Csárdi Antal (független)

CSÁRDI ANTAL (független): Köszönöm szépen a szót. Azzal szeretném kezdeni, hogy mindenki nézzen körül az ülésteremben. Nézzenek körül az ülésteremben! Egy fideszes képviselő és két KDNP-s képviselő képviseli a kormánypártokat. Tehát ezt a vitát ők ennyire veszik komolyan ‑ hiszen pontosan tudják, hogy mi lesz a vége ‑, amennyire itt a jelenlétükkel megtisztelték ezt a vitát. Egy miniszter úr képviseli a kormányt, és azon kívül az égadta világon senki nincs itt kormányzati oldalról.

A helyzet az, hogy a kormány és a kormánypártok, nemcsak ebből következően, de méltó utódai a Kádár-rendszernek, mert elbábozzák a demokráciát. De ma ebben a Házban, biztos vagyok benne, hogy mindenki pontosan tudja, hogy nincs Magyarországon demokrácia.

És ha már az MSZMP-vel és a Kádár-rendszerrel kezdtem, akkor engedjék meg, hogy Kövér Lászlótól idézzek: amíg az embereket lehet háborúval riogatni, addig nem teszik fel a kérdést, miért élünk rosszabbul. Az idézet Kövér Lászlótól származik, és én azt gondolom, hogy ez a mondat tökéletesen leírja azt a célt és eszközt, amivel önök élni próbálnak többek között a vészhelyzet meghosszabbítása, illetve egyáltalán a felemlegetése kapcsán.

Én azt gondolom, hogy érdemes azzal kezdeni, hogy nézzük meg, mennyire megalapozott ‑ azt a sok bullshitet leszámítva, amit a kormányzati expozéban meghallgathattunk ‑ ez a kormányzati vészhelyzet. Nézzük meg az országnak a geopolitikai elhelyezkedését. Érdemes megnézni, hogy Magyarországnak Ukrajnával 137 kilométeres, ehhez képest Lengyelországnak 535 kilométeres határszakasza van. Ezen túl, ha az orosz felet is megvizsgáljuk ebben a háborúban ‑ és miért ne tennénk? ‑, Norvégiának majdnem 219 kilométeres határszakasza van Oroszországgal, Finnországnak 1270 kilométeres határszakasza, Észtországnak majdnem 300 kilométer, Lettországnak több mint 270 kilométer, Lengyelországnak ‑ az ukrán határon túl ‑ 204 kilométeres határa van Oroszországgal, és egyik országban sem rendeltek el háborús vészhelyzetet; nem véletlenül, azért, mert ott nem akarnak visszaélni az ottani jogrenddel.

Itt a Fidesz és a KDNP képviselői pedig egyértelműen azzal a szándékkal hozták be az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hogy visszaéljenek a háborús vészhelyzettel. És akkor természetesen még nem beszéltünk a NATO-ról, mert azt gondolom, hogy egy katonai szövetségben, ha azt gondoljuk, hogy szükség van háborús vészhelyzetre, akkor fel kell venni a kapcsolatot a szövetségeseinkkel, és meg kell vizsgálnunk azt, hogy hogyan lehet biztosítani az összes NATO-tagország biztonságát. Ehhez képest Magyarországon kívül egyik NATO-tagországban sincs háborús vészhelyzet.

Tudják, miért van ez így? Azért, mert ők nem akarnak visszaélni vele, ami azt jelenti, hogy érdemes megvizsgálni, hogy valójában mire használják önök a háborús vészhelyzetet. Valóban, ahogy az előttem szólók már többször említették, itt nemcsak a háborús vészhelyzetről, hanem azokról a vészhelyzetekről is szó van sorban, amelyek egymás után követték egymást, és amit folyamatosan meghosszabbítgattak.

Gyakorlatilag, azt gondolom, kijelenthető, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a teljhatalom elérésével, a nyilvánosság teljes kizárásával eltakarják a Fidesz-KDNP pártpolitikai céljait, a kormányzati rendszerszintű korrupciót. Ez az egyetlenegy célja van ennek a vészhelyzeti kormányzásnak (Dr. Répássy Róbert: Veszélyhelyzeti!), mert más nincs. Semmi nem indokolja azt, hogy Magyarországon veszélyhelyzet legyen, ez lehetőséget biztosít a kormányzatnak, hogy rendeleti kormányzással kormányozzon. Persze nem teljes mértékben, mert ‑ ahogy a felszólalásomat kezdtem ‑ elbábozzák a demokráciát és a jól működő magyar politikai rendszert. De a helyzet az, hogy önök a megint csak sokat emlegetett éjszakai jogalkotási technikáikkal gyakorlatilag folyamatosan zárójelbe teszik a magyarországi jogállamot.

Azt gondolom, hogy nagyon hosszan lehetne arról beszélni, hogy mit is csináltak önök a vészhelyzeti kormányzat burka mögé bújva. Gyakorlatilag kormányrendelet tette lehetővé, hogy a ’22-es választások mellett ne lehessen népszavazást tartani, illetve hogy lehessen ‑ bocsánat ‑ népszavazást tartani, de rendelet nehezítette, sőt, egyenesen tiltotta a légiirányítók és a pedagógusok sztrájkját is.

Mi a köze ennek a kérdésnek a háborús vészhelyzethez? Az égadta világon semmi. De ugyanide tartozik a már sokat emlegetett köznélküli közmeghallgatás rendszere, ahol önök jó eszköznek tartották, hogy a háborús vészhelyzetre való hivatkozással létrehozzanak egy olyan jogeszközt, amit ugyan közmeghallgatásnak hívnak, de senkinek nem kell személyesen jelen lennie.

(13.40)

Pedig ha önök részt vettek volna szabadon választott település közmeghallgatásán, pontosan tudnák, milyen fontos az, hogy személyes kapcsolatuk legyen az állampolgároknak azokkal a vezetőkkel, illetve azoknak a cégeknek a vezetőivel, amelyekkel összefüggésben összehívnak egy ilyen közmeghallgatást. Gyakorlatilag ezeknek a rendeleteknek köszönhetően valóban teljhatalommal azt csinálnak, amit csak akarnak. Ha önök most föl is teszik a kezüket, hogy de mi mindent nem csináltunk meg, részben talán még azt mondom, hogy valóban, mindent nem csináltak meg, de mindenre van lehetőségük. Ezt a demokráciában, ahol a fékek és ellensúlyok rendszere normálisan működik ‑ nem úgy, mint az ügyészségnél, és még hosszasan sorolhatnám ‑, ezt nem szabad lehetővé tenni.

Azt gondolom, azzal tudom zárni a felszólalásomat, hogy ha önök nem képesek arra, hogy különleges jogrend nélkül vezessék ezt az országot, akkor tegyék le a lantot. Mert azt gondolom, hogy ettől függetlenül is ennél csak jobban lehet vezetni ezt az országot, mert nem szolgáltatják ki ezt az országot a különböző nagyhatalmi törekvéseknek. Azt gondolom, hogy pont megérdemelné már a magyar társadalom, hogy egy olyan kormánya legyen, amely őket képviseli és nem a saját gazdagodását. Köszönöm szépen.