Barkóczi Balázs (DK)

BARKÓCZI BALÁZS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az elmúlt években Magyarországon több nagyobb ingatlanfejlesztés akadt el, illetve felszámolási eljárás alá került még azelőtt, hogy a vevők birtokba vehették volna új otthonukat. Számos család vesztette el a megtakarítását, és éveken át bizonytalanságban élt, mert az építtető cégek csődje miatt sem az ingatlant, sem a befektetett pénzüket nem kapták vissza. Mindenki számára ismerős szituáció ez.

Ez a helyzet nemcsak a vevőket, hanem a beruházókat és a bankokat is érintette, a bizalom megrendült az új építésű lakások piacán, a finanszírozási kockázatok nőttek, és az építőipari projektek egy része leállt.

(9.20)

A tapasztalat világosan megmutatta, hogy a jelenlegi jogi keretrendszer nem nyújt kellő védelmet azoknak, akik már az építkezés megkezdésekor szerződnek és előre fizetnek. A javaslatban szereplő társasházi építményi jog ennek a piaci bizonytalanságnak kíván gátat vetni. Az új konstrukció lehetővé teszi, hogy a vevők már az építés megkezdésekor jogilag rögzített, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető biztosítékot szerezzenek a leendő lakásukra.

A törvényjavaslatot tehát a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőcsoportja támogatni fogja, ugyanakkor hadd fogalmazzunk meg kritikai észrevételeket is.

Bár a jogintézmény bevezetése üdvözlendő, a gyakorlatban több kihívás is várható. Ezek közül az első, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárások és gyorsaságuk pontossága kulcskérdés lesz, hiszen a bejegyzés késedelme csökkentheti a védelem hatékonyságát. Továbbá ‑ különösen a kisebb fejlesztések esetében ‑ kérdéses, hogy a konstrukció mennyire lesz gazdaságosan és egyszerűen alkalmazható. A felszámolási eljárások során a vevői igények és a hitelezők érdekei közötti egyensúlyt kell megteremteni, ehhez pedig pontos végrehajtási szabályokra, szabályozásra van szükség. A javaslat tehát jó irányba mutat, de a siker kulcsa a részletszabályok precíz kidolgozása és az intézményi gyakorlat egységessége lesz.

Bár a társasházi építményi jog a vevők számára új, jogilag bejegyezhető garanciát jelent, nem nyújt védelmet abban az esetben, ha az építtető eleve rosszhiszeműen jár el, nem kezdi meg az építkezést, vagy a munkálatokat félúton indokolatlanul leállítja. Ilyen helyzetben a jogintézmény formálisan ugyan létezik, de tartalmilag kiürül: a vevőnek nincs mire érvényesíteni a jogát, hiszen az ingatlan fizikailag nem jön létre. A társasházi építményi jog tehát csak addig véd, amíg van mit építeni ‑ ha az építkezés meg sem indul vagy félbemarad, a jog puszta bejegyzés marad a nyilvántartásban, valódi vagyoni érték nélkül.

Ez a kockázat különösen akkor súlyos, ha a beruházó tőke és fedezet nélküli projektcéget működtet, amely csőd esetén nem képes helytállni a vevők követeléseiért. Ilyenkor a vevők legfeljebb hosszas és bizonytalan kimenetelű polgári peres úton próbálhatnak kártérítést szerezni. A konstrukció tehát jóhiszemű beruházók esetén működőképes, de nem nyújt védelmet a szándékosan visszaélő, csalárd szereplőkkel szemben, márpedig a magyar ingatlanpiacon az elmúlt években sajnos számtalan ilyen esetről hallhattunk.

A Demokratikus Koalíció egyebekben üdvözli a társasházi építményi jog bevezetését mint olyan intézkedést, amely valódi jogi védelmet teremt a lakásvásárlók számára. A DK képviselői az elmúlt években több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar ingatlanpiacon súlyos jogbizonytalanság uralkodik, amely elsősorban a tisztességes, előtakarékoskodó polgárokat sújtja.

Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció szeretne rámutatni arra is, hogy ez az intézkedés önmagában nem oldja meg a lakhatási válságot. A társasházi építményi jog a középosztálybeli vásárlók védelmét erősíti, de nem érinti a megfizethető bérlakások hiányát, a fiatalok lakáshoz jutási nehézségeit vagy a szociálisan kiszolgáltatott családok helyzetét. A DK szerint átfogó, szociálisan érzékeny lakáspolitikára van szükség, olyanra, amely egyszerre biztosítja a beruházások átláthatóságát és a lakhatáshoz való alapvető emberi jog érvényesülését.

A társasházi építményi jog fontos és előremutató eszköz, de csak akkor válhat valódi sikertörténetté, ha egy szélesebb, emberközpontú lakhatási stratégia részeként valósul meg. A társasházi építményi jog bevezetése az ingatlanpiacon fontos lépés a jogbiztonság erősítése felé: a jogintézmény védi a vásárlókat, erősíti a piaci bizalmat, és csökkenti a visszaélések kockázatát. Mindemellett a Demokratikus Koalíció hangsúlyozza: a lakhatás kérdése nem pusztán jogi, hanem társadalmi és szociális ügy is. Egy modern, igazságos európai ország nemcsak a tulajdonszerzés biztonságát, hanem a lakhatás lehetőségeit is biztosítani köteles minden állampolgára számára.

A kormány által bevezetett 3 százalékos lakáshitel, amiről már államtitkár úr is beszélt, első pillantásra kedvező lehetőségnek tűnik, azonban a gyakorlatban éppen azok nem tudják igénybe venni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, a fiatalok és az alacsony jövedelmű családok jelentős része ugyanis nem rendelkezik elegendő önerővel, hogy egyáltalán jogosult legyen a hitelre. Miközben a lakásárak az elmúlt években drámai módon elszálltak, a törlesztőrészletek a jelenlegi bérszintekhez képest továbbra is megfizethetetlenek, különösen a nagyobb városokban. A kormány hangzatos ígéretei ellenére a 3 százalékos hitel így nem a társadalom széles rétegeinek nyújt valódi segítséget, hanem azoknak, akik amúgy is jobb anyagi helyzetben vannak.

Ráadásul a fiatalok körében egyre többen nem akarnak hosszú távra elköteleződni; ez nem is csoda, az elmúlt 15 évben önök számtalan hitelspirálba lökték bele ezeket a fiatal embereket. Ráadásul a fiatalok körében egyre többen nem akarnak Magyarországon sem maradni, sokan inkább a külföldi munkavállalás és letelepedés lehetőségét mérlegelik ‑ mintegy menekülve az Orbán-kormány elől ‑, mintsem hogy hitelt vegyenek fel egy bizonytalan gazdasági környezetben. A 3 százalékos konstrukció tehát inkább politikai üzenet, mint valódi megoldás a fiatalok lakhatási válságára.

És hogy ez mennyire így van, hogy inkább politikai üzenet, mint valódi megoldás, azt szerintem mindennél jobban szemlélteti az én választókerületem példája. A XV. kerületben ugyanis egy kormányközeli befektető, Balázs Attila, aki Orbán Viktor jóbarátja, illetve Tiborcz Istvánnal vannak közös bizniszei, most egy társadalmi egyeztetésnek csúfolt online konzultáció után, az ott lakók igényeit és érdekeit lesöpörve az asztalról olyan lakóparkot kíván építeni, amely 65 méter magas, 18 szintes monstrumokból áll, 25 méterre egymástól. Ez azt jelenti, hogy az új lakások negyede soha az életében nem fog napfényt kapni, a közlekedési kapacitásokat, a közműkapacitásokat, az infrastrukturális fejlesztéseket nem vették figyelembe.

Hiába volt és hiába folyamatos a lakossági tiltakozás az új lakópark ellen, holott az önkormányzat nyilvánvalóan kívánatosnak tartott volna és támogatni is tudott volna egy észszerű fejlesztést ezen a magánkézben lévő területen, azonban ez nem az, a NER-es giga lakópark nem észszerű fejlesztés, és mondom, minden lakossági tiltakozás és ellenérzés ellenére önök egy pillanat alatt kormányzatilag kiemelt beruházássá tették ezt. Tehát már azok a jogi szabályozások sem állnak rendelkezésünkre ‑ például az önkormányzat építési szabályzata ‑, hogy megakadályozzuk ennek a megvalósítását, amelyek eddig rendelkezésünkre álltak. És tették önök mindezt úgy, hogy egy pillanatig nem konzultáltak az ott lakókkal. Mondom, online meghirdették ezt a társadalmi egyeztetést, és ennyi volt az egész. Nem jönnek el a lakossági fórumokra, bár az önkormányzat is többször hirdetett ilyet, a civilek is többször hirdettek ilyet, én magam is részt vettem ezeken.

Amikor az építészeti miniszterhez, Lázár Jánoshoz kérdést intéztem, amelyben az szerepel, hogy 2023-ban ő szorgalmazta egy átfogó építészeti törvénynek az elfogadását, ennek 1. §-a pedig világosan kimondja, hogy a polgári jó ízlés elősegítése, az életminőség javítása, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése a cél, úgy fogalmazott, hogy ez nem lehetőség, hanem törvényi kötelezettség, ezzel szemben pedig, a saját törvényével szembemenve akar megvalósítani egy toronyházakkal tűzdelt, zöldterületeket feldaraboló, közműbiztonságot figyelmen kívül hagyó projektet, akkor nem is a miniszter úr válaszolt, hanem Ágh Péter államtitkár, aki azt írja ‑ szó szerint kell idéznem ‑, azt mondja: az önök kommunista elképzeléseivel szemben azonban a magyar fiataloknak nem a bérlakás építése, hanem a saját tulajdonú ingatlan megvásárlása a valódi segítség, ezért is döntött a kormány a kedvezményes lakáshitel bevezetése mellett. Tehát az államtitkár úr emögé menekül, hogy ne kelljen válaszolnia a lényegi kérdésekre.

Bár államtitkár úr most nincs itt, de azért Panyi államtitkár úr figyelmét felhívnám arra, hogy a kommunista elképzelések kapcsán megjegyzendő, hogy a tőlünk nyugatabbra lévő Bécs városában, amit folyamatosan a világ legélhetőbb városának választanak most már hosszú évek óta, számtalan bérlakás van és épült is igen nagy számban. Egyetlen reményünk maradt nekünk, ott lakóknak, hogy az Országos Építészeti Tervtanácsban még ülnek olyan építészek, akik a szakma képviseletét előbbre tartják a kiemelő rendelet kedvezményezett beruházójának, Balázs Attilának a profitjánál.

Azt is meg kell jegyezni, Újpalotáról beszélünk, hogy az egész kerületrész tulajdonképpen a 70-es években épült fel. Ugyanakkor a 70-es évek lakótelepének építése során számtalan szakág működött közre, amely meghatározta az élhető laksűrűséget, az épületek közti magasságból fakadó telepítési távolságokat, a városképi megjelenést, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. Ezek a tervek pedig mindezt elhanyagolják, nem veszik figyelembe. Arról már nem is beszélve, hogy a kormányközeli beruházó először 3200, majd 3400, végül már 4500 lakás kialakításáról beszél. Sajnálatos, hogy az 1970-es évek óta ide jutottunk.

(9.30)

Hangsúlyozni szeretném, nem a fiatalok első lakáshoz jutásával van problémánk, sőt, azt a Demokratikus Koalíció is támogatja ‑ pont ezért van benne Dobrev Klára vállalásai között, hogy tízezer új önkormányzati bérlakást fogunk építeni ‑, hanem az ilyen NER-es gigalakóparkok ellen tiltakozunk, ahol a zöldfelület sincs figyelembe véve. Arra már nem is térek ki, hogy önök olyan zöldfelület-számítási metodikát alkalmaznak a kiemelő rendeletben, ahol a 25 százalék zöldfelület több lesz, mint a 35 százalék, de ezt is csak ál-, látványbonszaifák telepítésével próbálják megoldani. Tehát szörnyű ez az egész falanszter, amit oda álmodtak, a Ház tekintélye miatt pedig nem mondom azt, hogy oda fognak hányni, de odarondítanak Újpalota és az egész XV. kerület közepére. Ez ellen továbbra is a leghatározottabban tiltakozunk.

Engem 2022-ben azért választottak meg a rákospalotai, pestújhelyi, újpalotai és újpesti polgárok, hogy az ő érdekeiket képviseljem itt a parlamentben, ezért kell ezt minden vitában elmondanom, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, a konkrét, előttünk fekvő törvényjavaslatot a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm a figyelmet.