{"cycle": 42, "id": "172-98", "date": "2025-10-21", "ulnap": 172, "seq": 98, "speaker": "Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)", "p_azon": "t044", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása H/12798 Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2026-2036.)", "iromany": "H/12798", "duration_s": 269, "position": null, "chars": 3175, "paragraphs": ["DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy témához szeretnék hozzászólni, amely több képviselőtársam felszólalásában is felmerült, ez a KSH-adatok, a népszámlálási adatok kérdése.", "Tény, hogy 2011-hez képest felére csökkent a fogyatékossággal élő személyek létszáma ezekben a felmérésekben, és azzal is egyetértek, hogy valószínűleg sokan vannak olyanok, akik nem vállalják fel a fogyatékosságukat, mert cikinek érzik, szégyellik, nem vállalják az identitásukat, és ezért nem jelölik be. Ugyanakkor szeretném árnyalni ezt a képet a népszámlálási adatok kapcsán. Figyelembe kell venni azt is, hogy más-más módszerekkel dolgoztak. 2011-ben jellemző volt az, hogy kérdezőbiztosok mentek ki a házakhoz, ’22-ben pedig az online megoldás volt inkább jellemző. A másik pedig, hogy másképp tették fel magát a kérdést is ’11-ben és 2022-ben.", "2011-ben úgy tették fel a kérdést, hogy van‑e bármilyen fogyatékossága önnek, ez alatt többféle válaszlehetőségből lehetett választani, és ebben benne volt a tartós egészségkárosodás vagy tartós egészségügyi probléma is. 2022-ben szétválasztották ezt a két kategóriát, és külön kérdeztek rá a fogyatékosságra, illetve külön kérdeztek rá a tartós egészségügyi problémára. Tehát valószínűleg itt van a válasz, a fogyatékossággal élők száma emiatt csökkenhetett, a tartós egészségkárosodottak száma pedig, ahogy mondták, egy picit nőtt is. 1,7 millió fő vallotta magát tartós egészségügyi problémával élőnek.", "Egy másik aspektus, amit szerintem figyelembe kell venni, az az, hogy egyre több olyan, fogyatékossággal élő személy van, aki orvosi szempontból fogyatékossággal élő, de emberi jogi szempontból, ebből a megközelítésből nem biztos, vagy nem vallja magát annak, mert ő úgy érzi, hogy teljes értékű életet él. Itt kapcsolnám össze most a hallássérültek témájával. Az előző felszólalásomban is mondtam, hogy a WHO adatai szerint a népességnek ‑ mindegy, hogy egy ország vagy a világ népességét nézzük ‑ jellemzően 10 százaléka él bármilyen fokú hallássérültséggel. Ez most a 2025-ös év adatai szerint 20 százalék, 1,5 milliárd emberről beszélünk, aki bármilyen fokú hallássérültséggel él, és körülbelül egyharmaduk az, aki súlyosabb fokú hallássérültséggel él, tehát olyan, akit fogyatékosnak lehet nevezni az orvosi megfogalmazás szerint.", "(15.20)", "A többiek viszont nem biztos, hogy fogyatékossággal élőnek érzik magukat. Orvosi szempontból azok, igen, hallókészüléket használ, elemet kell vennie, és a többi, vagy implantot használ, de teljes értékű életet él. És ebből a szempontból megközelítve is talán érdemes figyelembe vennünk ezt az adatot, a népszámlálási adatokat is, mert így teljesebb a kép.", "A Siketek Világszövetsége szerint a világon 70 millió siket ember él. Ez a szám és az 1,5 milliárdos szám, amit említettem a WHO-adatokból, ez nagy eltérést mutat. Tehát így kell szemlélni a népszámlálási adatokat is, hogy valószínűleg több fogyatékossággal élő személy van Magyarországon is ennél az adatnál, de nem mindegy, hogy milyen aspektusból nézzük ezeket a számokat. Köszönöm a figyelmet, ennyit szerettem volna. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}