Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Hosszú kampány indult, én ennek tudom be az ön felszólalását, ennek tudom be, mert Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil, a kormány képes a családokat, nyugdíjasokat és vállalkozásokat támogató intézkedéseihez szükséges forrásokat biztosítani.

A kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben négy szabályt tart szem előtt a fiskális fegyelem megőrzése érdekében. Eszerint a hiánynak évről-évről csökkennie kell; másodszor az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia; harmadszor nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá; végül pedig az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia. Ezzel összhangban az év kilencedik hónapjában magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek, és a pénzforgalmi hiány is az időarányosnál kedvezőbb lett.

(9.40)

Ön is számokat említett, engedje meg ezt nekem is: ’25 szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 3328 ezer (sic!) milliárd forintos hiánnyal zárt, ezen belül a központi költségvetés 3267 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 101,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 162,6 milliárd forintos hiányt mutattak. Az éves várható pénzforgalmi hiány 4774 milliárd forint, ennek első kilenchavi hiánya 69,7 százalék, vagyis az időarányosnál, a 75 százaléknál kedvezőbb. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,1 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében 9 százalékos növekedés történt.

Említette az állami közlekedést. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásra fordított összeg ‑ összesen 1970 milliárd forint kifizetés ‑ 341 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakánál. A kiadásokon belül nagyságrendileg az úthálózat-felújítási és -karbantartási munkákkal kapcsolatos kifizetések, a lakossági energia- és rezsivédelmi szolgáltatás, valamint a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadásai alakultak magasabb összegben.

Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Szeptember végéig a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 5510 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2201 milliárd forint összeg kifizetése történt meg.

Magyarország államadósságát tekintve semmilyen rövid vagy hosszú távú kockázat nincs. A kormány elkötelezett a fiskális fegyelem, így az államadósság csökkentése mellett. A magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak, az államadósság devizaösszetétele és tulajdonosi szerkezete is kellően diverzifikált. Az államműködés finanszírozása biztosított és stabil. Ezt tükrözik vissza a hitelminősítők értékelései is, melyek továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlják hazánkat, ami a töretlen bizalmat tükrözi.

Alaptörvényünk előírásai szerint csak olyan költségvetésitörvény-javaslat nyújtható be az Országgyűlés részére, melynek végrehajtása esetén az államadósság a megelőző évihez képest csökken. A stabilitási törvény pedig erre nézve további garanciákat tartalmaz, hogy a csökkenő adósságráta a költségvetés végrehajtásakor is biztosított legyen. A magyar államadósság 2010-hez képest jelentősen csökkent, ráadásul 2010 óta folyamatosan az uniós átlagszint alatt van, alacsonyabb volt a Covid és a háború éveiben is.

Az Európai Bizottság ’24. évi őszi elemzése szerint az EU átlagos adósságrátája 82,4 százalék volt ’24 végén. Ebben az elemzésben ’24 novemberében az Európai Bizottság Magyarországra a GDP 74,5 százalékát elérő adósságot jelzett előre ’24 végére, míg a tényadat érdemben alacsonyabban alakulhat. Még vannak számaim, de ezeket elnök úr bizonyára igen jól ismeri. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)