Dúró Dóra (Mi Hazánk)

DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nehéz erről a témáról úgy beszélni, hogy az ember érzelmileg ne vonódjon be, hiszen úgy gondolom, hogy mindegyikünk ismerősi körében van olyan, aki érintett, akár úgy, hogy sikerült neki, hogy gyermeke legyen, akár úgy, hogy nem, és mind a két történet ‑ bár az egyik egy nagyon örömteli, a másik pedig egy szomorú véget ér ‑ nagyon megérinti az embert.

Mégis, ha arról beszélünk, hogy milyen jogszabályokat, milyen szabályozásokat hozunk, és milyen felelőssége van az államnak e tekintetben, akkor érdemes pár lépés távolságot tartanunk.

(18.20)

Mondhatjuk azt, hogy a meddőség egy népbetegséggé vált Magyarországon, de nem csak Magyarországon, egy kvázi civilizációs betegségről beszélhetünk, hiszen az egész európai kontinensünkre vagy ha úgy tetszik, az északi civilizációra jellemző a meddőség sajnálatos elterjedése és növekvő mértéke. Magyarországon tíz év alatt háromszorosára nőtt a termékenységi zavarok aránya. Ma már különböző becslések vannak arra, hogy hányan, de több százezres nagyságrendű, akár 200-300 ezer pár lehet érintett a meddőség ügyében, és ezért is nagyon fontos, hogy foglalkozzunk ezzel, hiszen itt olyan családokról vagy olyan párokról van szó, akik gyermeket szeretnének, és a megszületett gyermekeknek is kimutatható százaléka ‑ egy 2023-as kimutatás szerint már több mint 3 százaléka ‑ volt az, akik ilyen beavatkozások révén jöttek világra. Tehát ha úgy tetszik, demográfiai szempontból is egy meghatározó nagyságrendről van szó.

Amit államtitkár úr mondott, hogy növekedett az eredményesség, javult egyharmaddal, az mindenképpen üdvözlendő, azonban még mindig elmarad akár az európai átlaghoz, de az Egyesült Államokban tapasztalható hatékonysághoz képest mindenképpen. Ennek az okai például, hogy éppen Magyarországon nemzetközi összehasonlításban viszonylag nagy arányban kerül sor a 40 év feletti nőknél a beavatkozásra. Én egy 2019-es adatot találtam ezzel kapcsolatban: a legmagasabbak között volt a világon azon beavatkozások aránya Magyarországon, ahol 40 év feletti volt a leendő édesanya.

Azért is lenne szükség arra, hogy a kormány a korábbi életszakaszban történő gyermekvállalást ösztönözze, mert tudjuk jól, hogy a szülés időpontjának későbbi életkorra tolódása csökkenti, nagyon jelentős mértékben csökkenti az esélyét annak mesterséges megtermékenyítés esetében is, hogy abból ténylegesen gyermek tudjon születni. Míg, mondjuk, 25 éves életkorban a nők esetében az ivarsejteknek csak a 30-35 százaléka az, ami kromoszomálisan selejtes ‑ ez egy szakkifejezés, tehát senkit nem szeretnék selejtesnek nevezni ‑, 35 évesen ez már 40-45 százalék és 40 év felett pedig 55-60 százalék. Tehát ha csak ezeket az adatokat nézzük meg, akkor leegyszerűsítve 25 évesen kétszer akkora az esélye annak, hogy sikeres lesz akár egy beavatkozás vagy egy természetes úton történő várandósság, mint mondjuk, 40 évesen. Ezért is lenne fontos a meddőség esetében is, hogy csökkentsük az édesanyák életkorát abban az időpontban, amikor orvoshoz fordulnak.

Erre a kormánynak a 30 éves korig történő szja-mentessége az egyetlen ilyen intézkedés, de ennek a következményeiről vagy hatásairól egyelőre még nem volt elég idő, hogy egyértelműen kijelenthessük, hogy pozitív, vagy van‑e egyáltalán bármiféle hatása. Mindenesetre, látva ezeket a számokat és a meddőségi kezelések alacsony hatékonyságát is, arra szeretném biztatni a kormányt, hogy további ilyen intézkedéseket hozzon, ami az édesanyákat arra sarkallja, hogy lehetőleg korábbi életkorban hozzák világra legalább az első gyermeküket.

A tájékoztatás ugyanakkor semmibe nem kerülne. Én tartok tőle, hogy nagyon kevés nő van, aki mondjuk, ezeket az arányokat ismeri, tehát nincsenek tudatában annak, hogy feleakkora esélyük van, mondjuk, 40 éves korban még a meddőségi kezelésre is, mint ha ezt 10 vagy akár 15 évvel korábban kezdik el.

Persze az, hogy a társadalom átalakult, és elsősorban a nők tömegesen vesznek részt már felsőoktatásban, ez egy több tíz éves tendencia és trend, amelyre egyébként szakpolitikai, érdemi és hatásos szakpolitikai megoldást egyetlen országban sem tudtak találni. Tehát ez magával hozta azt, hogy a nőknek az első gyermekvállaláskori életkora kitolódott abba az életkorba, amikor biológiailag, egyszerűen az adottságaiktól fogva ez nem a legideálisabb. Korábbi életkorban lenne ideális, például akár az egyetemi tanulmányaik befejezése után, vagy Skandináviában van példa a családbarát felsőoktatás kialakítására, ahol az egyetemeken bölcsődéket, minibölcsődéket hoznak létre, és egyéni tanrendet biztosítanak azoknak a nőhallgatóknak, akik világra hozzák a gyermeküket már a felsőoktatási tanulmányaik alatt.

A meddőséggel kapcsolatban még egy problémára szeretném felhívni a figyelmet ‑ mindazonáltal, hogy támogathatónak tartja a Mi Hazánk ezt a javaslatot ‑, ez pedig az endometriózis kérdése, mert egyes statisztikák szerint most már a meddő állapotoknak a harmadát ez a betegség okozza, amelynek az elterjedtsége szintén nagyon megnövekedett az elmúlt időszakban Magyarországon is, és ennek a betegségnek elsősorban főleg az államilag finanszírozott, várólista nélküli azonnali gyógyítása nagyon gyors eredményeket tudna hozni a meddőségi kezelések esetében is.

Államtitkár úr említette, hogy bizonyos gyógyszereket ingyenessé tettek, ugyanakkor az ilyen programokban beavatkozásokra készülő párok azt mondták, arról számoltak be, hogy még továbbra is van, hogy százezres nagyságrendű összegeket kell kifizetniük különböző vitaminokra, gyógyszerekre, fehérjékre a meddőségi kezelések során. Tehát szükséges lenne ezen összes, a meddőségi kezeléshez hozzájáruló gyógyszerek, vitaminok 100 százalékos tb-támogatásának a bevezetése.

A szakemberek hiánya ezen a területen is sajnos jellemző. Külföldi intézményekbe mentek el nagyon sokan orvosok, szakemberek, így szükség lenne, hogy célzottan növeljék ezen szakembereknek, a centrumok szakembereinek számát, és akkor így a túlterhelés is csökkenthető lenne. Illetve megfontolásra ajánljuk a kormánynak azt is, hogy az első sikeres gyermekszületésig járjon az állami támogatás, tehát hogy ne a beültetések számához kössék mindezt.

Én is fel szeretném arra hívni a figyelmet, hogy a területi egyenlőtlenségek rendkívül erőteljesek Magyarországon, Budapesten és Nyugat-Magyarország egyes városaiban koncentrálódik a kezelések nagy része. Ez is az egyenlő hozzáférést rendkívül megnehezíti, tehát fontos lenne, hogy ezeket az intézményeket országszerte hozzáférhetővé tudjuk tenni.

Mindezen javaslatok, illetve megfontolásra ajánlott szempontok alapján a Mi Hazánk Mozgalom támogatja ezt a javaslatot, hiszen előremutatónak tartjuk azt, és kérjük a kormányt, hogy a hatékonyság növelése és a hozzáférés kiegyenlítettebbé tétele érdekében további intézkedéseket is hozzanak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)