{"cycle": 42, "id": "17-61", "date": "2022-06-27", "ulnap": 17, "seq": 61, "speaker": "Szabó Sándor (MSZP)", "p_azon": "s773", "faction": "MSZP", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Interpelláció megtárgyalása I/379 Mit tesz azért a kormány, hogy a pedagógusok életkörülményei javuljanak, és ne folytatódjon a tömeges pályaelhagyás?", "iromany": "I/379", "duration_s": 182, "position": "jegyző", "chars": 3058, "paragraphs": ["SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar pedagógusok helyzete sajnos régóta már a hazai közoktatás egyik központi kérdése. Az alacsony fizetések, az anyagi megbecsülés hiánya az egyik döntő okát képezi a pályaelhagyásnak, a pedagógusok életkora növekedésének. Tudja ezt egyébként a kormány is, nem véletlen, hogy Orbán Viktor a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy amit vállaltunk, azt meg is kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben, a következő évben meg az azt követő évben is 10 százalékos béremelés lesz a pedagógusoknak.", "A bizottsági meghallgatáson a belügyminiszter úr már másképp vélekedett, ő azt mondta, hogy nem ígér semmit, de azt meg is tartja. Később pedig azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusok annak is örüljenek, ha az idén egyáltalán nem lesz elvonás. Közben az infláció gyorsul, májusban már elérte a 10,7 százalékot, az élelmiszerárak emelkedése pedig a 18 százalékot is meghaladta.", "Így a pedagógusbér-emelés semmissé vált, sőt további áremelkedés esetén a fizetésük reálértéke is csökken, hiába érvel úgy a kormány, hogy 2010-hez képest ezen a téren javulás következett be. Hiszen ha megnézzük azt az időszakot, abban az évben, a világválságot követően a költségvetés még a GDP 5,5 százalékát fordította az oktatásra, az idei irány szerint ez 3,6 százalék, jövőre pedig még ennél is kevesebb, ahogy a költségvetést látjuk, 3,5 százalék lesz a GDP-hez viszonyítva.", "Abszolút összegben tehát a jövő évben a növekmény a 200 milliárd forintot sem éri el. Néhány adat is bizonyítja, hogy az elmúlt tizenkét évben az oktatás, csakúgy, ahogy az egészségügy, a szociális ellátás vagy éppen a nyugdíjfizetés, nem volt prioritás a Fidesz-kormány számára. E területeken a kiadások emelkedése jóval elmaradt a GDP növekedési üteme mögött. Negatív eredmény az oktatás területén, hogy egyértelműen látszik, jelenleg már 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, és üres álláshelyekkel a nagyvárosokban, sőt Budapesten is találkozhatunk.", "Ebben a helyzetben rendkívül fontos lenne az egyszeri, radikális, 50 százalékos béremelés. Ennek elmaradásáért pedig a kormány ne Brüsszelt vagy éppen az ellenzéket tegye felelőssé, hanem kövessen el mindent azért, hogy Magyarország hozzájuthasson a Helyreállítási Alapból hazánknak járó forráshoz, amely lehetővé tenné a költségvetésben az átcsoportosítást, ami pedig biztosíthatná akár a pedagógusok béremelésének a fedezetét is. Erre a célra egyébként felhasználhatnánk a globális minimumadóból származó többletbevételt is.", "(15.20)", "Mindezek miatt kérdezem, államtitkár úr, mit tesz azért, hogy az oktatási kiadások GDP-n belüli aránya érzékelhetően növekedjen; mit tud ígérni jövőre a pedagógusoknak; mit tesznek azért, hogy az életkörülményeik javuljanak, ne folytatódjanak a tömeges pályaelhagyások, és ismét vonzó legyen a tanári, tanítói vagy óvodapedagógusi pálya; indokoltnak tartja‑e a pedagógusbérek felzárkóztatását a diplomásátlagbérek szintjére? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a DK, a Momentum, a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)"]}