Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló T/12797. számú törvényjavaslat általános jellemzője, hogy bemutatja azt a közvetítőrendszert, amely dinamikusan fejlődik, számos kihívással néz szembe, és az uniós jogalkotás is intenzív ezen a területen.

A most tárgyalt javaslat tehát igen szerteágazó, ha a tartalmát tekintjük. A törvényjavaslat egyrészt tartalmazza a fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós irányelv átültetését. Az Európai Unió 2023-ban fogadta el a fogyasztási hitelszerződésekre vonatkozó új szabályozást, amely egy 2008-as irányelv helyébe lép, de annak számos elemét megtartja. Az irányelv elsődleges célja, hogy magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosítson a fogyasztói hitelek nyújtása során. Az új irányelv célul tűzte ki a korábbi szabályozás egyes cikkelyeinek pontosabb megfogalmazását, hatályának bővítését olyan hitelekkel, amelyekre korábban azt nem kellett alkalmazni.

A 2008-as irányelv elfogadása óta a fokozódó digitalizáció jelentős változásokhoz vezetett a fogyasztói hitelek piacán: egyrészt új termékek és piaci szereplők jelentek meg a piacon, másrészt változtak a fogyasztói preferenciák, melyek szintén szükségessé tették a szabályozás módosítását, kiegészítését.

Az új irányelv számos új követelményt is megfogalmaz, amelyek közül kiemelendő a megkülönböztetés tilalma, a kéretlen hitelnyújtás tilalma és az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatás biztosítása.

A magyar szabályozás eddig is tágabb körben alkalmazta a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, így az új szabályozás nem jelent e tekintetben jelentős változást. A törvényjavaslat azért hoz új elemet, mert az uniós előírásokat figyelembe véve kiegészíti többek között a reklámra, a tájékoztatásra, a hitelképesség vizsgálatára és az előtörlesztésre vonatkozó szabályokat.

A reklámok és marketingközlemények nem kelthetnek téves várakozásokat a fogyasztóban a hitel elérhetősége vagy költsége tekintetében. A hitelre vonatkozó reklámnak figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a hitelfelvétel nem ingyenes. A reklámokban foglalt általános tájékoztatásnak könnyen olvashatónak vagy tisztán hallhatónak kell lennie, igazodva a használt adathordozó technikai lehetőségeihez.

A hitelnyújtás során az egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi rendelkezés a megfelelő, átlátható előzetes tájékoztatás biztosítása. A törvényjavaslat szerint a hitellel kapcsolatos előzetes tájékoztatás kétlépcsőssé válik. Az első lépcsőt az általános tájékoztatás jelenti, amely a hitel alapvető jellemzőit foglalja magában. A tájékoztatás második lépcsője a formanyomtatvány felhasználásával nyújtott részletes tájékoztatás, amely már a fogyasztó által kifejezett preferenciák és információk alapján kerül összeállításra, azaz itt már személyre szabott, személyre szóló a tájékoztatás.

A törvényjavaslat meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a személyre szabott tájékoztató első oldalán, feltűnő módon kell megadni annak érdekében, hogy a fogyasztók valamennyi lényeges információt egyszerre lássanak.

A javaslat tartalmazza, hogy a fogyasztó a hitelszerződéstől 14 napon belül indokolás nélkül elállhat, illetve díjmentesen felmondhatja azt, ha a hitelt már folyósították. Ekkor a felek rendezik egymással szembeni kötelezettségeiket.

Az elállási jogról való tájékoztatás elmaradásához a törvényjavaslat szigorú jogkövetkezményt rendel, amikor kimondja, hogy az elállásra nyitva álló időszak nem jár le, ha a fogyasztót nem tájékoztatták elállási jogáról.

(11.30)

Előfordulhat, hogy az ügyfél kedvezőbb anyagi helyzetbe kerül, és nincs már szüksége a hitelre részben vagy egészben, ezért minden hitelfelvevőnek lehetősége van arra, hogy a hitelt akár részlegesen, akár teljesen előtörlessze. A törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy előtörlesztés esetén a hitel folyósításakor felmerült fix költségeket is csökkenteni kell a hitelszerződés fennmaradó időtartamával arányosan.

Ugyanakkor problémák, nehézségek is előfordulhatnak a fogyasztó életében, amikor egy tanács sokat segíthet, ehhez az állam nyújt szolgáltatást. Ahhoz, hogy ez ismert legyen a fogyasztó számára, a törvényjavaslat arra kötelezi a hitelezőt, hogy belső eljárásokat alakítson ki a pénzügyi nehézségekkel küzdő fogyasztó korai azonosítására, és szükség esetén az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatókhoz irányítsa őket. Fontos szabály, hogy az adósságkezelési tanácsadók elérhetőségeit a hitelszerződésnek is tartalmaznia kell.

A törvényjavaslat a pénzügyi intézménynek nem minősülő termékértékesítő által a termékek megvásárlásához biztosított halasztott fizetés esetén nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő. A halasztott fizetést biztosító szolgáltatókról a Magyar Nemzeti Bank fog nyilvántartást vezetni, és felügyeletet gyakorol felettük. Ezek az intézmények is tájékoztatják az ügyfeleket a részletfizetés, a halasztott fizetés következményeiről és körülményeiről. A fogyasztói hitelekre vonatkozó új szabályokat 2026. november 20-ától kell alkalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a tőkepiaci szektor vonatkozásában tartalmazza a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény módosításait. A rendelkezések legnagyobb részben jogharmonizációs kötelezettség miatt váltak szükségessé. A javaslatok módosítják mind az alternatív befektetésialap-kezelőket, az egyéb alapkezelőket és a szektorban működő, összes alapot érintő szabályokat is.

Az átfogó felülvizsgálat eredményeként egyértelművé vált, hogy a befektetésialap-kezelési szektor jelentős finanszírozási lehetőséget jelenthet a jövőben. Így, figyelembe véve az erre vonatkozó pénzügyi igényt, az alternatív befektetési alapok új finanszírozási forrásként jelenhettek meg a gazdaságban.

A kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó mikro- és makroszintű kockázatok kezelése kiemelten fontos a prudens működés biztosítása érdekében. Ennek megfelelően a törvényjavaslat előírja, hogy a kölcsönnyújtó tevékenységet végző alapok kezelői megfelelő szabályokat kötelesek kidolgozni az eredményes kockázatkezelés érdekében; emellett befektetési korlátokat is tartalmaz a törvény.

A kifejezetten kölcsönnyújtó stratégiát megvalósító alapoknak szigorú tőkeáttételi korlátoknak is meg kell felelniük, attól függően, hogy nyílt vagy zárt végű alap formájában működnek. Az előbbi esetében a kockázat is nyílt pályára kerülhet, és ezt meg kell akadályozni. A magyar szabályozás prioritásként kezeli a befektetővédelmet, így az alapok fogyasztók részére nem biztosíthatnak kölcsönt.

A kölcsönnyújtáson kívül számos egyéb területet is érintenek a javaslatok. A rendelkezések másik nagy csoportja nemcsak az alternatív befektetési alapokat, hanem a befektetésialap-kezelési szektorban működő egyéb alapokat is érinti.

A likviditás kezelése a jövőben még nagyobb hangsúllyal szerepel a szabályozásban. Piaci stresszhelyzetben fontos, hogy az alapkezelők a befektetői visszaváltási igényeket is tudják kezelni, és azokra hatékonyan tudjanak reagálni. A szabályozás fő célja ezért a befektetővédelmi szempontok érvényre juttatása és a pénzügyi stabilitási szempontok figyelembevétele volt.

A likviditás kezelése tekintetében bővül és egységesül az elérhető likviditáskezelési eszközök skálája, ilyenek a visszaváltási szabályok, az árazási szabályok, az elkülönített eszközök, erről a listáról választhatnak az alapkezelők a körülményektől és az alap típusától függően. Az alternatív befektetési alapok vonatkozásában erre egyébként már eddig is egész részletes szabályozást tartalmaztak a hatályos jogszabályok. A javaslat ezt szélesíti tovább és terjeszti ki az egyéb típusú alapokra is.

A módosítások érintik a letétkezelésre, a tevékenységek kiszervezésére, a felügyeleti jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket is. Ezen pontosítások célja egyrészt az egész befektetésialap-kezelési szektor hatékonyságának növelése, másrészt szükséges a szektorra vonatkozó szabályok minél szélesebb körű egységesítése, harmonizálása.

A kiszervezés tekintetében bővülnek a Magyar Nemzeti Banknak mint felügyeletnek nyújtandó információk, ezáltal is hatékonyabbá téve a pénzügyi felügyelet működését és erősebbé téve a fogyasztóvédelmet. A pénzügyi szektor jellegéből fakadóan egyre több a határon átnyúló tranzakció, ezért a törvényjavaslat a befektetésialap-kezelési szektor vonatkozásában erősíti a tagállamok pénzügyi felügyeletei közötti, illetve az európai tőkepiaci felügyeleti hatóságok közötti együttműködést.

Tisztelt Ház! A csalók ellen a legnagyobb fegyver a megelőzés. Ennek egyik módszere a mostani módosítás, amely szerint a kétfaktoros azonosítás szélesebb, teljesebb körű használata ellehetetlenítené a csalások jelentős részét.

A törvényjavaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt is érinti, miután több elemében is kiegészül az Európai Uniónak a bankok piacra lépését és működését meghatározó irányelve. Egyre nagyobb szerepet szereznek a harmadik országban letelepedett, ugyanakkor az Európai Unióban is alapvető banki szolgáltatásokat nyújtó intézmények, amelyekre ezentúl szigorú prudenciális, likviditási és tőkeszabályok vonatkoznak.

Több elemükben is szigorításra kerülnek a felügyeleti szankcionálási lehetőségek, amelynek részeként bevezetésre kerül egy új bírságolási lehetőség is, az úgynevezett kényszerítő bírság. A kényszerítő bírság célja az, hogy napokra kivetett összegekkel kikényszerítse a folyamatban lévő jogsértések mielőbbi megszüntetését.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat előzetes bejelentési szabályokat rögzít a felügyelt intézmények által történő jelentősebb részesedésszerzésekre, az állományok átruházására, valamint az egyesülésükre, szétválásukra. A javaslat érinti a vezető állású személyek alkalmasságának megítélésére vonatkozó szabályokat is.

A vezetőtestület tagjai tekintetében egyrészt megfelelőségi és alkalmassági értékelésre vonatkozó elvárás jelenik meg, másrészt a megfelelőségi és alkalmassági értékelés olyan nem felsővezető személyekre is kiterjed, akik jelentős hatással vannak az intézmény napi működésére, de nem tagjai a vezetőtestületnek.

A hitelintézeteket érintő változások közül kiemelendő, hogy a jövőre nézve hangsúlyosabb elem lesz az úgynevezett ESG-kockázatok kérdése. Ugyanígy a banki prudens működés részeként új elemként jelenik meg a kriptoeszközökkel szembeni kitettségekből eredő kockázatok kezelése is.

Tisztelt Országgyűlés! Az egységes európai hozzáférési pontokhoz kapcsolódó módosítások és az arra vonatkozó szabályozás lényege, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2027. július 10-éig létrehozza az úgynevezett egységes európai hozzáférési pontot.

(11.40)

Ez egy európai uniós szintű központosított platform a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges információk hozzáférhetővé tétele céljából. Az európai uniós kezdeményezés egy új közös rendszert hoz létre. Ebben a rendszerben a vállalatok, pénzintézetek és egyéb gazdasági szereplők által közzétett fontos információk egy helyen könnyen hozzáférhetők lesznek az egész Európai Unióban.

Jelenleg az uniós tagállamoknak ezek az adatok sok különböző adatbázisban, eltérő formában, formátumban és sokszor nehezen kereshető módon állnak rendelkezésre. Az ESAP-rendszer ezt a széttagoltságot szünteti meg. Az új, egységes felület lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyen hozzá lehessen férni a nyilvános vállalati adatokhoz. Ennek segítségével elérhetővé válnak a pénzügyi kimutatások, fenntarthatósági jelentések és egyéb releváns információk. A hazai átültetés célja, hogy Magyarország is bekapcsolódjon ebbe az egységes európai adatáramlásba.

A törvényjavaslat a magyar jogrendbe illeszti azokat a jogi szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a magyarországi közzétételi rendszerek összekapcsolhatók legyenek az ESAP-platformmal. A jogharmonizáció az irányelvi előírásoknak megfelelően több szakaszban valósul meg. A szabályozás egyszerre valósítja meg a transzparenciát, és lehetővé teszi az adminisztrációs terhek könnyítését az egyszeres adatszolgáltatással.

Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektor átfogó módosításain túl az Exim-törvény módosításának célja, hogy az Eximbank teljeskörűbben tudja ellátni a gazdaság fejlesztése céljából végzett feladatait. Ennek érdekében a javaslat pontosítja az Eximbank által végezhető pénzügyi szolgáltatási tevékenységek célját, valamint a készfizető állami kezességvállalásra és tőkekiegyenlítésre vonatkozó szabályokat, továbbá egységesíti az állami szakosított hitelintézetekre vonatkozó szabályozást.

A kormány kiemelt célja a társadalom pénzügyi tudatosságának erősítése, amelynek fontos részét képezi az öngondoskodás értékének tudatosítása és fokozása a különböző generációkban. Jelenleg a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások kevésbé népszerűek az érintettek körében, ezért a kormány módosítja az önkéntes pénztárakról szóló törvényben a tagszervezők díjazására vonatkozó szabályt. A módosítás értelmében a pénztárak mind a saját, mind a külső tagszervezőik számára megemelt mértékben adhatják az új belépő pénztártagok után járó jutalékot.

Ehhez kapcsolódóan módosul az említett szabály azon része is, amely a pénztárak vagyonkezelésére vonatkozik. A változás értelmében a pénztárak a vagyonkezelésért felszámított díjat szabadon alakíthatják a felső határértéken belül, így a vagyonkezelői díj csökkentése esetén a fennmaradt különbözetet fordíthatják egyéb működési típusú költségekre, mint például szolgáltatásfejlesztésre vagy akár tagszervezésre. A pénztárak működése ezzel szabadabbá, rugalmasabbá válik.

A pénztári működés egyszerűsítésének lehetőségét fokozza a kormány azon törekvése is, amely megengedi, hogy több pénztár közös testületi szervvel működjön. A pénztárak azonos testülettel való működésével az ez irányú megállapodásban érintett pénztárak jelentős költségeket takaríthatnak meg.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondhatom, hogy ennek a szerteágazó szabályozásnak végleges haszonélvezői a fogyasztók. Tekintettel arra, hogy valamennyien elkötelezettek vagyunk a fogyasztók védelméért, kérem önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úrnak köszönöm a türelmét. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)