Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném, ha tisztáznánk, hogy milyen esetben kerülhet sor kilakoltatásra. Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása esetén, önkényesen elfoglalt lakás kiürítése esetén, valamint árverés alapján kiürített lakáskilakoltatás esetén. Tehát mind a három esetben, ahogy elmondtam, egy, a végrehajtótól független bírósági vagy hatósági döntés alapján kerül sor lakás kiürítésére.

Azt is tudni kell, hogy a lakás kiürítése az esetek 90 százalékában önkéntesen megtörténik, tehát körülbelül az esetek 10 százaléka az, ahol valóban kényszer útján ki kell lakoltatni a benne lévő személyeket. Ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 3000-3500 ingatlan kiürítésére került sor, és ennek a 10 százaléka, mintegy 300 ingatlan esetén beszélhetünk csak kilakoltatásról.

Tehát szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy egyrészt nem a végrehajtó szabad akaratától függ az, hogy kilakoltathat‑e valakit, nagyrészt attól függ, hogy a lakás elhagyására kötelezett személy önként távozik‑e a lakásból, és tíz esetből kilencszer ez megtörténik, tíz esetből kilencszer maga a végrehajtásra kötelezett vagy a lakás elhagyására kötelezett személy távozik. Tehát évente mintegy 300 kilakoltatás van az egyébként 3000 lakáskiürítésből.

Tekintve, hogy több mint két évig fel voltak függesztve ezek a kilakoltatások, úgy gondolom, hogy a végrehajtásokra felkészülhettek az érintettek, és a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetben megvédje a családokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)