Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Alaptörvény 51. cikke egyértelműen rögzíti, hogy a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén és ennek következményei elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki. Tehát a kormány kihirdetheti a veszélyhelyzetet. A veszélyhelyzet fenntartása továbbra is ezt az alkotmányos célt szolgálja, mivel az ukrajnai háborús helyzet továbbra is fennáll, és annak következményei szomszédos országként hazánkra is továbbra is jelentősen kihatnak.

Fontos változás ugyanakkor, hogy az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítását, amely 2026. január 1-jétől további garanciákkal bástyázza körül a kormány veszélyhelyzet idejére vonatkozó rendeletalkotási hatáskörét.

A törvényjavaslat általános vitája során ezzel összefüggésben több olyan felszólalás hangzott el, amely miatt szükségesnek tartom a hatályba lépő alkotmányjogi kereteket újra bemutatni. Tehát az Alaptörvény módosításának eredményeképpen a korábbi szabályozástól eltérően a kormány veszélyhelyzet idején kizárólag a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre adott felhatalmazással függesztheti fel egyes törvények alkalmazását vagy térhet el törvényi rendelkezésektől. Ezzel az Alaptörvény módosítása tovább bővítette az Országgyűlés jogköreit, mely által a demokratikus legitimáció mint alkotmányos alapelv is fokozottabban érvényesülhet a veszélyhelyzeti jogalkotásban.

A törvényjavaslat tehát alaptörvényi rendelkezésekhez kapcsolódva tartalmazza azt a felhatalmazást is, amely szükséges ahhoz, hogy a kormány a speciális rendeletalkotási hatáskörét megfelelő terjedelemben gyakorolhassa a megváltozó alkotmányjogi keretrendszerben is. A felhatalmazás a veszélyhelyzet idejére szól, így a különleges jogrendi rendeletalkotási hatáskört e felhatalmazás alapján a kormány 2026. január 1-jétől 2026. május 13. napjáig általános jelleggel gyakorolhatja.

Tisztelt Ház! A veszélyhelyzet meghosszabbítására vonatkozó lehetőség és széles körű jogalkotási hatáskör egyben felelősség is. A kormány felelős azért, hogy a különleges helyzetek bekövetkezése esetén az ország biztonságát szavatolja, a különleges helyzetek következményeit kezelje. A különleges jogrend annak a biztosítéka, hogy a kormány bármely váratlan esetben hatékonyan és gyorsan fel tudjon lépni a veszélyhelyzetet kiváltó és jelen pillanatban is egyértelműen fennálló események kezelése és elhárítása érdekében.

Álláspontom szerint a törvényjavaslat vitája során nem hangzott el olyan érv, amely érdemben kétségbe vonta volna a különleges jogrend fenntartásának szükségességét, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, és kétharmados többséggel biztosítsák annak a lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány újra meghosszabbíthassa és jogalkotási hatáskörével továbbra is a szükséges terjedelemben, hatékonyan élhessen.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szeretném még önöket tájékoztatni arról, mivel a Törvényalkotási Bizottság ülésén magam is részt vettem, hogy a Törvényalkotási Bizottság ülésén az ellenzéki képviselők két tekintetben fogalmaztak meg éles kritikát a javaslattal szemben. Az egyik téma az itt most elhangzott választási időpontra vonatkozó szabályozás vagy a választásokkal kapcsolatos szabályozás. Én akkor is tájékoztattam önöket, hogy az Országgyűlés rendes jogalkotói hatáskörében rendelkezett az országgyűlési választásokról, tehát nincs sem törvény, sem rendelet, amely az előttünk fekvő törvény alapján veszélyhelyzeti rendeletként lett volna kihirdetve, kizárólag rendes jogalkotási szabályok történtek.

A másik kérdés, hogy vajon az állampolgárok helyzetét, anyagi helyzetét, életkörülményeit, biztonságát javították‑e a veszélyhelyzeti rendeletek. Én egyetlenegy példát szeretnék idehozni. Nyilván minden képviselő jár élelmiszerboltban, ahol látja az alapvető élelmiszereknél a feliratot, mely szerint egy árrésstop vonatkozik ezekre az élelmiszerekre, jelentősen csökkentek az élelmiszerek árai. Ez is a veszélyhelyzet idején történt. Tehát olyan döntéseket hozott a kormány, amivel az inflációt letörte, és megakadályozta azt, hogy a veszélyhelyzet idején a kereskedők érvényesíteni tudják a profitéhségüket, hogy így mondjam. Tehát igenis voltak olyan szabályok, amelyek gazdasági hatásúak voltak.

Nem ez az egyetlen ilyen veszélyhelyzeti kormányrendelet van, számos veszélyhelyzeti kormányrendelet van, amely valóban a veszélyhelyzet során a polgárok anyagi és személyes biztonságát garantálta. Ezért kérem, hogy a holnapi napon támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Witzmann Mihály tapsol.)