Bánki Erik (Fidesz)
2025-10-21 · 172. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:49Szöveg4 984 karakter · 7 bekezdés · JSON
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak a legkitartóbb képviselők maradtak itt ezen a késői órán, de miután a téma fontos, ezért úgy ítéltem meg, hogy a Fidesz-frakció vezérszónokaként mindenképpen szeretném elmondani a véleményünket a törvényjavaslatról, és szeretném államtitkár urat tájékoztatni arról, hogy mi természetesen támogatjuk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, mert egy kifejezetten jó, és a társadalom szempontjából nagyon fontos területet érintő szabályozási kérdésről van szó.
Az elmúlt évtizedben tanúi lehettünk annak, ahogyan a digitális forradalom gyökeresen átalakította életünket. Ma már az adat nemcsak információ, hanem gazdasági erőforrás, a modern kor olaja. Az elektronikus hírközlés mindig is a kapcsolatteremtésről szólt, emberek, közösségek és vállalkozások összekapcsolásáról. De míg korábban a hang és az írott szó továbbítása volt a cél, ma már a nagy felbontású videók, mesterséges intelligenciát igénylő extra szolgáltatások új, sokkal nagyobb, sokkal erősebb sávszélességet igényelnek. Olyan beruházás szükséges tehát, amely lehetővé teszi, hogy a vidéki térségek is bekapcsolódjanak a digitális gazdaság vérkeringésébe, hogy minden diák hozzáférjen az online oktatáshoz, és hogy a vállalkozások egyenlő eséllyel versenyezhessenek a mára már teljesen megnyílt globális piacon. Az elektronikus hírközlés jövője az együttműködésről, a biztonságról és a digitális bizalomról is szól.
Tisztelt Ház! A gigabites infrastruktúráról szóló rendelet alapvető célja, hogy a felhasználók magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá váljon a rendkívül nagy kapacitású vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése, és 2030-ra valamennyi háztartás rendelkezésére álljon egy széles sávú, minden igényt kielégítő internetkapcsolat. A fenti célok érdekében az uniós rendelet több területen is a korábbinál szigorúbb szabályozásokat állapít meg. A főbb rendelkezések a fizikai infrastruktúrához és a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos információhoz való könnyebb hozzáférésre, az építési munkák, amikor több hálózatüzemeltető ugyanazon a területen végez hálózatfejlesztést, ezeknek a munkáknak az összehangolására, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és az új építésű, valamint a jelentős felújításon átesett épületek optikai hálózattal történő felszerelésére vonatkoznak.
A XXI. század egyik legnagyobb vívmánya a digitalizáció. Ma már szinte minden tevékenységünk, a tanulástól kezdve a munkán át egészen a szórakozásig, valamilyen módon az internethez kapcsolódik. Miközben a technológia egyre több lehetőséget nyit meg előttünk, sajnos ugyanennyi veszélyt is rejt magában. Erről szól a kiberbiztonság. A kiberbiztonság nem csupán egy informatikai kérdés, hanem a digitális világban maga a túlélés kulcsa. Adataink, pénzügyeink, személyes információink, sőt még a hírnevünk is annyira biztonságos csupán, amennyire tudatosak vagyunk az online térben. A kibertámadások ma már nemcsak a nagyvállalatokat vagy a kormányzati szerveket érintik, hanem bárki, bármilyen magánszemély lehet a célpont. Akár egy diák, aki az online tanulmányi rendszert használja, akár egy alkalmazott, aki otthonról dolgozik, vagy egy nyugdíjas, aki az unokáival videochatel. Éppen ezért a kiberbiztonság legfontosabb eleme nem a technológia, hanem maga az ember.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország az elmúlt években számos fontos döntést hozott annak érdekében, hogy megvédje polgárait, intézményeit és gazdaságát a kibertérben rájuk leselkedő veszélyektől. Engedjék meg, hogy néhány példát említsek ezek közül. Először is, az állami szintű kiberbiztonsági stratégia kidolgozása és megújítása egy kulcsfontosságú lépés volt. Az első nemzeti kiberbiztonsági stratégia még 2013-ban született, majd 2024-ben új, korszerű változata lépett életbe, amely már figyelembe veszi a mesterséges intelligencia, valamint az 5G-hálózatok és a kritikus infrastruktúrák védelmének kihívásait.
Másodszor: megerősödött a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szerepe, mely a kormányzati és a magánszféra szereplőivel együttműködve reagál a kibertámadásokra, figyeli a fenyegetéseket, és támogatja biztonságos működésüket. Harmadszor pedig: igen nagy hangsúlyt kap a kiberbiztonsági oktatás és a tudatosság növelése. Az iskolákban, az egyetemeken és a közszférában egyre több képzés indul, mely a digitális védekezés alapjait tanítja meg.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a bevezetőben is említettem, egy kifejezetten fontos kérdésekkel foglalkozó jogszabálytervezet fekszik előttünk, amely nemcsak a mai kor kihívásaira való reagálás lehetőségét teremti meg, hanem ami legalább ilyen fontos, a kibertérben való biztonságunkat is nekünk, magánszemélyeknek, magyar állampolgároknak és a magyar intézményeknek, magyar vállalkozásoknak. Ezért arra kérem önöket, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet.
HivatkozásJSON
karzat: Bánki Erik — 2025-10-21, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/172-162.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-172-162,
title = {Bánki Erik — 2025-10-21, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/172-162.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}