most az egyén oldaláról közelítek. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy ha 2010-ben egy ilyen 3 százalékos hitelprogramot be tudtunk volna vezetni, és 2010-től levezetjük, hogy mi lenne azzal a fiatallal, aki 2010-ben elindul egy ilyen hitelprogrammal, vagy esetleg albérletben marad, vagy önkormányzati bérlakásban marad, akkor az egyén oldaláról is azt látjuk, hogy azért jár sokkal jobban egy ilyen 3 százalékos programmal, ha tulajdont szerez, mert a 15 év alatt önkormányzati bérlakás esetén 5-6, albérlet esetén 7-8 évnyi átlagkeresettel tud nagyobb vagyonra szert tenni azért, mert az albérletárak folyamatosan nőnek, a havi törlesztő fix marad, emellett a tulajdonszerzés révén egy vagyonosodás is elindul. Tehát az egyén oldaláról is egy első tulajdonosi program sokkal nagyobb kedvezményekkel bír, nem beszélve arról a biztonságról és szabadságról, amit a tulajdon jelent, hiszen a tulajdont, ha olyan élethelyzet van, ad absurdum bármikor tudja értékesíteni, még ennek a programnak a keretében is ‑ hiszen ilyen szabályokat hoztunk ‑, míg egy önkormányzati bérlakás esetén nincs mögötte vagyoni mozgástér.

A lakásfejlesztések vonatkozásában fontosnak tartom, hogy a képviselő úr pár gondolatára reagáljak. Azt gondolom, abban egyetértés van ‑ több vidéki polgármestertől is kaptunk észrevételeket, voltak egyeztetések ‑, hogy minden város és minden kerület számára fontos, hogy az az adott térség, az az adott városrész fejlődni tudjon. Mindenhol vannak olyan városrészek, amelyek fejlesztése, felfejlesztése szükséges vagy azért, mert régi ipari terület, vagy azért, mert egy kihasználatlan lokáció, a környezetbe nem illik, és emiatt ott vannak valamilyen városfejlesztési célok. Abban is egyetértés van, hogy minden város, minden kerület örül annak, ha meg tudja tartani a fiatalokat, és a kerületbe fiatalok érkeznek nemcsak munkavállalás, hanem például az iskola, az óvoda, a bölcsőde megtartása céljából is. Azt gondolom, ebben is egyetértés van. Emellett pedig szintén nagyon fontos, hogy a lakásfejlesztések úgy valósuljanak meg, hogy a kerületi, a helyi támogatás mögötte van.

Most van egy vita ‑ pontosabban nem is vita, hanem ennek a fejlesztésnek a része ‑, Óbudán van egy olyan vita, ami arról szól, hogy egy lakásfejlesztés mögött, ami nem kiemelő rendeletes, olyan fejlesztő van, aki nem gondolom, hogy bármilyen olyan jelzővel is illethető lenne, hogy hogy kormányközeli kapcsolatokkal bírna. Ott is kialakul egy vita, annak ellenére, hogy volt egy önkormányzati meg egy fővárosi és egy fejlesztői megállapodás. Azt gondolom, ezek a viták egyrészről elkerülhetetlenek, viszont valóban fontos, hogy a helyi közösség, a helyi érdek megjelenjen.

De én úgy tudom, hogy a képviselő úr által is jelzett fejlesztés esetén már hosszú hónapok óta, de talán több mint fél éve van egy nagyon komoly együttműködés, egy nagyon komoly egyeztetés a kerület és a fejlesztő között, és ennek a része egy több mint 10 milliárd forintos fejlesztési csomag, ugyanúgy, ahogy más fejlesztések esetén is ezek a fejlesztések a helyi közösség érdekében ‑ közműfejlesztés, iskolafejlesztés ‑ a helyi igényeknek megfelelően meg szoktak történni. Azt gondolom, hogy ilyen esetben, amikor verseny van és sok fejlesztő van, sok építési telekkel, amin szeretnének ingatlanokat fejleszteni, ők is az együttműködést keresik. Nekik nem érdekük egy olyan területen lakásokat építeni, ahol a helyi érdek, a helyi közösségi szempontok nem érvényesülnek. Akkor inkább azt mondja, hogy én keresek egy olyan építési területet, ahol a kerület ezt támogatja, mert verseny van a kerületek és a városok között is, hogy bizonyos fejlesztések az ő városaikba érkezzenek, tehát a verseny is egy olyan szabályozó erő, ami befolyásoló tényező. Mint mondtam, képviselő úr, ahogyan a többi fejlesztésnél, a XV. kerület esetében is van egy nagyon komoly helyi közösségi célú fejlesztési csomag, több mint 10 milliárd forint értékű. Ezt érdemes megvizsgálni.

Reagálnék még pár elhangzott felvetésre. Fontos az építőipart, a lakásfejlesztéseket szolgáló infrastruktúrák megerősítése, a kormányhivatalok, az ingatlan-nyilvántartási rendszer megerősítése, és meg kell erősíteni más, az építőiparhoz és lakásfejlesztésekhez, házfejlesztésekhez, házépítésekhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat, építőipari szabályokat. Már csak azért is, mert azt gondolom, hogy ez a fix 3 százalékos hitelprogram új lendületet fog adni a magyar építőiparnak, és ennek hatására minden évben több tízezerrel több új lakás és családi ház fog megépülni. Ez pedig azt is jelenti, hogy mindent meg kell tegyünk, hogy ezeknek az ingatlanoknak és ezeknek a vevőknek a védettsége a lehető legmagasabb szintű legyen. Ennek keretében valóban érdemes mind a fogyasztóvédelmi szabályokat, mind pedig az építőipari vállalkozókkal kapcsolatos szabályokat áttekinteni, megerősíteni, s ennek nemcsak a polgári jogi, hanem a büntetőjogi oldalát is megvizsgálni.

A munkánk részeként a fix 3 százalékos hitel kapcsán mi is kapcsolatban vagyunk azokkal a hatóságokkal, amelyek ilyen feladatot ellátnak, a fogyasztóvédelemmel és az Igazságügyi Minisztériummal is. Úgyhogy azt tudom ígérni, hogy a felvetett javaslatokat mi is meg fogjuk vizsgálni, és minden olyan intézkedést, ami erősíti a vevőket, a fogyasztókat, az első lakásvásárlókat, meg fogunk tenni.

Köszönöm a vitát, és köszönöm a konstruktív hozzászólásokat is. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezekre tekintettel támogassa a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)